„A felvételire készülés ne a pontgyűjtésről, hanem a valódi tudás megszerzéséről szóljon”

Középiskolai tanárok számára tartott fórumot a Műegyetem Tehetségsegítő Tanácsa, amelyen a BME szakemberei az intézmény új képzéseit, szakmai programjait mutatták be.

„Önök alapozzák meg a felvett hallgatóink tudását: ebben a felelősségteljes munkában nagyon fontos, hogy megismerjék intézményünk oktatási rendszerét” – köszöntötte a középiskolai tanárokat Veszprémi Károly oktatási rektorhelyettes a Műegyetem Tehetségsegítő Tanácsának „Az összehangolt tehetséggondozás a Műegyetemen” (NTP-FKT-17-0012) című pályázati program keretében tartott rendezvényén.

A professzor elmondta, a BME képzéseire többszörös a túljelentkezés, ami előnyös helyzetet teremt az intézmény számára. Hozzátette: „a bekerült diákok tudják, hogy a munkaerő-piaci elhelyezkedéshez itt értékes diplomát szerezhetnek. Az egyetem nemcsak a hallgatók kiemelkedő projektjeit támogatja – ilyen volt például Masat-1, vagy a karközi együttműködések révén létrejött Solar Decathlon versenyen eredményes Odoo projekt –, hanem mobilitási programokat, külföldi tapasztalatszerzést és mindezek mellett a leendő munkaadók elvárásaihoz igazodó tudást is nyújt.”

Veszprémi Károly beszélt arról, hogy a képzés minősége elsősorban három tényező ismeretében jellemezhető: az egyes szakok minimumpontszáma és átlagpontszáma, valamint a felvett hallgatók létszáma. Úgy vélte, a minimumpontszám önmagában nem tükrözi, milyen a képzésbe bekerülő diákok tudása, az átlagpontszám viszont már pontosabb képet ad. A legelső egyetemi szintfelmérő, az ún. nulladik matematikai zárthelyi dolgozat eredményei alapján nincs egyértelmű összefüggés a felvételi pontszám és a teszt eredménye között. Az emelt szintű érettségi már jól látható korrelációt mutat: ezen bizonyítvány birtokában a BME-re került diákok könnyebben felveszik az egyetemi oktatás ritmusát. Ugyan a mai felsőoktatás a tömegképzésre épül, az egyetem törekszik a legtehetségesebb középiskolások felvételére, de így is nagymértékű, 30% körüli a lemorzsolódás.

„Sok diák nem tudja, hogy nemcsak a bekerülés lényeges, hanem bent is kell maradni az egyetemen, ezért fontos, hogy a felvételire készülés ne pusztán a pontgyűjtésről, hanem a valódi tudás megszerzéséről szóljon” – üzente az oktatási rektorhelyettes, hozzáfűzve, hogy nemcsak a legjobbakat, hanem a kitartó, szorgalmas diákokat is várják (Veszprémi Károly a bme.hu-nak adott januári interjújában részletesen beszélt a Műegyetem képzési kínálatáról és az érettségizők útkereséséről.)

Tevesz Gábor, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar oktatási dékánhelyettese a BME legnagyobb karának képzéseit mutatta be, különös tekintettel az informatikusképzésben újdonságnak számító Bachelor of Profession (BProf) üzemmérnök-informatikus szakra (a BProf üzemmérnök-informatikus képzésről a bme.hu már korábban is beszámolt, a részletes leírás a VIK honlapján érhető el).

A BME egyetemi docense hangsúlyozta, hogy az új képzési formával a gazdaságot érzékenyen érintő informatikushiányra reagált ily módon az intézmény: az ipari szféra igényeihez igazodva új, kevesebb elméleti és több gyakorlati jellegű kurzust tartalmazó szak oktatását dolgozták ki. Kifejtette: a hat szemeszteres képzés során az ötödik a „fél lábbal az iparban”, a hatodik a „szinte teljesen az iparban” elvet követi. Felhívta a figyelmet arra, hogy biztosított az átjárás a BProfból a BSc-be, és fordítva is. Tevesz Gábor szerint ez utóbbi áramlás lesz jelentősebb.

