Első lépéseiket teszik meg a kutatói pályán a BME nyári ösztöndíjasai

Külföldön egyetemre járó öt tehetséges magyar hallgatónak nyújt gyakorlati lehetőséget a TTK Sztochasztika Tanszéke.

„A diákok ösztöndíját biztosító program és a Műegyetem közös célja, hogy az Egyesült Királyságban tanuló magyarok itthon is kialakíthassanak szakmai kapcsolatokat, és beágyazódjanak a hazai tudományos közéletbe” – hangsúlyozta a bme.hu kérdésére Molontay Roland, a BME Természettudományi Kar (TTK) Matematika Intézet Sztochasztika Tanszékének doktorandusza, aki kulcsszerepet vállalt a nyári gyakorlatot biztosító pályázat egyetemi koordinálásában, a programban részt vevő fiatalok témavezetésében és adminisztratív ügyeik intézésében. Úgy fogalmazott: „sokan azért döntenek a külföldi tanulás mellett, mert azt hallják, ott kedvezőbbek az oktatási és kutatási feltételek. Azonban, ha ezek a diákok bepillantást nyernek az ország vezető műszaki felsőoktatási intézményében zajló munkába, reményeink szerint többségük visszatér ide a jövőben, és doktoranduszok, kutatók, oktatók lesznek”.

Az NKFIH pályázata a hallgatók számára kiemelkedő juttatást biztosít, és szakmai fejlődésük szempontjából is ígéretes lehet a Műegyetemen eltöltött idő. „A diákok önszorgalomból vesznek részt a programban, nem kapnak a külföldi intézményüktől kredit jellegű előnyöket” – részletezte Molontay Roland, aki elmondta még: az angliai egyetemeken nagy hagyománya van az ilyen gyakorlatnak, míg Magyarországon inkább csak a felsőbb éveseknél prioritás ez a szünidőben.

A fiatal szakember felidézte, hogy a felhívásban egy régi tervének megvalósulási lehetőségét látta. „Kutató diákok” alkalmazására más intézményekben – például az MTA SZTAKI-ban – korábban is volt példa, de a BME-n ebben a formában ez az első alkalom – emlékeztetett a PhD hallgató, kifejtve, hogy „egy befogadóhely csupán öt pályázattal indulhatott, és nagyrészt a jelentkezők kiválóságának köszönhető, hogy az elküldött műegyetemi szakmai anyagok mindegyike sikeres lett”.

Az ifjú oktató az NKIFH honlapjának felületére töltötte fel, hogy milyen tudományos témákra keresnek diákokat. Az érdeklődők sokféle információs forrásból – például a közösségi médiából – tájékozódhattak a jelentkezés feltételeiről. A kiválasztottak Skype interjún vettek részt, végül a pályázatot már öt konkrét személy – köztük alapképzésben tanulók, és már végzettek – szakmai anyagával együtt nyújtotta be a tanszék.

A diákok jeles oktatási intézmények hallgatói: Fekete Panna például a Cambridge-i Egyetem végzős matematika alapszakos hallgatója és a mesterképzést is ott folytatja majd. A Műegyetemen a matematikai hálózatmodellek ellenállóságát vizsgálja. „Tavaly már hallottam erről a pályázatról, ezért idén a honlapon keresztül felvettem a kapcsolatot Rolanddal” – mesélte a hallgató, aki szerint sokféle, hálózatokkal jól modellezhető komplex rendszer veszi körül az embert a mindennapokban, például az internet, a közösségi média, a fehérjehálózatok és fontos kérdés, hogy ezek miképpen viselkednek célzott vagy véletlen támadás esetén, szétesnek-e vagy képesek tovább működni? Panna az Erdős-Rényi véletlen gráf egy bizonyos típusú támadásakor fellépő változások matematikai modelljével foglalkozik főként. Úgy vélte, a cikkek szelektív olvasásában, a lényeges információk kiszűrésében fejlődött az elmúlt hetekben a legtöbbet.

