„A jó hálózat és a mesterséges intelligencia ma már kéz a kézben járnak”

A távközlés és a mesterséges intelligencia legújabb, iparban is hasznosított formáiról, és a kutatási trendekre gyakorolt hatásáról szólt a VIK TMIT szakmai délutánja.

„Az aktuális ipari fejlesztésekre, és az éppen zajló vagy tervezett akadémiai kutatásokra egyaránt hatással van és lesz is a mesterséges intelligencia (MI). A téma ’forrósága’ és népszerűsége miatt úgy láttuk, egyetlen alkalom nem elég arra, hogy valódi párbeszéd alakuljon ki a téma szakemberei között. A Távközlés és Mesterséges Intelligencia alcímű kezdeményezésünket tovább vittük és egy egész programsorozatot indítottunk a témában, amelynek a tavaszi fórum volt a következő állomása” – osztotta meg a bme.hu-val Varga Pál, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (BME VIK) Távközlési és Médiainformatikai Tanszék (TMIT) tanszékvezető egyetemi docense.

A BME VIK TMIT 2022 novemberében, a Magyar Tudomány Ünnepe (MTÜ) rendezvénysorozat részeként hívta életre az I. Távközlési és Mesterséges Intelligencia konferenciát. A szervezők úgy látták, a téma nagyon is aktuális, és még sok olyan nyitott kérdéssel kecsegtet, amelyet érdemes a szakma képviselőivel közösen feltárni. A tanszék e kezdeményezéssel, a sorozat II. részének szervezésével csatlakozott az NJ120, azaz Neumann János születésének 120. évfordulója alkalmából megrendezett emlékév programjához. A Műegyetemen Informatikai épületében megtartott szakmai délutánt a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSzT), valamint a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) is szakmai partnerként támogatta.

„Immár 30 éves múltra tekint vissza a mesterséges intelligencia oktatása és kutatása a karon. Most új hullámok indultak el a témában, amelyek még intenzívebben jelentkeznek a BME VIK életében. A karon nemcsak műveljük és tanulmányozzuk, hanem valódi alkalmazásokban is használjuk a mesterséges intelligenciát. Ahogyan azt a szervező tanszék kezdeményezése is mutatja, szoros kapcsolat van a távközlés és a mesterséges intelligencia között. Jó hálózat nélkül ugyanis nincs jó mesterséges intelligencia alkalmazás, ugyanakkor MI nélkül sincs okos hálózat. Úgy tűnik, ez a szakmai kapcsolat egyre szorosabb lesz a két terület között, amelynek felderítésére ma Magyarországon a BME VIK a legígéretesebb hely” – köszöntötte e gondolatokkal a közönséget Charaf Hassan, a BME VIK dékánja.

A rendezvényen részt vett Verseghi-Nagy Miklós, a BME kancellárja is.

A szakmai délután levezető elnöke Gulyás László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar (ELTE IK) Mesterséges Intelligencia Tanszékének egyetemi docense, az NJSzT alelnöke és a Mesterséges Intelligencia Szakosztály vezetője volt.

A nyílt szakmai eseményen műegyetemi oktató-kutatók, a téma iránt érdeklődő hallgatók, a támogató szakmai szervezetek (MTA, NJSzT, HTE) vendégei, valamint külsős vendégek is részt vettek.

A rendezvény meghívott előadói az ipart és az egyetemi kutatásokat is képviselték: rövid, tömör, ismeretterjesztő, alkalmanként mélyebb szakmai tartalmat is érintő előadásokat hallgatott a közönség. A program részeként bemutatkozott a BME VIK TMIT négy nagy laboratóriuma is, amelyek mindegyikében zajlanak mind a távközléssel, mind a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tevékenységek.

Az MI aktualitásairól beszélt Levendovszky János, a BME tudományos és innovációs rektorhelyettese, a BME VIK Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék egyetemi tanára, valamint a mesterséges intelligencia témakörének nemzetközileg is elismert szakértője. Előadásában szó esett a (főként) pénzügyi idősorelemzés fontosságáról és annak részleteiről, ezen belül arról, mely aspektusokra lehet algoritmikus megoldásra jutni egy ilyen analízis során, és melyek azok, amelyek vizsgálatához már mesterséges intelligencián alapuló módszerekre is szükség van. Többek között arra is rávilágított, hogy bizonyos tőzsdei tranzakciók vizsgálatakor a helyes stratégiához már nem elegendő az emberi agy kapacitása. Különösen igaz ez akkor, ha olyan valós idejű adattisztításról, trendek felismeréséről vagy éppen zajszűrésről van szó, amit mesterséges intelligencia-algoritmusokkal versengve kell elvégezni.

