Ütésálló műanyagok, 6G hálózatok és molekulavizsgálatok

Átadták a BME és a Pro Progressio Alapítvány díjait, amelyek az egyetemen születő innovációkat és legjelentősebb tudományos publikációkat ismerik el. Az eseményen tartották meg székfoglalójukat a 2024 decemberében kinevezett professzorok is.

„Az új professzorok székfoglalója és a Pro Progressio Alapítvány díjai abban a tekintetben összefüggnek, hogy egyformán a BME minőség iránti elkötelezettségét tükrözik” – mondta az eseményt megnyitó beszédében Charaf Hassan, a Műegyetem rektora.

A BME és a közel 100 vállalat által támogatott, évente 1200-1300 ösztöndíjszerződést kötő Pro Progressio Alapítvány 2011-ben alapította az Innovációs Díjat, mely jelenleg 1,5 millió forintos jutalommal jár. Az idén a Nagy ütésállóságú, hőre lágyuló poliészter alapanyag előállítása műanyag hulladék felhasználásával néven futó szabadalom megalkotói nyerték el, jelesül Bordácsné Bocz Katalin, Molnár Béla és Ronkay Ferenc tudományos munkatárs, valamint Marosi György egyetemi tanár – mindannyian a Szerves Kémia és Technológia Tanszék munkatársai.

A hőre lágyuló poliészterek felhasználásból származó jelentős mennyiségű és változó minőségű hulladék minél nagyobb arányú újrahasznosítása során rendszerint az anyag jelentős mértékű ridegedése tapasztalható, amely korlátozza annak felhasználási lehetőségeit. A BME kutatói által kifejlesztett új eljárással a hulladék PET-ből készült műanyag termékek ütésállósága 10-15-szörösére növelhető, így versenyképes alternatívája lehet akár műszaki műanyagoknak is. A megoldás kulcsa, hogy a degradált PET-hulladékot jellemző csökkent molekulatömegű polimerláncok nagyobb mozgékonyságának, illetve reaktivitásának révén a reaktív ütésállóság-növelő adalék hatékonysága fokozható, így a kívánt tulajdonságjavulás eléréséhez szükséges adalék mennyisége számottevően csökkenthető, ami költséghatékony alkalmazást tesz lehetővé.

A díjat Bordácsné Bocz Katalin vette át:

Az alapítvány kuratóriuma döntött a 2016-ban létrehozott a legkiválóbb tudományos közlemények elismerésére szolgáló díjak odaítéléséről is.

„A BME munkatársai évente 1700-1800 publikációt közölnek, ezek közel 20 százaléka a legjobb 10 százalékba sorolt folyóiratokban jelenik meg” 

– mondta Levendovszky János kutatási és innovációs rektorhelyettes.

A BME 2024. évi legjelentősebb tudományos közleménye díjat a Toward 6G Optical Fronthaul: A Survey on Enabling Technologies and Research Perspectives című tanulmány nyerte el. Szerzői: Cinkler Tibor, Abdulhalim Fayad (Távközlési és Mesterséges Intelligencia Tanszék) és Jacek Rak (Gdanski Műszaki Egyetem).

A hatodik generációs (6G) cellás mobiltechnológia 2030-ra várt bevezetése jelentős mérföldkő lesz a vezeték nélküli kommunikáció fejlődésében, várhatóan ultranagy adatátviteli sebességet és szinte azonnali kommunikációt biztosít majd, optimalizált háromdimenziós lefedettséget nyújtva. A 6G rádiós hozzáférési hálózatok architektúrájában a „fronthaul” összeköti a földrajzilag elosztott távoli egységeket (RU) az elosztott/digitális egységek csoportjával. A cikk bemutatja az 5G és a jövőbeli 6G optikai „fronthaul” alapelveit, átfogó képet nyújt a jelenlegi állapotról és a 6G optikai „fronthaul” jövőbeli kutatási irányairól, kiemeli a kulcsfontosságú technológiákat és az új kutatási irányokat, amelyek megalapozzák az 5G és a jövőbeli 6G „fronthaul” hálózatok tervezését, megvalósítását.

A díjat Abdulhalim Fayad vette át:

A BME legkiválóbb tudományos közleménye 2020-2024 díjat elnyerő tanulmány: The MRCC program system: acccurate quantum chemistry from water to proteins, szerzői: Kállay Mihály, Nagy Péter, Mester Dávid, Rolik Zoltán, Samu Gyula, Csontos József, Csóka József, Szabó P. Bernát, Gyevi-Nagy László, Hégely Bence, Ladjánszki István, Szegedy Lóránt, Ladóczki Bence, Petrov Klára, Farkas Máté, Mezei Pál, Ganyecz Ádám (Fizikai Kémia és Anyagtudomány Tanszék).

Az MRCC egy gyors és nagy pontosságú, a kvantummechanika Schrödinger-egyenletén alapuló, elektronszerkezet-számolások elvégzésére képes számítógépes program. Fejlesztése 2000-ben kezdődött az ELTE-n, később a Mainzi Egyetemen, majd 2004-től a BME-n folytatódott. Az utóbbi években a kutatómunka az elérhető módszerek alkalmazhatóságának nagy molekulákra történő kiterjesztésére koncentrált. Az új eljárásokkal több száz atomot tartalmazó molekulák rutinszerű vizsgálata is lehetséges. Közben többszintű módszereket is kifejlesztettek, amelyek tovább növelik a kezelhető rendszerek méretét, illetve akár molekuladinamikai szimulációkat is lehetővé tesznek.

A díjat Csóka József vette át:

A díjátadók után következtek a professzori székfoglalók. Bonyár Attila egészségügyi mérnök a plazmonikus elvű bioérzékelők kutatás-fejlesztéséről, Földváry Lóránt geodéta az időbeni és térbeli felbontás finomításának igényéről, az éghajlatváltozás kihívásairól és a műholdas gravimetriáról, Janky Béla közgazdász-szociológus a kollektív cselekvés dilemmáiról, csoportsztereotípiákról és játékelméleti modellekről, Kövesdi Balázs építőmérnök új típusú acélhidak elméletéről, Kristóf Gergely gépészmérnök turbulenciamodellekről, Rózsa Szabolcs térinformatikai mérnök a műholdas helymeghatározás Föld-megfigyelésben játszott szerepéről, Sipos András építészmérnök az alakfejlődés és stabilitás geometriai modelljeiről és aszteroidák alakváltozásáról, a kutatóprofesszorrá kinevezett Tapasztó Levente fizikus pedig a nanoléptékű anyagtudományról, kétdimenziós kristályokról tartott előadást.

Rajtuk kívül tavaly kapta meg egyetemi tanári kinevezését Tettamanti Tamás közlekedésmérnök is, ő betegség miatt nem volt jelen. (Az eseményről készült videófelvétel, hamarosan frissítjük vele a beszámolót.)

Rektori Kabinet, Kommunikációs Igazgatóság