Hírfolyam
Műegyetemi multidiszciplináris kutatások a Tématerületi Kiválóság Programban
2023. 09. 18.A Tématerületi Kiválóság Program 2021 keretében a Nemzetvédelmi és Egészség alprogramokban, 11 témában folytak kutatások a Műegyetemen.
A Tématerületi Kiválósági Program (TKP) szeptember 12-i disszeminációs rendezvényén a BME Tématerületi Kiválóságprogramjáról Levendovszky János tudományos és innovációs rektorhelyettes adott áttekintést. A „Fókuszban a kiválóság-egyetemi kutatások” című előadásában megfeleltette a programot elindító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elvárásait -a program célja, hogy az intézmények a szakmai kiválóságra építve alapkutatási eredményeket, új terméket/prototípusokat hozzanak létre, a tudományos produktivitás növekedjen, a KFI fókusz meghatározóbb legyen- és a Műegyetem szakmai és humán potenciáljával. A BME a Nemzetvédelmi és az Egészség alprogramban vett részt, az előbbiben 6, az utóbbiban 5 területen folytattak kutatásokat az egyetem szakemberei. A rektorhelyettes ismertette a BME Kiválósági pályázatokon elért eddigi sikereit, kiemelte a TKP 2021 transzformatív szerepét, melynek köszönhetően az egyetem minden kara részt vett a tudásvagyon integrálásában. A TKP 2021 stratégiai jelentőségéről szólva az új tudományos eredmények, az innovációs teljesítmény növekedése mellett felhívta a figyelmet az eredmények szabadalmak startupok és spinofok formájában történő hasznosulására is.
A projektszervezetet és a kutatócsoportokat Nagy József egyetemi docens, a projekt koordinátora mutatta be, aki elmondta, hogy a két alprogram munkájában mind a 8 kar részt vesz, a program keretében kapott támogatás összértéke pedig 2,75 Mrd Forint.
A BME TKP Intézményi Kiválóság alprojektjei közül Szarka András alprogramvezető az Egészség alprogram eredményeiről számolt be. Kiemelte mely területeken alkalmaznak mérnöki megoldásokat az egészség szolgálatában, ezek a gyógyszer és egészségtámogató termékek fejlesztése, orvostudományi modellek, szoftverek, az egészségmérnöki eljárások fejlesztése és gyógyászati, orvosi segédeszközök, alapanyagok, diagnosztikai eljárások fejlesztése. Beszélt a Servier-BME-ELTE együttműködésről, amely metagenomikus adatbányászat új specifitású enzimek felfedezéséhez vezet, valamint a gyógyszertoxikológiai tesztrendszerek fejlesztésének jelentőségéről. A Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar dékánja előadásának végén áttekintette honnan indultak el 2010-ben a BME-n a biotechnológia, a környezetvédelem és az egészségvédelemmel foglalkozó kutatásai.
Krámer Tamás az Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének egyetemi docense, a Nemzetvédelem nemzetbiztonság alprogramvezetője előadásában áttekintette az alprogram célkitűzéseit, a BME-n ezekben a témakörökben folytatott kutatások eredményeit. A szemelvényezett eredmények között volt „A városi épületek túlmelegedésének vizsgálata” alprojekté is, amely a túlmelegedési valószínűség feltérképezésével segíti a jövőbeli hűtési energiaigény becslését, és hasznosítható a városfejlesztési programok, adaptációs tervek kidolgozásakor, valamint az energiabiztonság kialakítása terén is. Szólt arról is, hogy az alprogramhoz kacsolódó kompetenciák, multidiszciplináris kutatások fokozása kiemelt részét képezi a K+F+I stratégiának. A program során tehetséges fiatal kutatókat vontak be a kutatásba, és megtörtént az ipari igényeket kiszolgáló magasan kvalifikált szakembergárda kutatóhelyi képzése is.
Az előadások után az érdeklődők megtekinthették a kutatásokat bemutató posztereket.
Könnyűszerkezetes polimer kompozitok és energiaelnyelő habszerkezetek poszterrel kapcsolatos kérdéseket Marton Gergő a Gépészmérnöki Kar Polimertechnika Tanszékének doktorandusza válaszolta meg az érdeklődőknek.
A projekt célja a hőre lágyuló mátrixú könnyűszerkezetes polimer kompozitok létrehozása T-RTM technológia segítségével, amelyhez végtelen szénszálerősítésű erősítőstruktúrákat hoztak létre hagyományos módon és 3D nyomtatási technológiákkal. Így kiemelkedő mechanikai tulajdonságokat értek el minimális tömeg mellett. A térhálósított polietilén habok ejtősúlyos vizsgálatával kimutatták, hogy a habok feszínére szórással feljutatott nagy szakadási nyúlású poliurea réteg alkalmazása szignifikánsan javítja a habok ütéscsillapítási képességét. A kutatócsoport vezetője Bárány Tamás egyetemi docens, a Gépészmérnöki Kar Polimertechnika Tanszék vezetője volt.
A témaválasztásban volt szerepe a Tématerületi Kiválóság Programnak?
