A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem az ország egyik legrégebbi műszaki és gazdasági felsőoktatási intézménye. Közel negyed évezredes múltjának főbb pontjait követi az alábbi idővonal.

További egyetemtörténeti érdekességek a BME Látógatóközpont oldalán.

“Az elemi részecskéktől a világűrig” címmel nyílt kiállítás a 240 éves Műegyetem jubileumi évében átadott látogatóközpontban. A kiállítás megnyitójáról és a tárlatról az egyetemi portál is beszámolt.

1782.

Megalakul a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem első elődintézménye, az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum földmérő, térképrajzoló, vízépítő és ármentesítő képzéssel, innentől datálja létezését az Építőmérnöki Kar.

1846.

Megnyílik a József Ipartanoda technikai, kereskedelmi és gazdászati osztályokkal.

1848.

Az Ipartanoda hallgatói 12 pontban fogalmazzák meg követeléseiket a forradalom és szabadságharc napjaiban, ugyanebben az évben alakul meg az egyetemi könyvtár, melynek első köteteit Eötvös József adományozza az intézménynek.

1850.

Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum és a József Ipartanoda összevonásával létrejön a német nyelvű Joseph Industrieschule, nem felsőfokú képzéssel.

1856.

Megalapítják a Joseph Polytechnicumot technikai és közgazdasági osztályokkal, ismét felsőfokú oktatással, újra Budára helyezve.

1871.

Az intézmény egyetemi rangra emelkedik, Királyi József Műegyetem néven működik tovább, így a világon az első műszaki felsőoktatási intézmény lett, amely a nevében az egyetem szót viselte, létrejön a Gépészmérnöki Kar.

1873.

Megszületnek az építészeti és vegyészeti szakosztályok, az Építészmérnöki Kar, valamint a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar elődei.

1882.

A Műegyetem beköltözik Múzeum körúti épületeibe.

1901.

Az egyetem megkapja a doktori cím adományozásának jogát, az első hazai műszaki doktor Zielinski Szilárd építőmérnök, a vasbeton-építészet úttörője.

1909.

Az egyetem megszerzi a tiszteletbeli doktori cím adományozásának jogát is, első alkalommal Habsburg József főherceg kapja meg a kitüntetést, aki ekkor rektori és dékáni láncokat ajándékoz az egyetemnek.

1920.

Diplomát szerez Pécsi Eszter, az első Műegyetemen és Magyarországon végzett mérnöknő.

1934.

Három másik felsőfokú intézménnyel egyesítve Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem néven működik tovább az intézmény, 98 tanszékével az ország legnagyobb egyetemévé válik.

1949.

Létrejön a Budapesti Műszaki Egyetem, megalakul a mai Villamosmérnöki és Informatikai Kar elődje, az elkövetkezendő 30 évben 11 új tanulmányi épülettel gazdagodik a kampusz a Petőfi híd felé nyúló utcákban.

1951.

Létrehozzák a Közlekedési Műszaki Egyetemet, a mai Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar elődjét.

1955.

Az intézmény kettéválik a külön apparátussal működő Budapesti Műszaki Egyetemre és az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemre.

1967.

Budapesti Műszaki Egyetem név alatt egyesül a korábban szétválasztott intézmény.

1998.

Átadják az I épületet, valamint megszületik az önálló Természettudományi Kar és a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar.

2000.

Az intézmény felveszi a ma is használt Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nevet.

2010.

Az intézmény elnyeri a kutatóegyetem címet, és bővül a kampusz a Q épülettel.