Vajon milyen stílusban vezet autót egy falka mesterséges intelligencia?

A Jövőtervező.BME tudományos ismeretterjesztő sorozat következő, április 1-jei eseményén a városi közlekedés, az önvezető járművek és a logisztika újdonságairól hallhat a közönség a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar szakértőitől.

Közlekedési kihívások

A nyitó előadást a Közlekedéstechnológiai és Közlekedésgazdasági Tanszék két kutatója, Csonka Bálint tudományos főmunkatárs és Földes Dávid tudományos munkatárs tartja „A városi közlekedés kihívásai és megoldásai: megosztott közlekedés és elektromobilitás” címmel.

„A városi közlekedés jól ismert problémáiról lesz tehát szó, elsősorban a légszennyezésről és a torlódásokról, illetve arról, hogy mit lehet ellenük tenni” – mondta a bme.hu-nak Földes Dávid. Hazai és külföldi példákon mutatja be a megosztott közlekedési eszközök típusait, a rollertől a kerékpáron át az autóig.

A másik nagy téma az elektromobilitás. „Sokféle elektromos jármű van, és egyelőre szkeptikus a közvélemény a hatótávukkal és a töltési idejükkel kapcsolatban, pedig 

ha jól használjuk őket, mindegyiknek meg lehet találni a helyét a városi közlekedésben” 

– magyarázta Csonka Bálint. Előkerülnek az akkumulátorgyártás környezeti dilemmái is, valamint olyan kérdések, mint a troli és az elektromos busz használhatóságának különbségei.

A kutatók beszámolnak konkrét kutatási eredményekről is. Jelenleg is fut egy kutatásuk az ELTE-vel közösen arról, hogy mi akadályozza a potenciális használókat a megosztott közlekedési módok igénybevételében, és hogyan lehet ezeket a tényezőket kiküszöbölni. Készítettek tanulmányt a BKK-nak az elektrifikálható autóbusz-viszonylatokról és az E-Mobinak a töltőinfrastruktúra-hálózat helyszíneinek kijelöléséről.

Mesterséges intelligencia természetes helyzetekben

Bécsi Tamás előadása („Mesterséges intelligencia és az önvezető járművek”) három fő részből áll majd: a mesterséges intelligencia rövid története után arról lesz szó, hogy ma mire képes az MI a közlekedésben, végül néhány, a karon folytatott kutatás bemutatása következik – tudtuk meg a Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék vezetőjétől.

De milyen problémákra keresnek megoldást a KJK kutatócsoportjai?  „Például arra, hogy mi történik, ha a szimulációkon tanított mesterséges intelligenciát valós helyzetekbe helyezzük, vagy akkor, ha váratlan esemény lép fel, illetve 

mi történik, ha sok MI találkozik egymással: vajon kooperatívan vagy kompetitívan vezetik-e az autókat?” 

– villantott fel néhány kérdést Bécsi Tamás.

Felvetésünkre, hogy a laikusokat erősen foglalkoztató etikai dilemmákat is érint-e majd („kritikus helyzetben engem véd-e majd az önvezető autóm, vagy mindenki mást?”), a tanszékvezető azt válaszolta: az etikai szempontok külön előadást igényelnének, a fő probléma pedig az, hogy nem lehet őket különválasztani a jogi vetülettől. „Bármire jutunk, a gyakorlatban felelősségi köröket kell meghatározni, ami jogalkotói feladat, az EU-ban már folyik ez a munka” – tette hozzá Bécsi Tamás.

Logisztikai innovációk

„Az az érdekes a szakmánkban, hogy nemcsak a közlekedésben, hanem az élet minden területén tetten érhető, ahol értékteremtő rendszerek kerülnek kapcsolatba a vevővel, a hotelektől az egészségügyi ellátó rendszeren át akár a gyárig” – mondta a harmadik előadást tartó Bóna Krisztián, az Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék vezetője.

A logisztikai rendszerek jellemzője, hogy támogatják az értékteremtést: a logisztikai aktivitás hagyományos értelemben nem értékteremtő, de szükséges, mert nélküle nem lehetne előállítani az értéket.

A logisztikai mérnökök pedig olyan technológiákat, folyamatokat terveznek, amelyek hatékonyan képesek támogatni az értékteremtést.

Ezen a területen rengeteg az új lehetőség, az innovatív technológia, amellyel régi kihívások megoldásáért lehet dolgozni – gondoljunk csak a drónos csomagszállításra. Akadnak azonban olyan projektek is, amelyek az egészségügy területére fókuszálnak, mint például egészségügyi digitalizációs megoldás, ahol digitális ikerrel modellezik a sürgősségi betegellátó rendszer folyamatait, az információk és a betegek áramlását a hatékonyabb döntések meghozatala érdekében.

„Bármilyen furcsán hangzik, bizonyos szempontból a kórház is egyfajta gyár” – jegyezte meg erről Bóna Krisztián. Hozzátette, tanszéki munkatársaival sok helyen dolgoznak az iparban, számos fejlesztésben vesznek részt, így ők tervezték a Béres Gyógyszergyár szolnoki automata raktárközpontját is.

Az előadások április 1-jén, kedden 17 órakor kezdődnek a BME K épületének dísztermében. És azt is lehet már tudni, hogy a sorozat első évadának következő két alkalma mikor lesz: május 6-án, kedden 17 órától a Q épület Simonyi termében a Természettudományi Kar, június 18-án 16 órától pedig a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar kutatásai mutatkoznak be.

Rektori Kabinet, Kommunikációs Igazgatóság