Tervek, kérdések és válaszok a nemzetközi és tudományos fórumon

„A »nemzetköziesítés« jelentőségét értjük, mégis mást-mást jelent mindannyiunknak” – ezzel a gondolattal indította előadását Nemeslaki András rektorhelyettes a BME harmadik tematikus fórumán, ahol a nemzetközi és tudományos kérdések kerültek terítékre.

A nemzetköziesítésbe beleértendők a külkapcsolatok, a mobilitási programok, az idegennyelvi képzések, a külföldi oktatók foglalkoztatása és a brandépítés is. Tavaly 75 ezer gyerek született Magyarországon, miközben 120 ezren jelentkeztek felsőoktatási intézményekbe – magyarázta Nemeslaki András.

A hazai felsőoktatás növekedési bázisát tehát a külföldi hallgatók képezik. 

Ezért tag a BME 14 nemzetközi szervezetben, amellett aktív több mint 20 ösztöndíj- és képzésiprogram-pályázatban és hetente 2-3 delegációt fogad valamilyen együttműködés keretében, illetve reményében.

Nemeslaki András

A legismertebb partnerségi forma az Erasmus, amely nemzetközi látásmódot, tapasztalatokat, módszertant, továbbá új készségeket ad. A BME-ről Erasmus ösztöndíjjal külföldre utazó hazai hallgatók száma nő, és évente közel ezer diák érkezik így külföldi egyetemekről. Itt is van azonban tér a fejlődésre, a szemléletmód formálásától a kreditelismerésen át a teljesítményértékelésig – hívta fel a figyelmet a rektorhelyettes.

A másik pillér az EELISA szövetség, melynek deklarált missziói között ott van az „európai mérnök újrafeltalálása”, a mérnökképzés demokratizálása, az interdiszciplináris mérnökképzés fejlesztése, a sokszínűség előmozdítása és a fenntartható fejlődési célok képviselete. „Az EELISA az egyetem minden részét átható stratégiai platform, a következő tanévtől kezdve ilyen szemléletben kezeljük” – jelentette ki Nemeslaki András.

A Stipendium Hungaricum program keretében érkező diákok számának bővülésére már nem lehet számítani, ezért a hallgatótoborzó ügynökök bevonásával az önköltséges hallgatói létszám növelése a cél.

A szakmai profil erősítésének része a terv, amely szerint két lépésben 22 műszaki szakot akkreditál a BME 2026-ig (hasonlóan a GTK nemrég elért sikeréhez). Ehhez kapcsolódik új piacokra lépés, például Ázsiában, a nemzetközi brand építése és az oktatási folyamatok minőségének javítása.

A második előadást Zaránd Gergely tudományos rektorhelyettes tartotta Tudományos helyzetkép és célok címmel. Kezdésként felvázolta a tudományos teljesítmény pilléreit – úgymint kutatói kiválóság, hallgatói kiválóság, nemzetközi beágyazottság, kutatási háttér és kutatási infrastruktúra, majd rátért a BME tudományos teljesítményeinek főbb mutatóira.

Zaránd Gergely

A műegyetemi oktatók publikációnak száma régóta emelkedik, 

a Scopus adatbázis a tavalyi évre 1845-öt mutat, és ezek 55 százaléka a két felső negyedbe sorolt folyóiratokban jelent meg 

– mondta el Zaránd Gergely.

Kiemelte a doktori iskolák jelentőségét, mondván, a doktori képzés talán az egész tudományos képzés legfontosabb komponense. A BME 400 nemzetközi szinten aktív kutatója mellett dolgozó 750 doktorandusz óriási húzóerőt jelent, nagyban hozzájárulva a különböző projektekből származó, évi 10-20 milliárd forintos bevételhez is.

A rektorhelyettes végezetül összefoglalta a stratégiai feladatokat: a tudományos láthatóság, illetve az impakt növelése, a publikáció ösztönzése, nemzetköziesítés, a doktori iskolák felfuttatása, a kutatási infrastruktúra fejlesztése, tehetséggondozás, valamint a stratégiai partnerségek ápolása, kialakítása.

Februárban Levendovszky János kutatási és innovációs rektorhelyettes vezetésével és Lengyel László, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese, valamint Farkas László, a BME Innolab Zrt. vezérigazgatója részvételével zajlott az innovációs tevékenységről szóló fórum.

Rektori Kabinet, Kommunikációs Igazgatóság