Molekulák bölcsessége – ahol az ipar és a felsőoktatás összeér

„A BME eddig is az ipar számára nyitott kutató és szolgáltató egyetem volt, de általában a cégek kezdeményezték a kapcsolatfelvételt egy-egy konkrét probléma kapcsán. Most a másik irányból közelítünk, az egyetem ígéretes kutatásait, sőt egy teljes portfóliót kínál értékesítésre: kész k+f eredményeket, kompetenciákat, a kutatási infrastruktúrához való hozzáférést és kapcsolatot a tehetséges hallgatókhoz” – ezzel a nehezen visszautasítható ajánlattal nyitotta meg Levendovszky János kutatási és innovációs rektorhelyettes a BME 4. üzleti reggelijét.

„Ahol a molekulák bölcsessége találkozik az innovációval” – a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar ezt a címet adta a rendezvénynek, melyen Szarka András dékán tartotta az első előadást. Felidézte, hogy története hajnalán a kar eleinte kevés diplomát adott ki, mert akkor még fejletlen volt a hazai vegyipar, csak a századforduló után indult rohamos fejlődésnek. „Ebből is látszik, hogy egymásra vagyunk utalva” – jegyezte meg Szarka András.

Miközben ismertette a tanszékek, laboratóriumok tevékenységét, hangsúlyozta, hogy a kar a trendekhez igazodva folyamatosan megújítja a tantervét, erről pedig várja az ipari visszajelzéseket is. Az együttműködések már most sem merülnek ki abban, hogy a partnerek szakemberei óraadóként, záróvizsgáztatóként, szakmai gyakorlatok tartójaként részt vesznek a képzésben, hiszen „közös k+f-projekteket viszünk, dedikált céges laborokat tartunk fenn és örülnénk, ha ezek száma nőne, minden megkeresésre nyitottak vagyunk” – jelentette ki.

Höfler Lajos, a Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék docense Energiatárolás és kémiai érzékelés címmel adott ízelítőt abból, hogy jelenleg milyen projektekkel foglalkozik a tanszék. Az akkumulátorok élettartambecslése terén a fizikai-kémiai szimulációk helyett már neurális hálókkal dolgoznak, amely módszer sokkal gyorsabb. A modell beépíthető egy digitális ikertestvérbe, és a kísérleti eredményekből gyorsan meghatározhatók a paraméterek. A legújabb kutatási irány pedig a feszültségváltozásokat detektáló extrém érzékeny – milli-Celsius mértékű változásokat is mérni képes – hőszenzorok alkalmazása.

A karon szintén egy külön kutatócsoport által vizsgált biofinomító-koncepcióról beszélt Fehér Csaba, az Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszer-tudományi Tanszék docense. A biomassza-nyersanyag feldolgozása környezetbarát technológiákkal számos iparág által felhasználható termékeket képes előállítani, az élelmiszeripartól a gyógyszeriparig. A 2. generációs biofinomítókból nyerhető bioetanol esetében a nagy kihívás a megbízható nyersanyagellátás, a technológia viszont a cellulóz- és rostiparban, sőt olajfinomítókban is integrálható. Fehér Csaba azzal zárta az előadását, hogy a statisztikák szerint az akadémia szférából származó biotechnológiai innovációk kevesebb mint 1 százaléka jut el az ipari megvalósításig, érdemes tehát foglalkozni azokkal, amelyekben van potenciál.

Imre Balázs a Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszéken működő Műanyag- és Gumiipari Laboratórium munkájáról számolt be. Fenntartható polimerek és megoldások – együttműködés a kutatástól a megvalósításig címmel. A labor együttműködik a HUN-REN Polimerkémiai Kutatócsoportjával fenntartható anyagok fejlesztésében, részt vesz a Bipoco tudományoskonferencia-sorozat szervezésében, valamint olyan nemzetközi projektekben, mint a Robust, a Beaming és a biomassza-alapú gazdaságot a zászlajára tűző BioEast kezdeményezés.

Utolsóként Greiner István, a Richter kutatás-fejlesztési igazgatója térképezte fel azokat a pontokat, „ahol az ipar és a felsőoktatás összeér”. Kiemelte, hogy a Richter az egyetlen magyarországi központú valódi multinacionális cég, legsikeresebb terméke, a cariprazine, a világ 58. legnagyobb bevételt termelő gyógyszere, eddig kb. 2,76 milliárd dollárt hozott. A vállalat kémiai, gyógyszer-technológiai és biotechnológiai együttműködéseket folytat a BME-vel, amellett részt vállal az oktatásban is, de a jövőben az eddigi jó gyakorlatok folytatása mellett szeretné továbbfejleszteni a partnerséget. Ennek Greiner István szerint fontos elemei kellene, hogy legyenek az eszközmodernizáció az oktatásban, valamint a flexibilitás és a gyorsaság.

Az előadások után, mielőtt a VBK oktatói megmutatták volna az érdeklődőknek a laboratóriumokat, kötetlen beszélgetés következett. Greiner István arról beszélt a bme.hu-nak, hogy hogyan emlékszik vissza azokra az évekre, amelyeket a Műegyetemen töltött:

A szintén a BME-n végzett Kánya Nándor, a ThalesNano Zrt. igazgatója kérdésünkre azt mondta, nagyon pozitív, hogy a Műegyetem ilyen komolyan veszi az ipari partnerségeket, mert tapasztalatai szerint más magyarországi felsőoktatási intézményeknél egyáltalán nem magától értetődő, hogy igyekeznének szoros kapcsolatokat kiépíteni.

gp