Életre szóló oktatási tapasztalatok vendégoktatóként, multikulturális közegben

Kiss Pétert, a BME VIK adjunktusát tanszékvezetőnek nevezték ki Pápua Új-Guineába, Óceánia vezető műszaki egyetemén.

„Azért utaztam ilyen messzire, mert oktatóink közül sokan – például Vajta László dékán is – gyakran hívják fel a kezdő kutatók, oktatók figyelmét a külföldi tapasztalatszerzés fontosságára” – hangsúlyozta a bme.hu kérdésére Kiss Péter, aki a BME Villamos Energetika Tanszék adjunktusaként kapott vendégoktatói meghívást a pápua új-guineai Lae városának műszaki egyetemére. „A BME-n jól éreztem magam, elégedett voltam a munkámmal és a munkahelyi légkörrel, nem emiatt kerültem külföldre. A feleségemmel hosszas tanakodás után döntöttünk úgy, hogy világot látunk: úgy gondoltuk, most kell belevágnunk, mert később, a családalapítás után már sokkal nehezebb lenne.”

A veszprémi születésű Kiss Péter 2011-ben védte meg PhD disszertációját a vasúti villamos vontatás egyes hálózati minőségi kérdéseinek témakörében. Szakterülete emellett az villamosenergia-rendszerek, az intelligens fogyasztásmérés (Smart Metering), a villamos energia és a környezetvédelem kapcsolata, valamint a megújuló energiaforrások területéhez kapcsolódik.

Az oktató gyermekkora óta az utazás szerelmese: járt mind az öt kontinensen és útikönyvek írásával és szerkesztésével is foglalkozik. „A mostani úticél kiválasztásakor még nem volt egyértelmű, hogy végül hová megyünk” – mesélte a kutató. „Nagyon sok helyre adtam be pályázatot, elsősorban nyugat-európai és amerikai egyetemek jöttek szóba, de nem szerettem volna olyan helyre menni, amely egy a sok közül, és nem kínál igazi fejlődést. Végül értesültem e pápua új-guineai intézmény által meghirdetett pályázatról, amely ugyan nem a szakterületem csúcsszínvonalú egyeteme, de nagyon érdekes kihívással kecsegtetett, főleg oktatási téren.”

Papua New Guinea University of Technology

A Kiss Péter által vezetett Villamos- és Kommunikációs Mérnöki Tanszéken (Department of Electrical and Communication Engineering) jelenleg három szinten zajlik képzés. BSc-n a villamosmérnöki (Electrical Engineer) és mérnök-informatikus (Computer Engineer) szakra lehet jelentkezni. Előbbi hagyományosan évtizedek óta elérhető, jelenleg két specializációval (villamos energetika ill. kommunikáció), utóbbi 2016-ban indul, az első diplomákat 2020-ban osztják. A BEng (Bachelor of Engineering, a BSc-vel egyenértékű képzés) mellett MPhil és PhD szinten lehet továbbtanulni. Az MPhil a mesterszinttel egyenértékű képzés, de tantárgyak helyett egy kétéves kutatáson alapul. A BME-n is ismert MSc képzés villamosmérnököknek nem érhető el ezen a tanszéken, az csak egyéb tanszékeken szerezhető meg.

Kiss Péter a Villamos- és Kommunikációs Mérnöki Tanszék munkatársaival

„Meglepett bennünket, hogy egy ekkora városban alig van aszfaltút és nincs közlekedési lámpa” – emlékezett Kiss Péter, aki szerint a várost európai szemmel furcsa kettősségek jellemzik. „Ugyanakkor váratlan volt, hogy a helyi piacokat leszámítva a legtöbb helyen, a legkisebb boltokban is van lehetőség bankkártyás fizetésre, de kiderült, ezt a rendszert elsősorban a rossz közbiztonság miatt építették ki: lehetőleg ne hordjon senki sok készpénzt magánál.”

Kiss Péter pályázata kedvező elbírálásának nem várt előmozdítója volt az egyik műegyetemi laborjuk költöztetésében és modernizálásában szerzett gyakorlata. A laei egyetemen az egyes laborok felszereltségének színvonala változó, de törekszenek ezek fejlesztésére, így a magyar oktató ez irányú jártasságát komoly előnyként értékelték. Először adjunktusi pozíciót kapott, majd később a tanszék élére nevezték ki.

Kiss Péter a "helyi BME OMIKK" előtt

A közelmúltban felfedezett földgázmezőkre az ország a jövőbeli jólét zálogaként tekint. A kitermelés idén indult és a hozzáértők szerint néhány éven belül meg fogja duplázni az éves GDP-t. Általánosan elmondható, hogy a villamosmérnökök nagyon keresettek itt, hiszen a fejlődés óriási mértékű – a nagyobb városokban már 4G internet is elérhető, ugyanakkor a falusi lakosság 85%-ának nincs villany a lakásában, sőt, sokszor még a faluban sem. Viszont amint tudomást szereznek a technológiai lehetőségekről, egyre nagyobbak az igények, de a domborzat miatt sok kihívást tartogat még ezek megvalósítása. (A szigetet egy 4000 méternél is magasabb hegység vágja ketté, ráadásul Pápua Új-Guinea szeizmikusan nagyon aktív területen fekszik, a csendes-óceáni tűzgyűrűn, mindennaposak a földrengések). „A mérnöki pálya jó választásnak bizonyul egy idevalósi fiatal számára, bár a tandíj kifizetése sokszor nehéz” – mesélte az oktató.

Kiss Péter diákjaival a Lae Taraka alállomáson

„Néhány szerencsés és rámenős diáknak sikerül vállalati ösztöndíjat is szereznie, őket általában jól fizető állások várják. Akik kutatói pályára készülnek, nehezebb helyzetben vannak, és nekik – akárcsak számomra" – fontos a külföldi tapasztalatszerzés. Az ország felsősoktatása Ausztrália egyetemeivel hagyományosan jó kapcsolatot ápol: sokan tanulnak itt tovább, és az ott megszerzett tudással térnek vissza a szigetre dolgozni, kutatni. Jelenleg is zajlik az egyetem, és képzéseinek akkreditációja a Washingtoni Egyezmény szerint, a folyamat várhatóan 2018-ban zárul.

Az egyetemi campus a várostól néhány kilométerre található, diákjai és oktatói is sok országból jöttek, közös nyelvük az angol. „Nem bántam meg hogy erre az egyetemre jöttem, bár nem szeretném az egész életemet itt tölteni. Úgy vélem, ez a multikulturális légkör egy életre szóló oktatási tapasztalatokkal vértez fel, amit otthon, a BME-n szeretnék majd kamatoztatni” – összegezte Kiss Péter, a Pápua Új-Guineai Műszaki Egyetem tanszékvezetője.

HA - TJ