Hírfolyam
Charaf Hassan: „A minőségből nem engedünk”
2025. 02. 12.
Hosszú interjúban részletezte a BME rektora a közelgő fenntartóváltás legfontosabb sajátosságait.
„Régiós, illetve világméretű mezőnyben szeretnénk megméretni a BME-t, ezeknek az ambícióknak pedig a klasszikus, rugalmatlan államháztartási modell nem kedvez.
Technológiacentrikus egyetem vagyunk, nálunk van tétje a gyorsaságnak, nem tudunk hónapokat várni egy beszerzésre”
– így foglalta össze Charaf Hassan rektor az Inforádió Aréna című műsorában adott interjúban, hogy miért indokolt a BME fenntartóváltása.
Mint az elmúlt hetekben a bme.hu-n is beszámoltunk róla, a Műegyetem új működési keretrendszerre tér át, melyben a fenntartói jog március 1-jétől egy, az állam által létrehozott gazdasági társasághoz kerül. A BME Fenntartó Zrt. létesítő dokumentuma már elkészült, a cégbejegyzési eljárás folyamatban van, a Mol Nyrt. pedig változatlanul érdeklődik az új cég iránt, ez ügyben zajlanak a tárgyalások.
A háromnegyed órás beszélgetés során Charaf Hassan részletesen elmagyarázta, miben tér el a BME fenntartóváltása azon modellváltástól, amelyen és az elmúlt években a magyar egyetemek többsége átesett. Például abban, hogy a BME nem kap közvagyont, csak vagyonkezelési jogot, illetve nem egy alapítvány, hanem egy cég lesz a fenntartói jogainak a tulajdonosa.
Ez egy másik váltás
„A mostani tudásunk szerint erre a konstrukcióra nem vonatkoztathatók az Európai Bizottság által a modellváltott egyetemekkel kapcsolatban megfogalmazott kritikák” – mondta a rektor, hozzátéve, hogy az EELISA európai egyetemi szövetséget alkotó tagintézmények vezetőinek már prezentálta a modellt, amellyel a BME javítani akar a versenyképességén.
Ebben a változásban fontos szerepet szán a leendő új fenntartóhoz a befektető cég(ek)től – az állami finanszírozáson felül – remélhetőleg befolyó pénznek, azt ugyanis fejlesztésre lehet fordítani. Könnyen lehet majd helyet találni ennek, hiszen a kampusz régi épületeit már fenntartani is komoly teher, a fejlesztéshez tehát jelentős forrásokra lesz szükség. „Az építészek már dolgoznak a koncepción, hogy hogyan nézzen ki a kampusz egy felújítás után. […]
Egységesíteni kell a brandet is, mert nem elég jónak lenni, annak is kell látszani”
– mondta a rektor.
A kérdésre, hogy a fenntartó társaság miért zrt formában, miért nem nyrt-ként működik majd, Charaf Hassan azt válaszolta: a BME egyelőre hazai cégeket keres, „óvatos lépésekkel haladunk, hogy kontrollálni tudjuk a folyamatot”, bár megjegyezte, ő maga hosszú távon nem zárkózna el a tőzsdére viteltől. Mindenesetre a Molon kívül is vannak érdeklődők a befektetésre, 50-100 milliós ajánlatokkal jelentkezett már több kis-közepes vállalkozás.
| Nem tartozik szorosan a fenntartóváltás témájához, de mivel a felvételi jelentkezés határideje előtti napokban vagyunk, érdemes felidézni azt is, hogy mit mondott a rektor oktatási kérdésekről. Hivatkozott a Diplomás Pályakövető Rendszer nemrég frissített adataira, amelyekről mi is írtunk bővebben – ezekből az derül ki, hogy a piac jól láthatóan árazza a BME-diploma presztízsét, egyértelműen értékeli, ha valaki itt végzett, és ez a bérekben is megjelenik. Az ipar és az egyetem kapcsolatáról szólva megemlítette, hogy a szakdolgozatok több mint fele már most is külső helyszínen folytatott kutatáson alapul. „A piac gondolkodó mérnököket keres, és a hallgatóinkat még az iskolapadból elviszik a cégek” – jelentette ki. |
Szóba került, hogy a BME nem ingyen kér az államtól az eddiginél nagyobb összegű finanszírozást, hanem világos vállalásokat tesz, jelenleg is külön stáb foglalkozik ezeknek a kritériumoknak a kidolgozásával. „A minőségből nem fogunk engedni” – jelentette ki arra a felvetésre reagálva, hogy jelent-e kockázatot az egyetem működésére nézve az üzleti szemlélet erősítése. „Az akadémiai autonómia sérthetetlen, eddig sem szólt bele az állam, ezután sem szólhat bele senki.”
Az üzleti szemlélet azonban fontos, ezért is hozott létre a BME egy techtranszfer-céget. Világos a szándék, hogy az InnoLab stratupokat indítson, de közben az egyetemnek az alapkutatások legalább olyan fontosak, mert „egyszerre kell választ adnunk az ipar igényeire és odafigyelni a tudományos megalapozottságra.”
Az interjú az Inforádió oldalán teljes egészében meghallgatható.
Rektori Kabinet, Kommunikációs Igazgatóság