Önvezető autók utasainak reakcióit vizsgálták a BME kutatói

A világ egyik legrangosabb tudományos folyóirata, a Nature kiadójának portfóliójába tartozó Scientific Reportsban jelent meg a BME, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) szakembereinek közös tanulmánya az önvezető járművek utasainak váratlan helyzetekre adott fiziológiai reakcióiról. A Passenger physiology in self-driving vehicles during unexpected events című tanulmány eredményei fontosak lehetnek az autonóm közlekedés társadalmi elfogadásához.

A kutatók összehasonlították az utasok váratlan helyzetekre adott reakcióit hagyományos és önvezető járművek esetén.

A vizsgálat során elektroenkefalográfiás (EEG) méréseket, szemmozgáskövetést, fejmozdulat-elemzést és a pislogási frekvencia rögzítését végezték el különböző körülmények között.

Önvezető üzemmód mellett az utasok alacsonyabb affektivitási értékeket mutattak, ami összefüggésbe hozható a jármű mozgása feletti irányítás hiányának érzetével. A multifraktál-analízis kimutatta, hogy a váratlan események – például a hirtelen felbukkanó akadályok – mindkét vezetési módban erőteljes hatást gyakoroltak a szem- és fejmozdulatok mintázataira, jelezve a kritikus helyzetekben növekvő vizuálisinformáció-igényt.

Érdekes megfigyelés volt, hogy normál vezetési körülmények között az önvezető módban az utasok ritkábban pislogtak, jelezve a technológia újdonságából eredő fokozott figyelmet. A váratlan események során azonban mindkét vezetési módban tovább csökkent a pislogási gyakoriság, ami a veszélyhelyzetre adott hasonló fiziológiai válaszra utal.

Multidiszciplináris együttműködés

A kutatás különleges értéke, hogy sikeresen kapcsolta össze a műszaki tudományokat a humán központú kutatási területekkel. Az SZTE Kognitív és Neuropszichológiai Tanszékének vezetője, Palatinus Zsolt, valamint Lukovics Miklós (Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet) és munkatársaik együttműködése a BME szakembereivel – köztük Szalay Zsolttal, a BME Automated Drive és a Gépjárműtechnológia Tanszék vezetőjével és Lengyel Henrietta korábbi munkatárssal, doktorandusz-kutatóval – lehetővé tette a komplex fiziológiai mérések és a járműtechnológiai fejlesztések integrációját.

"Az autonóm közlekedés térnyeréséhez nem elegendő a technológiai innováció önmagában. Legalább olyan fontos megérteni, hogyan reagálnak az emberek erre az új technológiára, különösen váratlan helyzetekben. Ez a kutatás bizonyítja, hogy a műszaki és humán tudományok együttműködése nélkülözhetetlen a jövő közlekedési rendszereinek sikeres fejlesztéséhez és társadalmi elfogadtatásához"–- mondta Szalay Zsolt, a publikáció egyik szerzője.

Biztonságos környezet az úttörő kutatásokhoz

A kutatás megvalósításában kulcsszerepe volt a ZalaZONE tesztpálya által biztosított biztonságos kutatási környezetnek, amely lehetővé tette a kontrollált körülmények közötti, mégis valósághű szituációk létrehozását. A tesztpálya infrastruktúrája biztosította a kísérletek reprodukálhatóságát is, ami jelentősen növeli a kutatási eredmények megbízhatóságát és tudományos értékét.

Az együttműködés a Szegedi Tudományegyetemmel azért különleges, mert különböző tudományterületek találkozását teszi lehetővé, segítve a műszaki fejlesztések emberi, társadalmi aspektusainak mélyebb megértését. Az autonóm közlekedés térnyeréséhez nemcsak technológiai innovációra van szükség, hanem annak társadalmi elfogadására is.

Rektori Kabinet, Kommunikációs Igazgatóság