„Holnap már biztosan másképp fogok tanítani” – középiskolai tanárok jártak a KJK-n

Középiskolai tanárokat láttak vendégül a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karának kutatói és oktatói, hogy megmutassák, hogyan találkozik a tudomány és a gyakorlat. A rendezvény házigazdája a BME Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium volt, ahol Szalay Zsolt, a Gépjárműtechnológia Tanszék vezetője, Bécsi Tamás, a Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék vezetője és Aradi Szilárd, a tanszék docense adott betekintést az önvezető járművek és a mesterséges intelligencia világába.

Az esemény arról szólt, hogyan teremtsünk kapcsolatot a tananyag és a való világ között. A pedagógusok szerint az ilyen személyes tapasztalatok nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a diákok számára élővé váljon a tudomány. Az alábbiakban a résztvevők által a rendezvény után elmondottakból válogattunk: mi ragadta meg őket, milyen ötleteket visznek magukkal az iskolájukba, és hogyan inspirálják a diákokat a csúcstechnológiák?

Szalay Zsolt előadása

Malmos Vanessa, középiskolai tanár, arról, hogy mi lepte meg a leginkább:
„Azt hittem, Magyarországon csak elméleti szinten foglalkoznak önvezető autókkal. Aztán megtudtam, hogy itt, az egyetemen két ilyen járművel is tesztelnek kutatásokat. Ha egy diákban látom a potenciált, már tudom, hova irányítsam: Győrbe vagy még inkább ide, a BME-re. De nem csak az autók voltak lenyűgözők, a technikai részletek ragadtak meg. Például, hogy a szenzorok pontosan hogyan kommunikálnak egymással egy kereszteződésben. Ezeket a példákat már holnap felhasználom az óráimon, hogy megmutassam: a fizika nem elvont tudomány, hanem az utcán is jelen van.”

Pollmann Norbert, aki a mesterséges intelligenciát a napi munkája során is használja:
„Nagyon érdekes, hogy mennyiféle szerteágazó része van a mesterséges intelligenciának, és hogy ezt hogyan használhatjuk a hétköznapokban vagy a gépeink hogyan használják. Az önvezetés és az MI olyan széles spektrum, hogy minden diák megtalálhatja benne az érdeklődési körét. [...] Egy csomó olyan diákunk van, akin látszik, hogy ő ide való, itt igazán ki tudna teljesedni.

Azt szeretném, ha minden gyerek megtapasztalná: a tudás nem könyvekben rejtőzik, hanem itt, a valóságban.”

Kónyáné Baracsi Beáta, matematika-fizika szakos tanár, a gyakorlati példák fontosságáról:
„Az önvezető autókról szóló előadás tökéletes volt annak demonstrálására, hogy a matek és a fizika nem elvont elmélet. Ha összekötjük a leckeanyagot a valósággal – például azzal, hogy egy Tesla hogyan használja a mozgásegyenleteket –, a diákok érteni kezdik, miért tanulják ezt. Most már tudom, hol tart a technológia – és ezt továbbadom. A trükk az, hogy a matekot ne számokként mutassuk, hanem eszközként, amely a mindennapi csodákat létrehozza.”

Szabó Márta, robotikaszakkört vezető matematika, digitális kultúra szakos tanár:
„A LIDAR technológia részleteit itt hallottam először. Hihetetlen, hogy ilyen precíz adatgyűjtésre képes egy eszköz! Ezt a tudást már holnap továbbadom a diákjaimnak. De nemcsak a technika volt fontos. Ahogy hallgattam a BME-s szakértőket, világossá vált: a robotika nemcsak programozás, hanem járműdinamika és mechanika is. Ez az, amit a diákjaimnak is meg akarok mutatni.”

Bécsi Tamás előadása

Motesiczki Ottó, esztergomi középiskolai tanár, a gyakorlatias megközelítésről:
„A diákok imádják a technikát, de az egyetemi világ távolinak tűnhet nekik. Itt azonban láthattuk: a laborok, a kutatók és a valós projektek közel vannak. A Kutatók éjszakája és az ilyen rendezvények átláthatóvá teszik ezt a világot. Most már nemcsak elmondhatom a diákjaimnak a szakok listáját – megmutathatom a BME-n készült prototípusokról készült képeket is.”

László Renáta, erdélyi matematikatanár, a Budapesten töltött szabadságáról:
„Szilágyságból jöttem, egy év fizetetlen szabadságot töltök Budapesten. Minden érdekel, ami mozgathatja a diákokat – különösen, hogy itt milyen pluszlehetőségek vannak vidékhez vagy Erdélyhez képest. Ez számomra a legfontosabb mérce. A középiskolásoknak lehetőségük van betekinteni az egyetemi életbe, mielőtt eldöntik a jövőjüket. Ez aranyat ér. Amikor hazamegyek Erdélybe, a BME-ről hozott tapasztalatokkal biztosan gazdagabbak lesznek az óráim.”

Sauer Anikó, matematikatanár:
„Én csak sima matekos vagyok – de itt megtanultam, hogyan köthetem össze az egyenleteket a mesterséges intelligenciával. Már meg is hívtam az előadókat pályaorientációs napra! A diákok imádni fogják.

Most már sokkal könnyebben tudom megmutatni nekik, hogy a matek nem elvont, hanem a mindennapi élet része.”

Dani Csaba, fizikatanár Budapestről:
„A diákjaim közül sokan járműmérnökök akarnak lenni. Most már tudom, miért: itt láttam, hogy a technika mozgásban van. A kvízversenyeket és a TDK-t mindenképpen ajánlom – ezek a kapcsolatok üzemanyagot adnak a diákok ambícióihoz. De a legfontosabb, amit hazavittem: a kézzelfogható példák. Így az a szoftver, amely valós időben szimulálja a forgalmat.”

Palágyi Andrea, gimnáziumi tanár:
„Nyitott vagyok az új technológiákra, és igyekszem átadni őket a diákjaimnak. A mai program segített, hogy jobban megértsem az önvezetés hátterét. Fontosnak tartom, hogy a gyerekek közvetlenül is részt vehessenek ilyen programokon – a lányom is így döntött a gépészmérnöki pálya mellett egy nyílt nap után.”

Sóberné Kozma Márta, középiskolai tanár:
„Úgy éreztem, mellettünk már elment ez a hajó – de ma láttam, hogy még mindig van lehetőségünk felvenni a kapcsolatot a jövővel. Amikor hazamegyek, mindenképpen felvillantom a tanítványaimnak ezeket a lehetőségeket: a külföldi kapcsolatokat, a cégekkel való együttműködéseket és azt, hogy a tudás nemcsak elmélet, hanem gyakorlat is. Ha ezt meg tudjuk mutatni, közelebb vihetjük hozzájuk a technikát. Gondolkodom, hogy mit vihetek át ebből az iskolába – de előbb nekem kell rendszerezni a tudást.

Holnap már biztosan másképp fogok tanítani.”

A rendezvény megvalósulását a magyar kormány és az Európai Unió támogatta az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium (RRF-2.3.1-21-2022-00002) keretében.

Rektori Kabinet, Kommunikációs Igazgatóság