Kiutazó, hazatérő és nemzetközi hallgatók adtak kedvet a mobilitáshoz

Zsúfolásig megtelt szerda délután a BME K épületének díszterme az Erasmus Meetupra, ahol ezúttal nemcsak műegyetemisták élménybeszámolóit, hanem külföldi diákok egyetemajánlóit is hallgathatták az Erasmus-mobilitást tervező hallgatók.

Az első fél óra azonban praktikus információk megosztásával telt: bemutatkoztak a Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóságának munkatársai, akik az Erasmus-mobilitással kapcsolatos kérdésekben segíteni tudnak, Klekner Bíbor igazgató végigvezette a kiutazás előtt állókat a következő lépéseken, és a pályázás iránt érdeklődők is információt hallottak a teendőkről, határidőkről.

Az Erasmus-veteránok közül elsőként Pintér Eszter (ÉPK) mesélt arról, hogy milyen volt eltölteni egy évet a lisszaboni Lusíada magánegyetemen. Röviden: jó, továbbá hasznos is, mert ennyi idő alatt még portugálul is megtanult amellett, hogy elvégzett egy dizájnkurzust. A számtalan helyi program és hosszabb-rövidebb utazás mellett Eszter azt emelte ki, hogy a kalandnak hazatérve sincs vége „azóta is tartom a kapcsolatot más erasmusosokkal, szerveztem már nekik magyarországi programot is”.

Antal Jázmin, szintén az ÉPK-ról, a római La Sapienza Egyetemen töltött szemeszterről prezentált. Nem hallgatta el, hogy egy 120 ezres egyetemen eleinte elveszettnek érezheti magát az ember egyedül, pláne az olasz tempójú adminisztrációval szembesülve, de „ezen gyorsan túljut az ember, amint barátokra talál”. Jázmin beszélt a tanulmányi követelményekről is, ezzel újabb csattanóst választ adva a károgóknak, akik az Erasmus-mobilitást uniós finanszírozású léhűtésnek tekintik.

Zentai Benedek (VIK) olyan egzotikus helyről tudósított, hogy az ország ismertetésére is kellett némi időt szánnia. Szingapúrban járt ugyanis, amelyet zsúfolt, mégis tiszta és biztonságos városállamként írt le, trópusi klímával és olyan hivatalos nyelvvel, ami hivatalosan ugyan angol, de a valóságban sok benne a kínai és maláj elem. Benedek fogadó intézménye, a NUS igazi elitegyetem – szigorú protokollokkal és pazar infrastruktúrával –, ahova még erasmusosként sem könnyű bejutni.

Ezután két olyan hallgató következett, aki az ATHENS intenzív kurzus keretében tölt egy hetet a BME-n. Bryan Inggas Európa egyik leghíresebb műszaki egyetemét, a hollandiai TU Delftet mutatta be. A QS-lista 49. helyén áll az egyetem, vagyis még egy itt eltöltött Erasmus-szemeszter is jól mutat a CV-ben, de nem ez az egyetlen előnye. Egy holland mércével is nagyon élhető városban van Hága és Rotterdam között, a felszereltsége csúcsminőségű a laboratóriumoktól a sportközpontig, egyedül a helyi éjszakai élet nincs a világ élvonalában – ecsetelte Bryan.

A program végére visszaérkeztünk Lisszabonba: Guilherme Amaral ecsetelte az Instituto Superior Técnico, Portugália legmagasabban rangsorolt műszaki egyeteme előnyeit. Megtudtuk, hogy itt nincs szó fogyatékosságokkal küzdő éjszakai életről, az élet viszont, fővárosról lévén szó, kicsit drágább lehet annál, amire esetleg számítana a külföldi – magyarázta Guilherme.

gp