Felvételizők figyelmébe: a BME a nemzetközi egyetemi élet kapuja

„Azt szoktam mondani, hogy aki bekerül a BME-re és lassan megtalálja a szakmai identitását, annak ajánlott, hogy legyen egy saját hallgatói életpályaterve, amelyben szerepel, hogy a második-harmadik vagy legkésőbb a negyedik évben egy félévet külföldön tölt” - kezdte Lovas Tamás, az Építőmérnöki Kar tanszékvezetője. Kiemelte, a nemzetközi karrierlehetőségek egyik alapja az, hogy valaki cserehallgató lehet. A BME ugyanis azon kevés egyetem egyike, amelyek részt vesznek az Erasmus programban.

„Ráadásul olyan hallgatói kvótáink vannak, hogy ha valaki pályázik, akkor gyakorlatilag 100 százalék esélye van arra, hogy külföldön is tanulhat.”

A tanszékvezető arra is felhívta a figyelmet, hogy nem feltétlenül félévekben kell gondolkodniuk a hallgatóknak, hiszen „van lehetőség rövidebb időszakokat is eltölteni más országok egyetemein, például szakmai gyakorlaton, workshopon, vagy laboratóriumi munkákon. Az én tanszékemen egy török hallgató volt tavaly szeptember elejétől október közepéig.”

A BME tagja az EELISA egyetemi szövetségnek is, amely a magyar felsőoktatás világában ritka lehetőségeket kínál. „A BME az EELISA-n belül a legnagyobb mérnöki szövetség tagja kilenc másik, magasan jegyzett külföldi egyetemmel karöltve. Ez azt jelenti, hogy ha valaki bekerül a BME-re, akkor egyben EELISA-hallgató is lesz - így egy kicsit mondjuk a madridi műszaki egyetem hallgatójává is válik.” Az egyetemi szövetségen belül változatos lehetőségek érhetők el a hallgatók számára: rövid, mondjuk pár napos, vagy egyhetes tanulmányi utak a partneregyetemekre, közös kutatások, workshopok és tehetséggondozás.

„Néhány építőmérnök hallgatónk Párizsba ment, és az ottani egyetem hallgatói szerveztek nekik egy olyan hajótúrát, amelyen a Szajnán lévő hidakat mutatták be szakmai szemmel. Az egyhetes program a hallgatóknak nem került semmibe” - mondta Lovas Tamás. További példaként említette a párizsi, madridi, török és román műszaki egyetemekkel közösen létrehozott nemzetközi mesterképzést - megosztva egymás módszereit és tudását. Az EELISA-n belüli programok alapvetően közösségek köré szerveződnek valamilyen adott témában, a spanyolok például fenntartható építőipar tematikájú hackathonokat és konferenciákat tartottak.

Lovas Tamás

Az EELISA által nyújtott előnyöket a Műegyetem egyik korábbi hallgatója, a nemrég műszaki menedzserként végzett Nagyapáti Anna Panna is alátámasztotta. Ő maga három városban is megfordult, legutóbb ősszel járt Párizsban, ahol design thinking témában hallgatott előadásokat. Tanult további egyhetes workshopokon a körforgásos gazdálkodásról (Pisában), valamint biotechnológiáról és önvezető járművekről (Madridban).

Óvatos duhajoknak is ajánlott

Anna szerint az az EELISA nagy előnye, hogy jól be lehet illeszteni a BME-s tanulmányokba, hiszen csak egy-egy hetes elköteleződést jelent - egy erasmusos félévet azért nehezebb kilogisztikázni. „Akkor is jó választás, ha esetleg bizonytalan vagy, hogyan élnéd meg a kintlétet. Így kipróbálhatod különösebb kockázat nélkül.” Hozzátette, a hallgatók megismerhetik egy-egy téma több aspektusát, így komplex képet kaphatnak.

Nagy Levente utolsó félévét tölti a BME-n, korábban az Egyetemi Hallgatói Képviselet tagja volt. Ő Dániában járt Erasmusszal. „Évente kétszer lehet jelentkezni Erasmus-pályázatokra, így azért ez fél-egyéves előre gondolkodást kíván a hallgatótól, hogy meg tudja tervezni, miként tudja beilleszteni a tanulmányaiba” - emlékeztet Levente. Egyúttal hangsúlyozta, hogy érdemes a kiszemelt egyetem oktatóival előre egyeztetni, hogy milyen tárgyakat lehet náluk hallgatni.

Levente egyébként már középiskolásként is kacérkodott a külföldi tanulmányok gondolatával, sőt egyenesen azt tervezte, hogy Dániában tanul tovább.

„Végül a BME mellett döntöttem és ma is úgy gondolom, hogy nem csinálnám másként.

