Műegyetem 1956
A Műegyetem történelmi jelentősége 1956-ban
A Budapesti Műszaki Egyetemen zajló eseményeknek döntő jelentősége volt az 1956-os események alakulásában. Az akkori egyetemista ifjúság az október 22-i műegyetemi diák nagygyűlésén fogalmazta meg azokat a pontokat, amelyek a tüntetések és a kirobbanó forradalom politikai programjának alapját képezték.
Másnap, október 23-án a műegyetemi hallgatók több ezer példányban sokszorosították a megfogalmazott pontokat és terjesztették a röplapokat a városban.
Október 23-án délután Műegyetemről indult el egy lengyel munkásokkal szolidaritást vállaló néma tüntetés. Az eseményt még aznap este a Sztálin-szobor ledöntése, a Rádió ostroma és a szabadságharc kitörése követte.
1956. november 4-ig a Műegyetem fontos szervező-elosztó központként működött, a szervezett formában létrehozott Nemzetőrség pedig szerte a városban rendfenntartó feladatokat látott el. A forradalom és szabadságharc leverése után csak 1957 februárjában indult újra az oktatás.
A forradalmi események műegyetemi vonatkozású részleteit Batalka Krisztina BME OMIKK levéltárvezető állította össze. Az írás a „Magyarországi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban” című kötetben is megjelent.
A felvonulásról Précsényi Árpád egykori rektori hivatali munkatárs készített fotókat, amelyet családja bocsátott az egyetem rendelkezésére.
Műegyetem 1956 – Az ifjúság szabadsága 2016
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján 2016-ban a Műegyetem a több évtizede őrzött hagyományok mellett új kezdeményezésekkel, programokkal és írásos összeállításokkal is tisztelgett a történelmi esemény és szereplői előtt.
A program megvalósítását az 1956-os Emlékbizottság támogatta.
A Műegyetem történelmi emlékhellyé nyilvánítása
A 313/2016. (X. 19.) Korm. rendelet alapján 2016. október 23-án a Műegyetem történelmi emlékhellyé vált.
A magyar és angol nyelvű feliratot tartalmazó, a Nemzeti Örökség Intézete által készített sztélé a központi épület főbejárata mellett található.
Emlékérem
Az évforduló alkalmából emlékérem kiadásával is készültünk, amelyet az egyetem egykori polgárai és vendégeink kaptak meg. Az érme Csíkszentmihályi Róbert művészi alkotása, amelyet Szabó Géza ötvösmester formált meg.
Fényfestés
2016. október 22-én és 23-án este 18-24 óra között speciális 1956-os fényárban a Műegyetem központi, illetve Ch épülete.
Dokumentumfilm
A „Műegyetemi ifjak. Visszaemlékezések” című dokumentumfilmben, amely a Budavári Schönherz Stúdió hallgatóinak jóvoltából készül, a diákok kérdeznek, ők tartják a kamerát, a mikrofont. Így valósulhat meg az emlékévi program egyik legfontosabb célja, hogy túl a diákfilmesek témaérzékenységének és tudásának elmélyítésén, éppen az ő látószögükön keresztül jusson el a mai fiatal nemzedékekhez mindaz, amit 1956 jelentett és jelenthet a ma élő utódok számára. A filmet oktatási céllal is készítettük.
Id. Frivaldszky János: A jövő mérnökei
A kötet eddig ismeretlen vagy kevésbé köztudatba került naplók, interjúk, visszaemlékezések, dokumentumok fotókkal kiegészített gyűjteménye, amely a mai kor bármely olvasójához, legfőképpen természetesen a mai műegyetemistákhoz szól. Azért is hozzájuk, mert e kötetben nem annyira a nemzetőr műegyetemistákra vetül a fény, hanem azokra, akik a forradalom eseményeiben egy ígéretes jövő kezdetét élték meg, amely egy, a szocializmus és a kapitalizmus hibái által nem terhelt társadalom felé mutat. És olyan feladatokat vállaltak el ennek érdekében, amelyek valóban méltók mérnökemberekhez. Ezáltal bemutatható ötvenhatnak az intézményteremtő volta is, amely valóságos volt, akkor is, ha a szovjet tankok a forradalommal együtt eltiporták.
Eryk Bazylczuk: Magyarország 1956 - emlékképek
Eryk Bazylczuk 1953 őszétől tartózkodott Magyarországon a BME Villamosmérnöki Kar lengyel állami ösztöndíjas hallgatójaként. Részt vett az 1956. október 22-i aulai nagygyűlésen és azt megelőző vári diákszállóbeli gyűléseken, ott volt az október 23-án a Bem szoborhoz vonuló műegyetemisták között. Az eseményeket át- és túlélte, 1957-ben oklevelet szerzett és hazatért Lengyelországba. Kapcsolata nem szakadt meg sem az országgal, sem évfolyamtársaival (1987-ben részt vett a 30. évfolyam-találkozón, 2007-ben pedig aranydiplomát kapott). 2015 őszén látogatott el újra a Műegyetemre, néhány nappal halála előtt.
Himnusz az éjszakában
A képes interjúösszeállítást a BME oktatója, Németh József címzetes egyetemi tanár készítette.