Boda Miklós, az Ericsson Magyarország Kft. K+F egységének korábbi igazgatója, majd vezérigazgató-helyettese, a BME VIK HSN (High Speed Network) laboratóriumának egyik alapítója több nemzetközi, mesterséges intelligenciával kapcsolatos programban vett részt stratégiai tanácsadóként. Előadásában az 1990-es évek MI stratégiaalkotásának főbb pontjait mutatta be.

Varga Pál, a BME VIK TMIT tanszékvezető egyetemi docense az Ipar 5.0 és e téma kapcsán elnyert két nemzetközi kutatási projekt tervét („AIMS5.0” és „Arrowhead fPVN”) és várt eredményeit ismertette a közönséggel. (A témáról a bme.hu https://www.bme.hu/hirek/20230324/Kulcsfontossagu_digitalis_technologiak_kidolgozasaban_vesznek_reszt egy korábbi cikkében beszámolt – szerk.) A témával az Arrowhead Framework keretrendszer kialakítása révén került kapcsolatba a tanszék. A következő három évben a projektek során a műegyetemi kutatók részben azon fognak dolgozni, hogy kiberfizikai rendszerek segítségével ad hoc módon jöhessen létre kapcsolat különböző ipari eszközök között. Foglalkoznak majd a gyártásban alkalmazható MI lehetőségekkel, a fenntartható ipar 5.0 megközelítéssel, a rugalmas gyártási hálózattal, amelytől hosszú távon személyre szabott eszközök tömeggyártását remélik. E két projektben segítik majd az MI-ben érdekelt ipari és akadémiai szereplők összekapcsolását, felmérik, hogy egy gyártási lánc elakadása esetén hogyan lehet helyettesíteni a kiesett erőforrásokat, feltérképezik az emberi erőforrás és gondolkodás szerepét, protokoll fordításokban és a micro service architektúrák megalkotásában is részt fognak venni.

A BME VIK TMIT tanszéken zajló munkát mutatta be továbbá Gyires-Tóth Bálint egyetemi docens, aki a neurális modellek technikai és technológiai hátterébe engedett betekintést, míg Szűcs Gábor egyetemi docens a hagyományos gépi és mélytanulás alkalmazási lehetőségét mutatta be multimédiás tartalmak osztályozásához.

Antal Csaba, az Ericsson Magyarország Kft. technológiai és innovációs igazgatója konkrét példákkal illusztrálta, hogyan használja egy multinacionális vállalat a mesterséges intelligenciát a termékfejlesztésében: a prototípusfejlesztéstől egészen a piacra vitt termék megalkotásáig. Mesterséges intelligenciát alkalmaznak például tesztelés optimalizálásához vagy 5G hálózatokban energiatakarékosság melletti fenntarthatóságnöveléshez.

A márciusi workshop teljes felvétele visszanézhető a Budavári Schönherz Stúdió (BSS) YouTube-csatornáján.

Varga Pál elárulta, hogy hamarosan tovább folytatódik a szakmai rendezvénysorozat. Május 2-án 13:00 órától az Informatikai épület IB025 előadójában rendezik meg a „Nagy nyelvi modellek és alkalmazásaik - ChatGPT és Mesterséges Intelligencia” című fórumot. A központi téma a közérdeklődés középpontjába került ChatGPT lesz, amelynek legfrissebb tanszéki vonatkozású kutatásairól is szó esik majd. Előadást tart a témában élen járó Microsoft és Google képviselője, az MTA SZTAKI Mesterséges Intelligencia Laboratórium (MILAB) részéről Benczúr András számol be a legfrissebb kutatási eredményekről, Váradi Tamás a Nyelvtudományi Kutatóintézettől pedig a ChatGPT nyelvtudományi hátterét ismerteti. A chatbot egyetemi oktatásra és kutatási trendekre gyakorolt hatásáról pedig Mérő László matematikus, Charaf Hassan BME VIK dékán és Vágújhelyi Ferenc, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) elnöke beszélgetnek majd a közönség előtt.

A májusi programra jelentkezés és program az alábbi linken érhető el.

Regisztráció: https://forms.gle/f9SYCfdF74C9HRYP7

A márciusi rendezvényről készült képek a SPOT honlapján megtekinthetők.

TZS-KJ

Fotók forrása: SPOT