Különösen így, hogy az Erasmus révén volt lehetőségem belekóstolni az igazi északi oktatásba, amelyről olyan sokat hallani. Nagyon élveztem, voltak olyan tárgyaim, amelyek kicsit hajaztak az itthonira, így ugyanarra a témára egy másik szemszögből is ráláthattam, ami iszonyú hasznos.”

A VIK hallgatója kiemelte azt is, hogy jó volt megtapasztalni, mennyire más az emberek gondolkodása Dániában. Ahol nem mellesleg egy kifejezetten nemzetközi társaságba csöppent, így a világ minden tájáról szerezhetett kapcsolatokat. Az Erasmus miatt egy félévet halasztania kellett a mesterképzésében és azt mondja, egyáltalán nem bánta meg. „Ha valaki azon gondolkodik, hogy a halasztás miatt nem megy ki, akkor egyáltalán ne vacilláljon. Menjen, mert nagyon megéri. Nagyon sok tapasztalatot lehet szerezni.”

Anna nemcsak az EELISA-n keresztül utazhatott, az Erasmus kínálta lehetőségekkel is élt. Nem is akárhogyan: a világ másik felére, Szingapúrba utazott. Számára az oktatás nyelve, az egyetemi rangsorolás, valamint a biztonság voltak a legfontosabb szempontok, amikor az intézmények között választott. Csak pozitívan nyilatkozik az élményeiről: „Egy álom volt az egész. Egészen biztos, hogy szeretnék még ott eltölteni pár évet.” Elmondása szerint a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy egy teljesen más világ ritmusához és gondolkodásához kellett hozzászokni, ahol mások az értékek.

Mennyi az annyi?

Anna emlékeztetett, hogy az Erasmusban, ha Európán kívülre utazik az ember, akkor a havi ösztöndíjon felül még egy utazási keretet is kap. És hogy ez mire elég? „Attól függ, hogy hova mész. A Vietnámba került barátaimnak abszolút elegendő volt az összeg, kijöttek belőle. Nekem már nehezebb volt, hiszen Szingapúr a világ egyik legdrágább országa.” Az ösztöndíj nagy részét így felemésztette a lakhatás (a kollégium díja), „az étkezés viszont nagyon olcsó, 800 forintból már bőven jól lehet lakni.”

A szingapúri félévben nem támaszkodhatott a szülői anyagi támogatásra, így tudatos szervezés és készülődés előzte meg az utat. A mesterképzés mellett már tudott dolgozni, illetve a BME-n egyéb ösztöndíjakhoz is hozzáfért, amelyekből félre tudott tenni. „Persze a költséged attól is függ, hogy mit szeretnél csinálni. Nekem azért is volt drágább, mert viszonylag sokat utaztam Délkelet-Ázsiában. Úgy voltam vele, hogyha már ott vagyok, akkor muszáj, hiszen nem tudom, mikor jutok el oda legközelebb.”

Levente is alaposan felkészült a koppenhágai félévre. „Egy évvel előre tudtam, hogy megyek, így időben elkezdtem spórolni. Bár Európán belül nincs utazási támogatás, de vannak programok, amelyekkel az utazás költségét csökkenteni lehetett. Egyébént nekem is a lakhatás jelentette a legnagyobb tételt. Ugyanakkor a szupermarketárak nem sokban előzik a magyarországiakat.” Levente azzal is sokat tudott spórolni, hogy főzött, ami egy idő után közösségi programmá vált, a hallgatók áthívták egymást és egymásnak főztek.

„Csirkepaprikást készítettem az amerikai és hongkongi srácoknak.”

Anna úgy gondolja, egy külföldön eltöltött félév egyértelmű pluszt jelent a munkakeresés során. „Látják, hogy szeretnél tanulni, nyitott vagy és kíváncsi. Ezen felül lazán fel tudod venni egy nagyvállalatnál a telefont, ha hív a kínai kollégád. Tényleg segít ugyanis, hogy fél éven keresztül angolul tanulsz és beszélsz. Más reggeltől estig idegen nyelven kommunikálni, mintha csak egy-egy órát hallgatnál vagy néha a külföldi barátaiddal beszélnél.”

Kiégés ellen gyógyír: láss világot!

Lovas Tamás hozzátette, egy ilyen út segít a mentális egészség megőrzésében és a kiégés megelőzésében. A munkaerő-piaci lehetőségekről megjegyezte, a cégek minden egyetemen kívüli tevékenységet díjaznak. „Nemcsak azt látják, hogy elvégezted valahogyan a szakot, igenis érték, hogy részt vettél TDK-ban, voltál külföldön, jártál workshopokon.”

„Sokat ad hozzá az ember életéhez egy ilyen út” - foglalja össze Anna, aki a szakdolgozata témáját is a szingapúri félévből merítette. „Sokkal könnyebb volt írni. Interjúztam kinti professzorokkal, anyagokat kerestem az ottani könyvtárban. Tulajdonképpen a diplomamunkám egy örök szingapúri emlék.”

Hankó Viktor