„A digitális világot érintő paradigmaváltás előtt állunk”

Az okos város, az okos ipar és az okos agrárium aktuális kérdéseit mutatták be szakemberek a BME-n tartott nagyszabású fórumon.

„Az általam tartott előadásokon öt-hat hét évvel ezelőtt nem láttam a hallgatók arcát, mert mindenki a notebookjába bújt. Mára ismét figyelhetem a diákjaim szemét: úgy tűnik, ez a hasznos eszköz a 'helyére került', a mindennapok része lett, és csak akkor és ott használják, ahol szükséges” – emelte ki az okos ökoszisztémák világával foglalkozó 6. Magyar Jövő Internet Konferencia megnyitóján köszöntésében Józsa János rektor, a rendezvény fővédnöke. Hozzáfűzte, megtisztelő, hogy az évente megrendezett rangos eseményből az utóbbi háromnak az intézmény biztosította a helyszínt. „Az egyetem feladata azon körülmények megteremtése, amelyek eredményeképpen az eseményen elhangzó előadások tárgyai a jövő mérnökei számára majd ugyanolyan megszokottak legyenek, mint ma a notebookok” – fogalmazott az akadémikus.

Horváth Gábor, a szervező Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) tudományos és nemzetközi ügyek dékánhelyettese nyitóelőadásában a jövőre induló Digitális Európa program lehetőségeit mutatta be. A projekt az Európai Unió hétéves, K+F EU framework költségvetési ciklusainak a következő szakasza a 2021-27 közötti FP9, vagy más néven Horizon Europe. A támogatási rendszer keretösszege az elmúlt évtizedek során megduplázódott ugyan – a Horizon Europe csaknem 100 milliárd eurós forrással gazdálkodik –, egyre nehezebb sikeres pályázatot benyújtani. „A Digitális Európa program – amelyre összesen 9,2 milliárd eurós támogatást különítettek el – a már meglévő, adott esetben uniós kutatás-fejlesztési források révén létrejött alapkutatások gyakorlati átültetését segíti elő a digitális transzformációval” – emelte ki a professzor, hozzátéve, az összeggel kifejezetten olyan célok valósíthatók meg, amelyek a VIK kompetenciájába tartoznak.

A kiírók a forrásból 2,7 milliárd eurót szuperszámítógépek hardveres fejlesztésére szánnak: a 2020-as évek közepére az ún. exascale sebességű computereket terveznek, amelyek egy másodperc alatt 10¹⁸ művelet elvégzésére képesek, de a későbbiekben ennél is nagyobb gyorsaságot várnak. Az innovációhoz a legszélesebb társadalmi – egészségügy, közigazgatás stb. – hozzáférést kell biztosítani. A szükséges informatikai háttérre 2,5 milliárd euró biztosított, amit a döntéshozók a mesterséges intelligencia területén megvalósuló újításokra allokáltak. Fontos szempont, hogy elsősorban a kurrens alapkutatásokra támaszkodva használható fel a támogatás.

A digitális készségek fejlesztésére elkülönített 700 millió eurós alapból kifejezetten a felsőoktatási intézmények, így a Műegyetem profitálhat, hiszen az már eddig is foglalkozott képzési programokkal. A digitális technológiák biztosítására elkülönített 1.3 milliárd euró például pl. határokon átnyúló közigazgatás fejlesztését célozza – hangzott el a kongferencián.

A Digitális Európa program fontos pillére ún. innovációs hub-ok létrehozása, amely a kutatói-vállalati együttműködést segíti. A dékánhelyettes kiemelte még, a BME VIK-en jelenleg futó H2020 projektek értékes tapasztalatokkal szolgálnak a projekt pályázatain való sikeres szerepléshez is.

„A digitális világban tapasztalható komoly változások szinte filozófiai kérdéseket érintenek” – emelte ki zárszavában Kovács Kálmán, a BME VIK EIT igazgatója. Példaként utalt Falus András akadémikus előadására: a mai modern genetikai kutatások szerint – nem kis részben a mélytanulásos kutatásoknak köszönhetően – a génjeink lényegében kommunikálnak a környezettel, ennek hatására pedig változhat viselkedésük: eszerint nincs minden „előre megírva” génjeinkben. Hozzátette: „forradalmi változásokat élünk meg más területeken is: a kiterjesztett valóság eszközrendszerével ma már nemcsak a virtuális, hanem a fizikai valóság befolyásolására egyaránt hatással vagyunk”. A paradigmaváltás szűkebben vett technológiai dilemmákat is felvet: van-e értelme 5G után 6G-ről beszélni? A felhasználó nem érzékeli a különbséget, nem fogja lázba hozni, mint ahogyan az sem érdekli, hogy a vízvezetéket a falban pattintott vagy ragasztott technikával illesztették-e össze – vetette föl a szakember, aki beszélt arról is: a kvantumalapokon nyugvó számítástechnológia előretörése biztonságtechnikai paradoxont hordoz magában. Ha nincs olyan kódolás, amit ne lehetne belátható időn belül feltörni, hogyan lehet mégis – ugyanazokkal az eszközökkel – biztonságot teremteni? Emellett etikai kérdéseket is felvet, hogy az autonóm járművekkel összefüggő tudást a szabályok, vagy a jelenlegi közlekedési viselkedés alapján kell az oktatásba beépíteni. „Mérföldkő ez a konferencia az előzőekhez képest, hiszen előadóink közül többen egy jelentős új szemlélet megjelenésének szükségességét vázolták fel” – hangsúlyozta Kovács Kálmán, akinek összegzése szerint az okos ökoszisztémát alkotó nagyon sokféle módszer és szolgáltatási trend érkezett fordulóponthoz, számos szakmai lehetőséget teremtve a digitális világ és az internet technológiák jövőbeli kutatói számára.

HA-GI
Fotó: Philip János