„Minden ténykedése egyidejűleg szolgálta a hazai ipart és a műszaki felsőoktatást”

Egykori műegyetemi professzor emléktábláját avatták fel a Partiumi Keresztény Egyetemen.

Szeptember elején Nagyváradon rendezték meg a XXVIII. Partiumi Honismereti Konferenciát, amelynek egyik ünnepélyes programpontja a város híres szülöttje, Heller László (1907-1980) gépészmérnök, egyetemi tanszékvezető és feltaláló emléktáblájának avatása volt. A konferencián résztvevőket Vukoszávlyev Zorán műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkár és Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora, az emléktábla avatáson megjelenteket pedig Szilágyi Ferenc, a Gazdaság és Társadalomtudományi Kar dékánja köszöntötte.

A Műegyetem képviseletében Tamás Kornél, a Gépészmérnöki Kar Gép- és Terméktervezés Tanszék egyetemi docense méltatta a kar egykori professzorát, aki a Budapesti Műszaki Egyetemen 1949-től először meghívott előadó volt, majd 1951-1976 között az általa alapított Hőenergetikai Tanszéket vezette. Emellett 1948-tól haláláig az Energiagazdálkodási Intézet főmérnöke volt. Heller László ugyanis egyrészt elméleti beállítottságú tudós volt, másrészt gyakorlati mérnök is.

Kialakította az erőművek hűtővíz nélküli üzemét lehetővé tevő indirekt léghűtési eljárást, amely később Heller-System néven vált ismertté (a rendszerben alkalmazott speciális, úgynevezett apróbordás hőcserélő Heller zürichi évfolyamtársának, barátjának Forgó Lászlónak a munkája). „Találmányának jelentőségét mi sem példázza jobban, mint annak a világ minden táján a számos már működő és éppen épülő erőműben való alkalmazása. Gondoljunk csak a hűtőtorony emblematikus formájára, illetve arra, hogy a találmány napjainkban is milyen időszerű a jelentős vízfogyasztás megtakarításával, miközben az energiatermelés folyamatának a része” – hangsúlyozta Tamás Kornél. Heller László úttörő elvi munkát végzett az entrópia addig inkább fizikai jellegű fogalmának a technikatervezői gyakorlatba történő bevezetése terén, az új elvek alkalmazásával javaslatot dolgozott ki például az atomerőművek körfolyamataira. További kezdeményezései a gázturbinára mint ipari hőforrásra, a nukleáris és fosszilis energia kombinált felhasználására terjedtek ki. Nevéhez fűződik a modern szemléletű, korszerű műszaki hőtan oktatása, illetve ő indította meg Magyarországon a hőenergetikai szakképzést – ismertette a műegyetemi oktató.

Tanítványai közül itthon és külföldön igen sokan elismert szakemberré váltak. 1951-ben Kossuth-díjat kapott, 1954-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1962-től rendes tagjává. Ellátta az Akadémia Hőenergetikai Főbizottságának elnöki tisztét. Heller László személye szinte intézményként működött: a BME Levéltárban található levelei nagy részét egyenesen a „Heller-tanszékre” címezték.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság által szervezett ünnepségen Pethő László, az ELTE nyugalmazott egyetemi docense, a professzor életútjának szakavatott kutatója tartott előadást, munkájának legújabb eredményeit összefoglalva.

Az ünnepségen elhangzott: a Társaság három évtizedes működése alatt következetesen szellemi és tárgyi értékeket mentett át, őrzött meg az utókor számára. Ennek immár a nagyváradi születésű műegyetemi professzor életműve is részese lett.

A Partiumi Keresztény Egyetem új épületének amfiteátrumában jelentős emléktábla-gyűjtemény található, Heller László itt olyan nevek társaságában található meg, mint Bartók Béla, Ady Endre, Kálvin János, Bocskai István, Liszt Ferenc vagy Bolyai János.

Az emléktábla Deák Árpád alkotása, a feliratot Bányai Ágnes készítette.

BK

Fotók: János Piroska