Nagy ugrás előtt a Műegyetem K+F+I aktivitása

„A BME kutatás-fejlesztési-innovációs tevékenységből származó bevételét jelentősen növelni szeretnénk” – ezzel a kijelentéssel indította Levendovszky János kutatási és innovációs rektorhelyettes a Műegyetem K+F+I témákról szóló fórumát, amelyre a BME minden munkatársa meghívást kapott.

Az elsősorban oktatók, kutatók részvételével lezajlott rendezvény már a második volt ebben a műfajban az oktatási ügyekről rendezett után. Az időzítés nem véletlen: bár nem feltétlenül kapcsolódik szorosan a felvetődő kérdések mindegyike a fenntartóváltáshoz, a küszöbön álló változások szinte mindenre hatnak majd az egyetem működésében.

 A rektorhelyettes szerint az innovációs teljesítménynek javulnia kell, és az egyetemi KFI-eredmények olyan portfóliómenedzsmentjére van szükség, amely az értékteremtés folytonosságának biztosítása mellett képes a fokozott bevételteremtésre is. Ezért a feladat olyan kiszolgáló rendszer létrehozása, amellyel az eredmények piacosítása és az az ipari bevételek növelése hatékonyan megvalósítható.

Levendovszky János bemutatta a BME teljes kompetenciatérképét a mesterséges intelligenciától az energetikán át a polimerekig, és vázolta, hogy a tech-transzferhez megfelelő humánerőforrás, tudományos kiválóság és kutatási kompetencia szükséges. Mindez akkor válik értékké a technológiatranszfer szempontjából, ha hatékony scouting, azaz az innovatív ötletek felkutatását eredményező folyamat segíti, 

egyúttal inkubációval és sales-menedzsmenttel kell, hogy kiegészüljön.

Mindennek a két legfontosabb intézményi szereplője a nemrég alapított BME InnoLab Zrt. és a BME FIEK. A BME Innolab Zrt elsősorban startupok inkubációjával, licenszekkel és kockázati tőke bevonásával foglalkozik, illetve egyetemi szolgáltatásokat (pl. infrastruktúra-hozzáférést) árusít –  mintegy sales house-ként fog működni.,  A Felsőoktatási Innovációmenedzsment és Együttműködési Központ (FIEK) egy pályázati központ feladatát valósítja meg (Horizon- és egyéb uniós projektek, NKFIH-pályázatok stb.), valamint az egyetem azon nagyvállalati kapcsolatait gondozza, amelyek mögött összegyetemi együttműködési szerződés van. A FIEK egyúttal a belső innovációmenedzsmentért, az értékesíthető eredmények felkutatásáért és gondozásáért is felel, segítve az eredményeket elérő kutatókat.

A rektorhelyettes felsorolta a konkrét teendőket a partnerkereséstől a minőségbiztosításon át a nemzetközi láthatóság fokozásáig, és külön kiemelte az egyetemi szolgáltatások fejlesztési lehetőségeit. Szólt a globális trendekről is, amelyekből például az látszik, hogy a startup általában hatékonyabb, mint a licenszes megoldások, és az új egyetemi vállalkozások fókuszában elsősorban a diszruptív tehnológiák (például mesterséges intelligencia, a bio- és nanotechnológia, valamint egészségügyi adattudomány) állnak.

A fenntartóváltás a finanszírozható jövő lehetőségét hordozza, és hozzájárul a KFI-eredményeink hatékonyabb értékesítéséhez is 

– jelentette ki Levendovszky János. 

Másodikként Lengyel László, a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) tudományos és nemzetközi elnökhelyettese tartott előadást Az innovációs ökoszisztéma – az NKFIH K+F+I támogatási stratégiája címmel.

A hazai innovációs helyzetképpel kezdett, kitérve a vonzó kutatói életpálya, a vállalati innováció ösztönzése és a nemzetközi tudáshasznosítás jelentőségére. A stratégiákat ismertetve beszélt a nemzetgazdasági prioritásokat meghatározó Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégiáról, a tudásáramlás, tudástermelés, tudáshasznosítás hármasát felölelő országos KFI Stratégiáról és a fókuszterületeket azonosító Neumann János Programról.

Lengyel László szólt a 2025-ös hazai KFI-programokról is, melyek összesen 215 milliárd forintot tesznek ki. Ide tartozik a 131 milliárdos innovációs (spin-offok és startupok, nemzetközi programok), a 74 milliárdos kutatási (kiválóság, utánpótlás) és a 10 milliárdos missziós (küldetésvezérelt kutatások) alaprész.

A Nemzeti Kutatási kiválósági Program pályázati lehetőségeinek bemutatása után részletesen beszélt a nemzetközi programokról is, így a kiváló külföldi kutatóknak magyarországi vendégprofesszori mobilitási lehetőséget adó Research Grant Hungaryről és a jelenleg külföldön élő magyar kutatók számára hosszú távú és magas színvonalú hazai kutatástámogatást biztosító Hungary Reasearch Chairről.

Híd az egyetem és a cégek között

Ezután Farkas László a BME Innolab Zrt. igazgatója ismertette az egyetemi tulajdonú cég tevékenységét, amely „az intézményben létrejövő tudás hasznosítása, mintegy hidat képezve a vállalatok és az egyetem között”. A cél a kutatók szellemitulajdon-védelemmel kapcsolatos érdekeltségének, motivációjának növelése, az egyetemi bevételek gyarapítása, az innovációs folyamatok egyszerűsítése, gyorsítása – együttműködésben a Nemzeti Innovációs Ügynökséggel.

A BME InnoLab Zrt. feladatai közé tartozik az intézményi tudástranszfer-stratégia megvalósítása, a rövid, közép- és hosszú távú üzleti terv készítése, a bevételek visszaforgatása az innovációs kutatócsoportokhoz, továbbá rövid távon pilot-projektek támogatása – sorolta Farkas László.

Az első lépések mindennek érdekében: egy proof-of-concept támogatási program felépítése, illetve kutatási eredmények fejlesztése piacra vitel céljából, beleértve a technológiai és piaci validációt, az továbbfejlesztését és az iparjogvédelmi kérdések rendezését.

Rektori Kabinet, Kommunikációs Igazgatóság