Egy találmányban az is fontos, hogy pénzt csináljunk belőle

„A BME proaktivitása, az előadók elhivatottsága és a megjelentek száma azt mutatja, hogy ez a konferencia hatással tud lenni a technológiai és tudástranszfer területén dolgozó szakemberek munkájára” – mondta köszöntőjében Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) elnöke az IP Day – Tudáshasznosítás felsőfokon című, a Műegyetemen rendezett konferencián.

Emlékeztetett rá, hogy az innovációk hasznosulása létfontosságú Magyarország számára, ehhez pedig egyebek mellett megfelelő jogi keretek és egyetemi-ipari kapcsolatok kellenek. Megemlítette, hogy az ország parment által elfogadott innovációs stratégiája, a Neumann János Program egyik kiemelt célja az aktivitás növelése, ezt a célt szolgálja a magyar érdekeltségű szabadalmat bejelentők január óta érvényes 50 százalékos, a szabadalmi bejelentési és fenntartási díjakra érvényes kedvezménye.

Egyetemek gyorsítósávon

Farkas Szabolcs közölte, az SZTNH kiemelt feladatának tekinti az együttműködést a hazai egyetemekkel. Az ennek jegyében kitalált Szabadalmi gyorsítósáv szolgáltatás elindítása óta már 11 megállapodást kötött a hivatal hazai felsőoktatási intézményekkel (köztük természetesen a BME-vel). Ez a bejelentések számának növekedésén is meglátszik, a listát pedig az egyetemek vezetik – ami úgy kimondottan nagy eredmény, hogy eközben globálisan nem nő az iparjogvédelmi aktivitás.

A konferencia kezdetén beszédet mondott Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára is. Kiemelte, hogy a szabadalmi bejelentések tavalyi, 35 százalékos emelkedése és azon belül az egyetemek bejelentéseinek megduplázódása nagyrészt a Proof of Concept program hatása – ez a támogatási alap azokat a kezdeményezéseket karolja fel, amelyekről „még nem egyértelmű, hogy életképesek-e, de látszik, hogy érdemes velük foglalkozni”. Úgy vélte, az egyetemek kiemelt szerepet tölthetnek be a következő évek innovációjában.

Házigazdaként Charaf Hassan, a BME rektora beszélt az egyetem innovációs történelméről és törekvéseiről.

„A BME-n legalább 150 éves múltja van a szabadalmi bejelentéseknek, és már akkor is rosszul csinálták”

 – kezdte némi derültséget keltve, majd mintegy magyarázatként felidézte Bánki Donát és Csonka János találmánya, a porlasztó esetét, amelynek szabadalmi díját a Ganz-gyár elmulasztotta fizetni, így a külföldi gyártókat semmiféle jogdíj nem terhelte.

Azóta eltelt több mint 120 év, de „még ma is hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy egy innovációnak nemcsak a megvalósítása fontos, hanem az is, hogy pénzt csináljunk belőle. A BME új vezetősége azonban ezt stratégiai kérdésnek tekinti” – jelentette ki Charaf Hassan, hozzátéve: nem fordulhat elő többet, hogy az egyetemen születik egy szabadalom, és a BME nem profitál belőle.

Charaf Hassan

A rektor világossá tette, hogy a kutatás, fejlesztés, innováció területén a Műegyetem nagyot akar fejlődni: „Az is szép, hogy a három évvel ezelőtti 15 szabadalom után tavaly már harmincat jelentettek be a kutatóink, de azt szeretnénk, ha évente több száz lenne belőlük.” Szólt a BME-n havonta megrendezett üzleti reggelikről is, amelyek éppen azt demonstrálják, hogy az ipari kapcsolatokban reaktívból proaktív hozzáállásra vált az intézmény.

Az eseményen bemutatták az SZTNH által a magyarországi egyetemek együttműködésével megjelentetett, Szellemi tulajdon az akadémiai szférában című kiadványt, melynek szerzői között ott van Levendovszky János, a BME kutatási és innovációs rektorhelyettese, Tomasovszky Edit, az Üzleti Jog tanszék adjunktusa, Dudás Ágnes, a BME University Spinoff Startup iparjogvédelmi szakértője, szerkesztője pedig Grad-Gyenge Anikó, az Üzleti Jog Tanszék vezetője.

A szakmai előadások előtt megtartott panelbeszélgetésen különösen érdekes volt Kacsuk Zsófia szabadalmi ügyvivő saját tapasztalatairól beszámoló megszólalása. A Kacsukpatent Szabadalmi és Védjegyiroda munkatársa egyebek mellett elmondta, hogy az egyetemek sajátos logikája miatt – elsősorban tudományos eredményeket akarnak elérni, a hasznosítás csak a távoli jövőben van a horizontjukon – a kutatóknak sokszor az sem világos, hogy először kell szabadalmi bejelentéssel élni és csak utána publikálni, különben a szabadalmaztatás esetleg lehetetlenné válik.

„Szerencsés, ha van egy ipari partner a projektben, mert akkor és az ő üzleti szempontjai is érvényesülnek” – tette hozzá, a rektor idézett szavaira is reflektálva. Farkas Szabolcs ehhez kapcsolódva megjegyezte, az említett Gyorsítósávot épp azért hozta létre az SZTNH, hogy a kutatók könnyen és gyorsan megbarátkozhassanak a szabadalmi bejelentés folyamatával.

Erősíteni a tudatosságot

„Ahhoz, hogy a nemzetközi rangsorokban a BME oda kerüljön, ahol az intézményben felhalmozott tudás alapján lennie kellene, a szellemitulajdon-oltalmak megfelelő alkalmazása is szükséges” – mondta a bme.hu-nak a konferencia után Grad-Gyenge Anikó. „Rengeteg kihasználatlan innovációs kapacitásunk van, és ezen a helyzeten csak úgy tudunk változtatni, ha a jogi háttér bizonyos mértékig minden szereplő tudásába beépül. A tudatosságot igyekeztünk ezzel a rendezvénnyel is erősíteni” – magyarázta a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar docense.

A Charaf Hassan által felelevenített, századfordulós szabadalmi malőrhöz annyit fűzött hozzá, hogy ez távolról sem volt egyedi eset a hazai iparjogvédelem történetében, 

„szabadalmi szempontból a Rubik-kocka sem egy sikertörténet, hiszen a műszaki megoldást nem tudták nemzetközileg levédetni”.

A rendezvényről úgy vélte, a közönség létszáma azt mutatja, hogy van a téma iránt érdeklődés, és mivel a legtöbben végig maradtak, a programot is lehet sikerültnek nevezni. „Személyes tapasztalatom, hogy jó beszélgetések alakultak ki olyanok között, akik egyébként nagyon különböző területeken dolgoznak” – tette hozzá Grad-Gyenge Anikó.

Rektori Kabinet, Kommunikációs Igazgatóság
fotók: Plette Péter (SZTNH)