„Negyed évezred műegyetemi memóriaintézménye vagyunk”

Több éves kiemelkedő szakmai tevékenysége elismeréseként Bősze Sándor-díjjal tüntették ki a BME levéltárának vezetőjét.

„Nagy örömmel fogadtam ezt az elismerést, amelyre az általam sokra tartott szakmai grémium, a hazai levéltárvezetők ’krémje’ tartott érdemesnek. Korábban szűkebb közegem, az egyetemi levéltárosok szakmai kitüntetését már megkaptam, és most ezzel a díjjal közel két évtizedes munkásságom eredményességét a szakma egésze is visszajelezte. Személyesen is fontos számomra ez a díj: egy, a levéltáros társadalomban nagy tekintélynek és közszeretetnek örvendő, közel 10 éve elhunyt kollégáról, a Somogy Megyei Levéltár egykori igazgatójáról nevezték el, akit én is nagyon tiszteltem, kedveltem, és megrázott a halála. Büszke vagyok rá, hogy a róla elnevezett díjban részesülhettem” – vallotta érzéseiről Batalka Krisztina, a BME Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (BME OMIKK) szervezetében működő műegyetemi levéltár vezetője, akit a közelmúltban Bősze Sándor-díjjal tüntettek ki. A díj történetében először kapta meg ezt az elismerést felsőoktatási intézmény égisze alatt működő levéltár munkatársa.

„E kitüntetéssel nemcsak az egyéni teljesítményemet, hanem a felsőoktatási levéltári szférát, az itt végzett szakmai munkát is elismerték, és külön öröm számomra, hogy a díj révén a BME ezen a területen is első lehet.”

Az egyetemi levéltárak szinte kivétel nélkül - így a Műegyetemen is - az ottani könyvtárral közös szervezetben működve őrzik a helyi, történeti jelentőségű iratokat. Közülük a BME Levéltár az iratállomány mennyiségét tekintve az ország harmadik legnagyobb felsőoktatási levéltári intézménye, amely közel 1400 iratfolyóméternyi iratanyagot őriz. A raktári elhelyezés és adottságok terén élen áll a BME: az automata klimatizált és légcserélő rendszerrel ellátott levéltári raktár a legjobb minősítést kapta nemcsak az egyetemek között, hanem országosan is dobogós olyan intézmények után, mint Budapest Főváros Levéltára és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára. Sok levéltárat érint a raktári kapacitáshiány, ám itt – a BME OMIKK jól tervezett állományrendezési és raktári kapacitás-gazdálkodásának köszönhetően – előreláthatólag 2030-ig biztosított a még papír alapon érkező új iratanyag elhelyezése. A digitalizálva elérhető állományok tekintetében is a felsőoktatási szféra legjobbjai között van a műegyetemi levéltár (az elektronikusan, egyre bővülő arányban online is elérhető állománya  kb. 200 ezer oldalnyi, előzetesen feldolgozott irat és jegyzőkönyv, illetve mintegy 10 ezer fotó és tervrajz). Az egyetemi levéltárak között elsőként az intézmény olyan levéltár-pedagógiai foglalkozásokat is kialakított, amelyekben a BME Gyerekegyetem szervezőivel működik együtt a nyári tudományos tábor elindulása óta, így a BME OMIKK egyszerre bővíti a gyerekek könyvtári és levéltári tudását játékos feladatok révén átadott ismeretekkel.

„Mi a több mint 240 éves Műegyetem múltját, történelmét, a sikereink, elismertségünk, kiválóságaink lenyomatát őrizzük, azaz az identitásunkat. Annak bizonyítékait, hogy milyen volt a BME jelenéhez vezető több mint két évszázados út. Ha tisztában vagyunk a múltunkkal, mert az iratokból rekonstruálható, hogyan jutottunk el idáig, akkor tudjuk jól megítélni a jelenünket és meghatározni a jövőnket is” – vélekedett általában a levéltár szerepéről a díjazott szakember, hozzátéve: ez a küldetés az iratok őrzése, hozzáférhetősége, nyilvánosságra hozatala, közkinccsé tétele folyamatán keresztül valósítható meg.

„A levéltárak feladata alapvetően tehát kettős: egyrészt őrzik és feldolgozzák az egyetemen, annak bármely szervezeti egységében keletkezett köziratokat, amelyekből kérés és szükség esetén hivatalos, oktatási, művelődési vagy kutatási célokra szolgáltatnak dokumentumokat, információkat. Másrészt egyfajta memóriaintézményként is működnek: a múlt eseményei, szereplői hiteles levéltári iratok alapján ismerhetők meg, és az egyetemről, karokról, tanszékekről szóló történeti munkák többsége levéltári alapkutatáson nyugszik. Örömmel segítünk jelentős egyetemi ünnepségekhez kapcsolódó háttérmunkákban, közreműködésünk immár rendszeres a mindenkori rektorok, illetve karok és tanszékek égisze alatt életre hívott programokon, kiállításokon, videókban, és természetesen szerepet vállaltunk a Látogatóközpontban megtekinthető egyetemtörténeti anyagok összeállításában is” – nyomatékosította a levéltárvezető.

