Elhunyt Vajna Zoltán, Széchenyi-díjas gépészmérnök, az MTA rendes tagja

Vajna Zoltán akadémikus, a BME Gépészmérnöki Kar volt dékánja életének 95. évében elhunyt. Búcsúztatása 2023. július 4-én lesz a Farkasréti temetőben.

A búcsúztatás részletei itt olvashatók.

1928-ban született Kolozsváron. Gimnáziumi tanulmányait szintén Kolozsváron végezte, majd egy évig járt a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem matematika-fizika szakára. 1948-tól a BME Gépészmérnöki Karán folytatta tanulmányait, ahol 1952-ben diplomázott. A végzés után rövid ideig a Szellőző Művekben dolgozott, majd aspiránsként Pattantyús-Ábrahám Géza hívására visszatért a Műegyetemre, ahol aztán Gruber József vezetésével 3 év alatt megszerezte a kandidátusi címet. Élete további részében mindvégig a Műegyetemen dolgozott. Témája a radiális átömlésű ventilátorok lapátozásának számítása volt a hidrodinamikai szingularitások módszerével. Az egyik Szellőző Művekben tervezett radiális ventilátor típusjele, a VHF első betűje Vajna Zoltán nevére utal. 1988-ban megvédett tudományok doktora dolgozata is félaxiális ventilátorok kvázi-háromdimenziós méretezési eljárásáról szólt a közegsúrlódás figyelembevételével. Később nagyméretű hurkolt csőhálózatok térfogatáram- és nyomáseloszlásának számítási modelljét fejlesztette a Fővárosi Vízművek szakértőjeként. Nevét viseli az Almási-Budavári-Vajna féle csőhálózat-számítási módszer. Akadémiai székfoglaló előadását a vízcsőhálózatok költségminimumra történő tervezési módszeréről tartotta 1993-ban. Az Akadémia 1998-ban rendes tagjává választotta. Az országban az elsők között kezdett számítógépeken bonyolult rendszerek szimulációjára programokat fejleszteni, így a Műegyetemen is az informatika-oktatás úttörője volt. Emellett Áramlástant és Alkalmazott Áramlástant oktatott. 

Szerteágazó tudományos és általános közéleti tevékenysége volt. A Gépészmérnöki Kar dékánja volt 1990-1994 között, a rendszerváltást követő mozgalmas években. Nevéhez fűződik a kreditrendszer bevezetése, valamint a modulrendszerű képzés elindítása. Hat évig tagja volt az MTA Doktori Tanácsának, az IUTAM (International Union of Theoretical and Applied Mechanics) Magyar Nemzeti Bizottságának, elnöke a CISM (International Centre for Mechanical Sciences) (Udine, Olaszország) Magyar Nemzeti Bizottságának, tagja volt a Magyar Akkreditációs Bizottság két szakbizottságának is.

Az Oktatási Miniszter felkérésére másfél évig (1999-2001) elnöke volt a Világbanki Fejlesztési Program Bizottságának és vezette a Minisztérium Felsőoktatási Informatikai Csoportját.
Az 1956-os forradalomban és szabadságharcban való részvétele folytán évekig elnöke volt a “Műegyetem 1956 Alapítvány” Kuratóriumának. Vajna Zoltán kezdeményezője és évekig szervezője volt az 1956. október 22-i műegyetemi eseményeket idéző emlékünnepségnek, amely ma már az állami ünnepségsorozat része.

Felsorolni sem lehet a sok humanitárius szervezetet, amelyek tevékenységében aktív szerepet vállalt, pl. a Johannita lovagrend vagy a Nyilas Misi Alapítvány. 

Fontosabb kitüntetései: Akadémiai Díj (1977), „A Helytállásért” 56-os Emlékérem (1991), Szent-Györgyi Albert-díj (1992), A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1994), Széchenyi-díj (1997), Ipolyi Arnold tudományfejlesztési díj (1998, OTKA), József nádor díj (2016). 

BME GPK, Rektori Kabinet Kommunikációs Igazgatóság

Vajna professzor úrral a József Nádor Emlékérem átvétele alkalmából készített interjút a bme.hu: „A tehetség a legnagyobb ajándék, de egyben a legnagyobb feladat is” | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (bme.hu)