Magyar és francia kutatók minikonferenciája a Műegyetemen

Antimaláriás gyógyszercsalád megalkotásán, valamint biotechnológiai és fizikai-kémiai tisztítási folyamatok javításán dolgoznak a BME és az MTA közös kutatócsoportjai. 

A Tudományos és Technológiai (TÉT) Együttműködési Programban dolgozó magyar és francia kutatók közösen mutatták be legújabb tudományos eredményeiket a Műegyetemen megtartott konferencián, amelyen László Krisztina, a BME nemzetközi rektor-helyettese is köszöntette a résztvevőket. A Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (VBK) Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszer-tudományi Tanszék (ABÉT) és az MTA TTK Enzimológiai Intézet közösen szervezte az eseményt, kutatóik a legújabb tudományos felfedezéseikről adtak hírt.

Egy lehetséges új antimaláriás gyógyszercsalád működésének alapjait molekuláris szinten vizsgálja egy magyar-francia kutatócsoport. A csapat koordinátorai: Vértessy G. Beáta, a BME VBK Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszer-tudományi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára és az MTA TTK Enzimológiai Intézet kutatója, illetve Rachel Cerdan, az Université Montpellier képviselője. A csoport fehérje krisztallográfiai és biokémiai kutatásaiban a malária kórokozójának életképességéhez szükséges lipid bioszintézis enzim háromdimenziós szerkezetét és működését vizsgálja. (A projekt címe: „A: Plasmodium falciparum malária parazita foszfolipid bioszintézis terápiás célpontjának biokémiai és szerkezeti vizsgálata” – szerk.)

A lakossági szennyvizekben is megtalálható xenobiotikumok és mikroszennyezők környezeti hatásait és eltávolítási módjait elemzik magyar és francia tudósok. Eleveniszapos rendszereket vizsgálnak, e közben a biotechnológiai és fizikai-kémiai eltávolítási folyamatok költségkímélő és hatékony lehetőségeit igyekeznek kialakítani. Az előrelépésekről Bakos Vince, a BME VBK Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszer-tudományi Tanszék tanársegédje, és Christelle Wisniewski az Université Montpellier kutatója számolt be. (A projekt címe: „Xenobiotikumok és mikroszennyezők biológiai és fiziko-kémiai eltávolítása hagyományos eleveniszapos és membrán bioreaktor rendszerekben” – szerk.)

A konferencián bemutatkoztak a korábban említett projektekhez lazábban kapcsolódó kutatócsoportok is: a BME VBK Fizikai Kémia és Anyagtudomány Tanszék Lágy Anyagok Kutatócsoportját Gyarmati Benjámin és Szilágyi András, míg a Felületkémiai Kutatócsoportot László Krisztina képviselte. A BME VBK Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszer-tudományi Tanszék NIR Spektroszkópia Csoportot Gergely Szilveszter és Salgó András képviselte.

A műegyetemi mini-konferencián a magyar-francia együttműködési lehetőségeket, köztük a Budapesti Francia Intézet társadalmi, kulturális, tudományos és gazdasági kapcsolatokat építő munkáját és rendezvényeit népszerűsítette Mlle Sylvette Tourmente tudományos, technológiai és felsőoktatási ügyekért felelős attasé, a budapesti Francia Nagykövetség munkatársa. Murányi Béla, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal főtanácsadója pedig főként a potenciális pályázókhoz szólt: beszámolt a kutatási pályázatok eddigi tapasztalatairól és a támogatásokat kezelő Hivatal működéséről.

Fotó: Philip János