A tőke és a tudás nem elég, partnerségre is szükség van

Több mint száz cégvezető gyűlt össze a keddi Üzleti reggelin, ahol a Műegyetem Közlekedési és Járműmérnöki Karának kutatói számoltak be a szakterületük innovációiról.

Charaf Hassan rektor szokásos, a BME és az ipari partnerek kapcsolatairól, valamint az egyetem új működési modelljéről szóló bevezetője után Varga István, a KJK dékánja mutatta be a kar profilját. Így a szakokat (járműmérnök, közlekedésmérnök, logisztikai mérnök, repülőmérnök, autonomous vehicle control engineer) és a fő kutatási területeket (autonóm járművek, közlekedésszervezés, elektromobilitás, rendszer- és irányításelmélet, logisztika, fenntartható közlekedés, járműgyártás, katasztrófa-megelőzés stb.).

Varga István a kar tudományos teljesítményéről elmondta, hogy az utóbbi 9 év során 

a D1-es kategóriájú folyóiratokban való megjelenések egy főre vetített száma megtízszereződött, 

és az ezredforduló óta csaknem 200 fő szerzett doktori fokozatot a KJK-n. Az aktivitás a forrásszerző képességen is meglátszik, 2024-ben a saját bevétel már több mint 2,5 milliárd forintra rúgott – csak a vasúti tanúsítással foglalkozó BME ITS Nonprofit Zrt. évi egymilliárddal járul ehhez hozzá. Kiemelte, hogy a kar kutatásaihoz 20 szabadalom kapcsolódik csak az az utóbbi öt évben.

Charaf Hassan és Varga István

Szalay Zsolt, a Gépjárműtechnológia Tanszék vezetője a nemzeti laborok innovációs tevékenységéről tartott előadást. Beszélt a digitális ikrek és a kevert valóság technológiájával történő kutatásokról, melyekkel olyan fejlesztések válnak lehetségessé, mint a teljes szélvédőre információt vetíteni képes head-up kijelző, a virtuális gyalogost is valóságosnak érzékelő valós autó és az intelligens közúti szenzorrendszerek.

„Meggyőződésem, hogy a jövő biztonságos közlekedése nemcsak az intelligens autókon, hanem az együttműködő, intelligens közúti infrastruktúrán is múlik.

Olyan intelligens közúti rendszereket tervezünk, amelyekkel egy nem okos autó is okosítható, így ki lehet szűrni a veszélyes járműveket, előre figyelmeztetni lehet a kockázatokra a sofőröket” 

– magyarázta Szalay Zsolt az „okos utak” koncepcióját.

A tanszékvezető megosztott egy meglepő irányú kutatást is: ha az autonóm járműirányítás képessé válik a tapadási határon túl is kontrollálni az autó mozgását – vagyis megtanulja az irányított driftelést –, akkor olyan baleseteket is el lehet elkerülni, amelyeket az autót a tapadási határon belül tartó mai automatikákkal nem lehetne.

Szalay Zsolt

Rohács Dániel, a Repüléstudományi és Hajózási Tanszék vezetője a légi közlekedési ipar innovációs ökoszisztémájáról tartott előadást. A jelenlegi koncepcionális, technológiai problémák korlátozzák az iparág növekedését, így a légi közlekedési ipar globális fejlődése elért egy második technológiai S-görbe végéhez. Ebben a környezetben a hosszú távú fejlődés garantálása érdekében a nemzetközi stratégiai dokumentumok ambiciózus célokat fogalmaznak meg, melyek előtérbe helyezik az innováció és a radikálisan új megoldások szerepét – emlékeztetett Rohács Dániel.

Rohács Dániel

A hazai légi ipari innovációs környezetben van egyfajta „finanszírozási halálvölgy” a k+f-ben aktív akadémiai szféra és a termékfejlesztésre koncentráló ipar között, ezt lenne célszerű kiterjesztett légi közlekedési kutatóközpont vagy kutatási programok létrehozásával áthidalni – dobott be egy szemléletes metaforát a tanszékvezető.

Bemutatta a BME szerepvállalását az iparágban a virtualizációtól az innovatív légijármű-tervezésen és a drónfejlesztésen át a komplex képzésekig – utóbbiba beleértendő a 

hamarosan induló két új képzés, az SH repülőmérnöki BSc és a helikopterpilóta szakirányú továbbképzés.

Rátki Gergely, a BME Shark Team csapatkapitánya az összesen mintegy 400 hallgatót foglalkoztató műegyetemi versenycsapatokkal ismertette meg a közönséget, azok ugyanis történetesen mind járművek fejlesztésével foglalkoznak. A BME Formula Racing elektromos és önvezető autója, a BME Solar Boat Team napelemes (hamarosan szintén önvezető) hajója, a BME Motorsport Hibrid belső égésű motorral hajtott autója, a BME Suborbitals kutatórakétája és a Shark Team dízel- és hidrogénmeghajtású, az energiahatékonyságra fókuszáló járműve mind ért már el szép sikereket.

Rátki Gergely és a Shark Team járműve

Végezetül Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban, az ipari együttműködések jelentőségéről beszélt. Felidézte, hogy cégük a világ egyik leginnovatívabb autóipari beszállítója, átlagosan 20 percenként ad be egy szabadalmat valahol a világon – köztük olyanokat, mint a szervófék, az ABS vagy az ESP menetstabilizáló rendszer. Ez azonban az egyre erősebb, döntően kínai konkurencia miatt csak folyamatos kooperáció, egy működő ökoszisztéma, segítségével folytatható – amelynek itthon a hazai egyetemek is részei.

„Nem elegendő egyszerűen a tőke és a belső tudás, partnerségekre van szükség!”

– jelentette ki Szászi István.

Az előadások letölthetők pdf formátumban: Charaf Hassan, Varga István, Szalay Zsolt, Rohács Dániel, Rátki Gergely, Szászi István.

Rektori Kabinet, Kommunikációs Igazgatóság