Regős Krisztina: „Sosem mondhatjuk, hogy mindent megtudtunk, amit akartunk”

„Olyanok ezek a mintázatok, mint egy puzzle darabkái, mi ezeket a darabkákat nézzük, illetve azokat a csomópontokat, ahol csatlakoznak” – így foglalta össze a Radio Cafénak adott interjújában Regős Krisztina, a BME Morfológiai és Geometriai Modellezés Tanszékének doktorandusza azt az űrkutatásban nagy távlatokat nyitó kutatást, amelyről nemrég a bme.hu is beszámolt.

A bő negyedórás beszélgetés során Regős Krisztina elmesélte, milyen volt a víz jelenlétére utaló repedések mintázatait tanulmányozni a Mars, a Vénusz és az Európa (a Jupiter egyik holdja) felvételein. „A kiszáradt talajon jellemzően hatszöges mintákat vehetünk észre, míg egy kőzeten inkább négyszögeseket, T alakú csomópontokkal” – említett egy egyszerű példát a megfigyelésekre, amelyekre aztán bonyolult matematikai modelleket építettek a törvényszerűségek felfedezéséhez.

Azt is elárulta, hogy témavezetőjével, Domokos Gáborral lényegében kézzel készítették az elemzéseket – 

ehhez képest nagy előrelépés lenne a mesterséges intelligencia használata, már most látják a lehetséges előnyöket, amelyeket nyújtani tudna.

„Ez lehetne a kutatás következő szakasza, de még nem biztos, hogy mi fogjuk csinálni”, jegyezte meg. Amiből az is kiderül, hogy a kutatás nem tekinthető lezártnak. „Sosem lehet azt mondani, hogy mindent megtudtunk, amit akartunk, mindig vetődnek fel új kérdések” – mondta Regős Krisztina.

A felvetésre, hogy még mindig nem magától értetődő a nők jelenléte a műszaki területeken, felidézte, egykori ő is hallotta a rokonaitól, hogy nem neki való a mérnöki pálya, de látta, hogy rengeteg lány jár a BME-re, ezért úgy volt vele, miért ne mehetne neki is.

„Példaképeket kell állítani a fiatal lányok elé, például Karikó Katalint. És nagyon fontosak az olyan kezdeményezések, mint a Lányok Napja a BME-n” – jelentette ki.

Rektori Kabinet, Kommunikációs Igazgatóság