„Minőség és együttműködés – minden ipari partner fontos”

Annyiban mindenképp különleges volt a BME Üzleti Reggeli sorozatának ötödik felvonása, hogy Imre Sándor, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) dékánja itt jelentette be két új képzés elindítását – a GTK-val közös gazdaságinformatikus alapképzés és a mesterségesintelligencia-mérnök mesterképzés egyaránt 2026-tól lesz elérhető a Műegyetemen.

Ez már Charaf Hassan köszöntője után történt, amelyben a rektor ismertette a BME 2030-ig szóló vízióját a képzési, kutatás-fejlesztési és nemzetközi kiválóságtól a társadalmi szerepvállalásig, a magyar gazdasági életben elfoglalt helyét, valamint az iparral folytatott együttműködés lehetséges irányait.

Charaf Hassan

Imre Sándor az új képzések bejelentése után bemutatta a 75 éves VIK történetét, amely a kezdeti 6 tanszéktől és 110 diplomázótól a mostani 10 tanszékig és 1200 diplomázóig ível. Legalább ilyen fontos, tette hozzá, hogy a BME legnagyobb kara minden évben az alaptámogatásnál bőven nagyobb saját bevételre tesz szert, jelentős részben az ipari partnerségek révén.

„Gazdaságilag stabil, az oktatás, kutatás, fejlesztés, innováció területén a hazai műszaki felsőoktatásban vezető, régiónkban az élbolyba tartozó kar, mely számos, nemzetközileg is magasan jegyzett műhelynek ad otthont, céljai elérését pedig elsősorban a minőség és együttműködés kettősére alapozza” – hangzott el a kar víziója.

Imre Sándor

A dékán felsorolta, mi az, amit a VIK nyújtani tud, így a hallgatók elérését (önálló laborokon, szakmai gyakorlatokon, kooperatív képzéseken és tehetséggondozáson keresztül), továbbá infrastruktúrát, teszthálózatokat, akkreditált laborokat, partnerközvetítést és speciális szakmai feladatok megoldását. Külön kiemelte a European Digital Innovation Hub hálózatot, amely kkv-knak kínál projekteket és képzéseket.

A partnerek számára nyitva állnak a pályázatok és az O+K+F partnerségek is, és „nem a méret a lényeg, minden ipari partner fontos” – hangsúlyozta Imre Sándor.

Ekkor Horváth Gábor tudományos dékánhelyettes vette át tőle a szót, hogy felvázolja az MTA „kiváló kutatóhely” minősítését 2022-ben elnyerő kar kompetenciaterületeit – azokat a kutatási területeket, amelyen összesen 48 kutatócsoport tevékenykedik.

Horváth Gábor

A fő területek:

- Mikroelektronika és elektronikai technológia (termikus problémák, hibaanalitika, bioszenzorika, termelésirányítás, napelemek stb.) – számos EU H2020 projekttel, sikeres spin-offokkal, nemzetközi szakmai elismerésekkel;

- Villamosenergia-rendszerek (hálózattervezés, megújuló energia, energiatárolók stb.) – a szimulációkat, kiberbiztonsági vizsgálatokat végző SmartPowerLabbel és a hibridhajtáslánc-laborral;

- Nagyfeszültségű technika (szigeteléstechnika, elektrosztatika, villámvédelem, villamos hőtechnika stb.) – az Akkreditált Nagyfeszültségű Laboratóriummal

- Űr- és védelmi technológia (űrminősített eszközök, kisműholdak, fedélzeti mérés, radar, rádiós iránymérés stb.) – ESA-projektekkel;

- Jelfeldolgozás (fotorealisztikus képszintézis, 3D geometriai modellezés, aktív zajcsökkentés stb.);

- Kvantumtechnológia (kvantumalgoritmusok, kvantumcsatornák, kvantumkulcsmegosztó rendszerek, véletlengenerálás stb.) – a Kvantuminformatikai Nemzeti Laborral, EuroQCI- és HunQu Tech-projektekkel;

- Hálózatok (hálózatmenedzsment, hálózatszoftverizálás, IoT, járműhálózatok stb.) – Ericsson- és Nokia-együttműködésben  saját 5G-hálózattal, CISCO-laboratóriummal;

- Egészségügyi területek (prediktív vércukor-szabályozás, orvosi képfeldolgozás, bioinformatika, gépi látás a gyógyszeriparban stb.);

- Szoftverrendszerek fejlesztése és biztonsága (kiberbiztonság, rendszertervezés, kockázatmenedzsment, MI-alapú architektúra- és tesztgenerálás stb.) – Digitaltech EDIH-projektekkel;

- Mesterséges intelligencia (beszédtechnológia, adattudományi megoldások, önvezető járművek, nagy nyelvi modellek, szenzoradatok, sportanalitika stb.) – MILAB-tagsággal, AI EDIH-kurzusokkal, az NVidia GPU Oktatóközponttal).

Imre Sándor azzal zárta a prezentációt, hogy mire van szüksége a karnak az ipar részéről a minél magasabb színvonalú működéshez: témavezetőkre, konzulensekre, óraadókra, szakmai gyakorlati lehetőségekre, eszközökre. szolgáltatásokra, licenszekre, ösztöndíjakra, versenydíjakra – és természetesen megbízásokra és együttműködésekre.

Az előadások után következett az esemény networking része.

A közel 100 vállalati vezető mellett ott volt Szolnoki Szabolcs, a Nemzetgazdasági Minisztérium technológiáért felelős helyettes államtitkára is.

Verseghi-Nagy Miklós kancellár, Szolnoki Szabolcs, Charaf Hassan