Szabó Mihály, a BME Központi Tanulmányi Hivatal igazgatója és Molontay Roland, a Természettudományi Kar Matematikai Intézet Sztochasztika Tanszék doktorandusza másfél évvel ezelőtt indult szakmai együttműködésüket mutatták be. A munka arra épült, hogy a hivatalban az elmúlt évtizedek során hatalmas mennyiségű és egyre bővülő, komplex informatikai kezelést igénylő adatmennyiség gyűlt össze, amely tartalmazza a Neptun rendszerben lévő hallgatók alapadatait, valamint a tantárgyak teljesítésére, a kreditpontokra, az ösztöndíjakra, az oktatás véleményezésére vonatkozó információk sokaságát.

„E hatalmas adatkincs felhasználása révén oktatásszervezési és oktatáspolitikai következtetések levonását támogató kutatásokat végezhetünk” – tért ki az adatbázis jelentőségére Szabó Mihály. A hivatal a Matematikai Intézet szakembereivel közösen vizsgálja az adatbázist, többféle kérdésre keresve a választ. Az egyik lényeges elméleti kérdés a kreditrendszer felépítéséhez kapcsolódik, amely esetében a diák tanulmányi előrehaladását az előtanulmányi rend, azaz a tantárgyak egymásra épülése határozza meg. Mivel a mérnöki és a természettudományos területen az előtanulmányok tantervi hálója kötöttebb, az egyes szakoknál – gráfelméleti alapokat figyelembe véve – konkrét teljesítési struktúra rajzolható meg. Mindezzel összefüggésben a kutatók arra keresik a választ, hogy melyik tantárgy befolyásolja leginkább a végzési idejét, hol lehet javítani az oktatásmódszertanán vagy mely szak esetében szükséges keresztféléves kurzus indítása, amellyel a hallgató lemaradás nélkül, a mintatanterv szerint fejezheti be a tanulmányait.

„Az oktatással összefüggő adatbányászat (educational datamining) ma már az adattudomány külön ágává vált, amelynek saját folyóiratai és konferenciái vannak” – nyomatékosította Molontay Roland. A szakember elmondta, a Neptun mellett a műegyetemisták által használt egyéb felületeket is gépi tanulási algoritmusokkal vizsgálják. Az adatokat a kutatók eleve névtelenül kapják meg, emellett komoly titoktartási kötelezettséget vállalnak. A vizsgálatok segíthetik a felzárkóztatást, a középiskolák elemzésével pedig iránymutatást biztosíthatnak a tanterv korrekciójához. A témafontosságának erősödését jelzi, hogy az Oktatási Hivatalban külön Felsőoktatási Elemzési Főosztály foglalkozik a szakterülethez kapcsolódó adatbányászattal.

Hornyánszky Gábor, a BME Tehetségsegítő Tanács rektori megbízottja a Műegyetem széleskörű tehetséggondozási stratégiáját vázolta föl a fórumra érkezett középiskolai tanároknak. „Az intézményünk számára lényeges, hogy e területen már a közoktatásban törekedjen az együttműködésre; a közös feladatok fontosságát emeli ki a BME Tehetségforrás Középiskolai Program is.”

A célok megvalósulását az egyetemen belül működő három tehetségpont, a kari programok és a különféle pályázatok segítik elő. Felhívta a figyelmet: a BME számára fontos, hogy innováció fokozó, élményközpontú szakmai programokkal csábítsa a mérnöki, a természettudományos vagy gazdasági pályára a diákokat: ilyenek a nyílt napok, a nyári táborok, mint például az Ifiegyetem vagy a TTK Science Camp.”

A középiskolai tanári fórumot kerekasztal-beszélgetés zárta a BME és a középiskolák kapcsolatáról.

HA-GI

Fotó: Philip János