Füleki Panna, a Bristoli Egyetem másodéves szociológia-statisztika szakos diákja. Ő a barátaitól hallott először a magyarországi programról. Mindenképpen haza szeretett volna jönni nyárra; sikeres pályázata révén a tanszék, valamint a BME Központi Tanulmányi Hivatal együttműködésében már csaknem két éve zajló, oktatási adatbányászattal összefüggő kutatásokba kapcsolódott be. (A programról korábban a bme.hu is beszámolt – a szerk.) Panna kétféle projektben vesz részt: az egyikben a BME-n tanuló külföldi diákok egyetemi előrehaladását vizsgálja, a másikban pedig arra a kérdésre keresi a választ, hogy a középiskolák típusai miképpen határozzák meg a felsőoktatási tanulmányi teljesítményt. Mindkét kutatás alapja a hallgatók sokféle adatát tartalmazó Neptun (NET) egységes tanulmányi rendszer, amely kincsesbánya a hozzáértők számára. „Nagyon más az információk elemzésével egy tantárgy keretei között az iskolapadban megismerkedni, és a különféle mintákon olyan modelleket kidolgozni, amelyekről már előre tudjuk: jól fognak működni. A műegyetemi munka során a valós adatokkal összefüggésben jelentkező kutatási problémákat ismerhetjük meg” – válaszolta a bme.hu kérdésére a hallgató.

Diviki-Nagy Botond, a Durhami Egyetem elsőéves informatikus hallgatója, aki az ottani magyaroktól értesült az ösztöndíj lehetőségéről, és a BME-re adta be a jelentkezését. „Fraktálos hálózatokkal foglalkozom, a szakirodalomban fellelhető doboz-számláló algoritmusokat implementálom és hasonlítom össze több szempontból” – beszélt nyári kutatási témájáról a bme.hu-nak a diák, hozzátéve, még biztosan több évig tanul Angliában, de egyelőre nem tudja, milyen irányba fog továbblépni. Tudományos kérdésekkel most foglalkozott komolyabban először, csakúgy, mint Kaiser Péter, a Manchesteri Egyetem szintén elsőéves informatikus tanulója, aki fiataloknak szóló pályázatok keresése közben bukkant a Műegyetem felhívására. Őt a hálózattudomány érdekli, a TTK-n a hálózattudósok társszerzői kapcsolatrendszerét elemzi.

Pásztor Barna, a University College London matematika-közgazdaságtan alapszakos friss diplomása a nagydimenziós telekommunikációs adatok modellezésével és prediktív analitikájával foglalkozott a tanszéken futó Nokia-Bell Labssal közös ipari kutatás-fejlesztési projekthez kapcsolódóan. „Az idei már a második nyár, amit a Műegyetemen töltök, tavaly a BME SmartLabban voltam gyakornok szintén gépi tanulási területen” - árulta el a hallgató, aki ősztől már az ETH Zürich adattudományi mesterképzésében folytatja tanulmányait.

Az ösztöndíjasok bekapcsolódhattak a TTK nagysikerű Science Camp néhány programjába is. (Az eseményről a bme.hu korábban beszámolt – a szerk.)

„Fekete Panna témavezetését a tanszéken Ráth Balázs docenssel és Varga Kitti doktorandusszal közösen végezzük, Füleki Panna esetében a KTH-val való együttműködésben zajlik a munka, míg a többi gyakornoknál Nagy Marcell frissen végzett MSc hallgatóm, illetve kollégám jelent óriási segítséget az ösztöndíjasokkal való szakmai tevékenység lebonyolításában” - osztotta meg Molontay Roland.

A fiatal oktató hozzátette, a tanulók a nyár folyamán napi 8 órában a H épületben található tanszéken dolgoznak, ami a témavezetőkre – saját kutatásaik mellett – jelentős tutori feladatokat ró. Kiemelte: „igyekeztem mindenkinek testhezálló feladatot találni úgy, hogy a diákok szakmai fejlődési lehetőségének biztosítása mellett az elvégzett munka a tanszéken zajló kutatás-fejlesztést is minél jobban támogassa. Ezek a fiatal tehetségek első lépéseiket tehetik meg szakmai pályájukon, és a tudományos vizsgálatok ’valós arcát’ ismerhetik meg a napi gyakorlat során, amiből nagyon sokat tanulhatnak”.

HA - GI

Fotó: Philip János