Kapu Tibor: „A BME-nek is van szerepe abban, hogy sikeres voltam a kiválasztáson”

Miről esett szó a találkozón a rektor úrral?

Volt mesélnivalónk, hiszen mindkettőnk életében fontos változás történt: engem űrhajósjelöltnek választottak ki, őt pedig rektorrá választották. Épp ma volt a Sándor-palotában átvenni a megbízólevelét. Emellett mint minden embertől, akinek azok a szavára, tőle is megkérdeztem, hogy milyen tanácsokat tud nekem adni a következő időszakra. Sok mindent mondott, mindenekelőtt azt, hogy vigyázzak magamra. Részemről pedig tanúk előtt elhangzott egy ígéret, hogy a küldetés után is visszajövök beszámolni.

A kiválasztás óta milyen élményeket szerzett a felkészülés során?

Nagyon intenzív szakaszon vagyunk túl a tartaléknak kijelölt Cserényi Gyulával. A kiválasztás óta, a hatalmas médiaérdeklődésnek eleget téve, rengeteg helyen nyilatkoztunk. Igyekszünk eljuttatni a program hírét mindenhova, ahova csak el lehet. Emellett folytattuk az edzéseinket és elkezdtünk komolyabban foglalkozni azokkal a kísérletekkel, amelyek már abban a stádiumban vannak, hogy lehet őket gyakorolni.

Mennyi részletet tud már arról, hogy pontosan milyen munkát kell majd végeznie a Nemzetközi Űrállomáson?

Szinte mindegyik projekt magyar kutatóintézetekből, magyar egyetemekről jön. Végtelenül büszkék vagyunk rá, hogy gyakorlatilag az összes tudományterületről és az ország minden területéről érkeztek hozzánk ajánlások, 3d-nyomtatástól VR-alkalmazásokon át orvosbiológiai kísérletekig. Nagy felelősség lesz ezeket elvégezni, hiszen magyar tudósok éveken át készítették elő őket, és előfordulhat, hogy némelyiket csak egyszer lesz lehetőségünk megpróbálni.

Mennyi idejét viszi el a felkészülés?

Nekem tavaly április óta ez a munkám, ha nem is feltétlenül napi 8 órát tesz ki. Tanulunk, edzünk, és rengeteget utazunk, egyelőre az országhatáron belül. Ez egy nagy csapatmunka, amelyben a kollégáinkon túl a családtagjaink is benne vannak, nekik kell ugyanis adott esetben áldozatokat hozniuk. Hamarosan kiköltözünk Amerikába megkezdeni a specifikus tréninget, amely már tényleg konkrétan a küldetésre készít fel minket. Meg kell tanulnunk azt is, hogy az űrállomás bizonyos moduljait, berendezéseit, illetve az űrkapszulát hogyan lehet üzemeltetni. A vészhelyzeti procedúrákat is el kell sajátítanunk.

Korábban is volt már Houstonban, ugye?

Igen, egy jó hetet, még áprilisban. Nagyon tanulságos volt, jártunk a NASA-nál és a küldetést szervező cégnél, az Axiom Space-nél is. Az idő egy részét Philadelphiában töltöttük, mert ott van az a centrifuga, amellyel szimulálni lehet az űrutazás során az emberi testet érő gyorsulási hatásokat. Mindenféle szcenáriót szimulálnunk kellett ahhoz, hogy biztosak legyünk benne: szükség esetén ki fogjuk bírni az éles helyzetet.

Azt olvastam, hogy a küldetés parancsnoka egy tapasztalt asztronauta és biokémikus, Peggy Whitson lesz. Találkozott már vele vagy a másik két leendő társával?

Peggy Whitsonnal találkoztam, bár hozzá kell tegyem, hivatalos információt még nem kaptam arról, hogy ő lenne majd a parancsnokunk. Örülnék, ha így lenne, elvégre ő egy élő legenda. Felsorolni is nehéz volna azokat a rekordokat, amelyeket ő tart az emberes űrrepülés történetében. Ott volt a kiválogatásunk során, volt szerencsém beszélgetni vele, tőle is megkérdeztem, hogy milyen tanácsot tud adni. Elmesélte, hogy a NASA-nál volt gyakornok, amikor megnyílt a lehetőség, hogy űrhajós legyen, és egy doktori képzést adott fel azért, hogy megpróbálja. Minden kollégája azt mondta neki, hogy ez a lehető legrosszabb döntés, de végül neki lett igaza.

A NASA honlapján az időpontról az áll, hogy „legkorábban 2024 októberében”, de az előző misszió befejezését csak jövőre tervezik – van ennél pontosabb információ arról, hogy mikor indulhat a küldetés?

Egyelőre nem tudunk semmi biztosat, valószínűleg a jövő év elején.

Két éve működik űrmérnökképzés itt a BME-n. Ha akkor lett volna ilyen, amikor dönteni kell a mesterképzésről, megfontolta volna?

Egészen biztosan jelentkeztem volna!

Hozzájárulhat egy ilyen szak akár ahhoz is, hogy legyenek további magyar űrhajósok?

Mint az én példám is mutatja, űrmérnöki képzettség nélkül is el lehet ide jutni. A HUNOR programban azt szeretnénk elérni, hogy a magyar űripar komolyabb lendületet szerezzen. A kísérleteink a későbbiekben komoly örökségként szolgálhatnak mind a cégeknek, mind az érintett kutatócsoportoknak. És ha ez így lesz, akkor rengeteg űrmérnökre lesz szükség ebben az iparágban, meg persze jogászra, gazdasági szakemberre, HR-esre is. Úgyhogy ha nem is feltétlenül űrhajós lesz majd az űrmérnökökből, űripari cégeknél el tudnak majd helyezkedni.

Űrmérnöki vagy más szakon: miért jó választás a BME? Hogy látja ezt egy volt műegyetemista?

- Én szakmai és közösségi oldalról nézve is remek éveket töltöttem itt. Édesapám, aki szintén gépészmérnök, mégpedig jóval zseniálisabb, mint én, mindig azt mondta, hogy az egyetemről nem a lexikális tudást hozta el, hanem a mérnöki szemléletmódot, a problémamegoldási képességet, amit gyakorlatilag az élet minden területén tud azóta kamatoztatni. Ezt látom is rajta, és magamon is érzem ennek a gyakorlati tudásnak a meglétét. Egyértelműen volt része abban, hogy sikeres voltam az űrhajós-kiválasztáson.

gp