Batalka Krisztina a bme.hu-nak adott interjúban beszámolt a műegyetemi levéltár közelmúltban lezajlott és aktuális projektjeiről is. „Nemrégiben fejeztük be kiállítótér-fejlesztési programunkat. Ennek keretében olyan digitális eszközöket (érintőképernyős monitor, digitális megállítótábla) szereztünk be, amelyeken könyvtári és levéltári tartalmakat, érdekességeket helyezünk ki a könyvtárépületbe, valamint a levéltári kutatószobába látogatóknak.” Elárulta, hogy a digitális levéltári állomány bővítését is célozza az a beszerzés alatt lévő eszköz, amellyel magnókazetták digitalizálását lehet elvégezni. „Körülbelül 700 darab, jellemzően az 1980-1990-es évek egyetemi és kari tanácsi üléseinek hanganyagát tartalmazó mágnesszalagos kazettát tartalmaz állományunk. A hanganyagok fontos kiegészítő forrásai a testületi üléseknek, amelyeken már az 1980-as évek végétől megszűnt a szó szerinti jegyzőkönyvezés. Így csak a segítségükkel rekonstruálható, mi történt ezeken a fontos, sokszor stratégiai egyeztetéseken” – hangsúlyozta Batalka Krisztina.

A Levéltár egy további aktuális projektje a még papír alapon létező, az ezredforduló előtt keletkezett iratok irányába mutat: a tanszékeken fellelhető, meghatározott szempontrendszer alapján megőrzendőnek minősített és már „levéltárérett”, azaz legalább 15 éves egyetemi dokumentumok felmérését és begyűjtését tavasszal kezdte meg a levéltári csapat. Az iratok átvételével kapcsolatban azt tapasztalták, hogy a műegyetemi szervezeti egységek többsége helyproblémákkal küzd, néhány esetben a körülmények sem ideálisak a megfelelő dokumentumőrzéshez, így érdemes az őrzési idő letelte után mielőbb megkeresni a Levéltárat az iratok leadásának szándékával. Az ide került anyagokból a továbbiakban a Levéltár szolgáltat információt vagy másolatot. Ugyanígy szorgalmazzák a rendszeres, szabályszerű iratselejtezéseket is, amelynek során a Kancellária Dokumentumkezelési Osztályával hatékony együttműködésben dolgoznak.

Az egyetemen zajló oktatási és kutatási munka segítésével kapcsolatban a szakember kifejtette, hogy a BME OMIKK nemrég megújult küldetésnyilatkozatában megfogalmazottakhoz hűen a könyvtári és a levéltári szolgáltatásokat a Műegyetemmel szoros együttműködésben szervezik. „Összességében rendszerezzük és megőrizzük az oktatási, kutatási tevékenységek eredményeit, támogatjuk az egyetemi közösség önmagáról való tudásának bővítését, elősegítjük a tanulást, az egyetem könyvtári és levéltári állományában végzett kutatómunkát és a szabadidő eredményes eltöltését. A könyvekben, iratokban, adatbázisokban, az egyetem kulturális és tudományos dokumentumörökségében található adatok - sokszor egymást kiegészítve - biztosítják a kutatók, az oktatók és a hallgatók számára a munkájukhoz, tanulmányaikhoz szükséges tudományos, egyetemtörténeti és jogbiztosító információkat. A trendeket figyelve látható, hogy ma már az információ elérhetővé tétele az elsődleges, az azt őrző intézménytípus sokszor csak másodlagos jelentőségű. Az egyetemi repozitóriumban is találhatók levéltári dokumentumok a publikációk, disszertációk, folyóiratok és más oktatási anyagok mellett” – osztotta meg a BME OMIKK díjazott munkatársa.

A levéltári állomány rendszeres használói között vannak műegyetemi és külsős oktatók, valamint doktoranduszok, és volt rá példa, hogy TDK-pályamunkáját készítő hallgató is segítséget kért. Főként tanszéki iratokban találhatók olyan kutatási, szakmai anyagok, amelyekhez vissza lehet nyúlni egy-egy, akár pionír tudományos munka vagy projektmegbízás kapcsán. Kiderült, hogy a tantárgyak fejlődéstörténetéhez vagy a professzorok életútjának összegzéséhez is nélkülözhetetlenek a levéltári dokumentumok. Az egyetemi épületekhez kapcsolódó régi tervanyagokat is őriz a Levéltár, ezekkel az archív anyagokkal szükség esetén nemcsak az akadémiai terület számára tudnak segítséget nyújtani.

Az ezredforduló előtti műegyetemi hallgatói nyilvántartások (törzskönyvek, államvizsga jegyzőkönyvek, oklevél-mintalapok stb.) végső őrzési helye is a Levéltár. Az alumni tagokon kívül egyetemi hivataloknak és egyéb hivatalos szerveknek (például nyugdíjbiztosítók) évente több száz alkalommal szolgáltat adatot az intézmény.

A közeljövőbeli tervekkel kapcsolatban Batalka Krisztina elárulta, hogy a Levéltár ősszel tudományos konferenciát rendez. A szakmai rendezvény fókusza a felsőoktatástörténeti kutatások során feltárt, egyetemekhez köthető, eddig kevéssé ismert életpályák és egyéni sorsok bemutatása lesz.

TZS-KJ

Fotó: Geberle B.