A könnyűszerkezetes polimer kompozitokat már korábban is vizsgáltuk. Egyre jobban előtérbe kerül a fenntarthatóság, ennek okán nő az igény az olyan anyagokra, amelyek tömegcsökkenés mellett kiváló mechanikai tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezen a területen hasonló témákban folyamatosan és párhuzamosan folytatunk kutatásokat.
Mit jelentett önöknek a Tématerületi Kiválóság Program?
A szakmai kapcsolatok, a szakértői hálózat terén jelentős támogatást kaptunk a program keretében.
Mi várható a folytatásban, ipari hasznosítás vagy további kutatások következnek?
Ígéretes eredmények születtek, ezért a kutatások folytatását tervezzük. Az ipari hasznosításra is látunk lehetőséget, különösen az energiaelnyelő habszerkezetekkel kapcsolatos eredményeinket lehetne felhasználni például védőfelszerelések vagy sportszőnyegek gyártásakor. A jelenlegi szőnyegeken gyakoriak a sérülések. Ha a sportszőnyeg felületét poliurea réteggel vonjuk be, javítja a szőnyeg ütéscsillapításiképességeit, így jobban védik a sportolókat.
Agyi aneurizmák kezelésének és kialakulásának vizsgálata poszterből megtudhattuk, hogy az intrakraniális aneurizmák (IA) az érfal fokális kitágulásai, amelyek leggyakrabban a Willis kör vagy az általunk is vizsgált belső nyaki verőér szegmenseiben fordulnak elő. Az oldalfal aneurizmák, és más helyeken elhelyezkedő társaik veszélyessége abban rejlik, hogy kiszakadásuk esetén agyvérzést, akár stroke-ot is okozhatnak. A projekt során megtörtént a kiértékelési rendszer fejlesztése agyi oldalfal aneurizmák kialakulásának vizsgálatához. A kiértékelés alapján összefüggés kereshető a szülőér geometriai jellemzői és az áramlástani jelenségek között. A kiértékelési rendszer felhasználásával egy statisztikai vizsgálat igazolta, hogy aneurizma képződés abban az artériás kanyarban valószínűbb, ahol a legnagyobb esetspecifikus görbület a legnagyobb esetspecifikus másodlagos áramlást indukálja. Aneurizmák kezeléséhez használt áramlásmódosító eszközök hidrodinamikai ellenállásának mérése több gyártó és beépítési lehetőség mellett. A projekt vezetője Paál György, egyetemi tanár, a Gépészmérnöki Kar, Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék tanszékvezetője.
A kutatásról Csippa Benjámint a Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszékének tudományos segédmunkatársát kérdeztük.
A kutatás témája nem inkább egy orvosi egyetemen profiljába tartozik?
Ezzel a témával már több mint egy évtizede foglalkozunk, az első felkérés az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Klinikáról érkezett: orvosi kérdésekre kértek tőlünk mérnöki választ. Azóta is együtt dolgozunk a Semmelweis Egyetemmel.
Ezek szerint a Tématerületi Kiválóság Program témája már adott volt a pályázat kiírásakor?
Igen, én már a doktori tanulmányaim alatt is ezzel a témával foglalkoztam. Az aneurizma komoly egészségügyi vészhelyzetet okozhat, agyvérzést esetleg stroke-ot. A mi eredményeink, fejlesztéseink abban segíthetnek, hogy az orvosok és a betegek jobban megértsek a betegség veszélyeit. A kezeléseknek a számításával segítő kezet nyújthatunk az orvosoknak. Távlati célunk, hogy betegspecifikusan, az adott állapotra szabottan tudjuk kezelést javasolni az orvosoknak.
Miben látja a Tématerületi Kiválóság Program előnyét, jelentőségét?
Segítséget jelent a megjelenésekben, a program révén új kapcsolatokra tehetünk szert. A legfontosabb talán, hogy a magyar kutatói közöségben sokkal láthatóbbá teszi az eredményeinket.
Hogyan tovább?
Ahhoz, hogy a kutatási eredményeink iparilag is hasznosíthatóak legyenek még további kutatómunka szükséges. Az előző 10 évben már komoly kutatási eredményeket értünk el, rengeteg publikációnk született ebben a témában. Továbbá részt veszünk egy futó H2020 projektben, illetve egy nemsokára induló Horizon Europe projektben is.
Rektori Kabinet Kommunikációs Igazgatóság-KJ
Fotó: Geberle B.
Az előadás poszterei és diasorai:
Energiahatékony útválasztás és okos adatgyűjtés IoT környezetben
Szennyvíztisztítók energiaigényének a csökkentése: ülepítő medencék hatékonyságnövelése
Géldozimetria, matematikai, neuropszichiátriai módszerek az egészségtudományban
Egészségtámogató Eljárások, Gyógyszerkutatás és Gyógyszertechnológia
Városi épületek túlmelegedésének vizsgálata
Quality Inference in Federated Learning with Secure Aggregation
Könnyűszerkezetes polimer kompozitok és energiaelnyelő habszerkezetek fejlesztése
Gazdaságos, kis számításigényű szenzorfúzió a környező objektumok feltérképezésére és követésére