Felvételizők figyelmébe: ritka érdekes projekteken dolgoznak a BME versenycsapatai

A Műegyetemi Versenycsapat Közösség azzal a céllal alakult, hogy a BME-n működő versenyjármű-építő hallgatói csapatok működését összehangoltan segítse, valamint a tagoknek az egyetemi képzést kiegészítő, szakmai fejlődést elősegítő lehetőségeket biztosítson. Az MVK egyik alapítója a rakétafejlesztéssel foglalkozó BME Suborbitals - vezetőjével, Fertő Emmával arról beszélgettünk a K épület alagsorában található műhelyben, hogy mit ad a versenycsapatokban végzett munka a hallgatóknak.

Már középiskolásként is tudott róla, hogy a BME-n működnek hallgatói versenycsapatok?

Nem, de ha tudtam volna, még nagyobb örömmel jelentkeztem volna a Műegyetemre! A harmadik félévemet végeztem, amikor a BME Suborbitals csapat akkori tagjai eljöttek az egyik órára tagokat toborozni. Mindig is érdekelt az űrkutatás és a rakétafejlesztés, így örömmel jelentkeztem. Kicsit aggódtam, hogy nincs még elég tapasztalatom, tudásom, de a barátaim meggyőztek, így lettem a csapat tagja 2023 januárjában. Szerencsére nem mindenki olyan félénk, mint amelyen én voltam, most már gólyák is dolgoznak velünk. Ők már azelőtt sok mindent megtanulnak nálunk, mielőtt a tanulmányaikban előkerülnének ezek a dolgok.

Miért jó BME-s versenycsapat tagjának lenni?

Most végeztem el a mechatronikai mérnök alapképzést, ahol átfogó tudást kaptam, és az elméleti ismereteket itt, a Suborbitalsban a gyakorlatban is azonnal alkalmazni tudtam. Ahogy a egyetemi közösség is befogadó, összetartó, úgy a versenycsapatok között is kitűnő a kapcsolat. A szomszéd műhelyben működik a BME Motorsport, ha akár csak egy szerszám kell, mindig kisegítjük egymást.

A rakétaépítés szerteágazó szaktudást igényel, jelenleg hét munkacsoportban hét kar hallgatói dolgoznak együtt, tehát sokféle elméleti tudást próbálhatunk ki a gyakorlatban.

Én például pont akkor végeztem el a polimertechnika tárgyat, amikor csatlakoztam a csapathoz, itt pedig a kompozitlaborban rögtön egy hónapot a rakéták külső kompozitvázának gyártásával foglalkoztam. A tanórákon nincs lehetőség ennyi gyakorlásra, mert sok a diák, drága az anyagköltség. Fontos az is, hogy itt elkészül egy termék, amit látunk repülni, szerintem ez sokat hozzátesz a tanultakhoz. Komoly céges kapcsolataink vannak, a projektjeink megvalósítását több mint 30 ipari partnerünk segíti. Ezek az ismeretségek előnyt jelentenek már a gyakorlati helyek kiválasztásánál és az álláskeresésben is. Ha valakinek benne van a szakmai önéletrajzában a versenycsapattagság, máris értékesebb munkaerő. Itt nemcsak az egyetemen tanított szoftverek, programok használatát sajátítjuk el, hanem más, a gyakorlati munkát segítőkét is, ez szintén pluszt jelent egy állásinterjún.

Mennyire összeegyeztethető az intenzív csapatmunka a tanulással?

Az biztos, hogy az időbeosztásnál nagyon észnél kell lenni. Nekem sikerült minden tárgyamat időben elvégeznem amellett, hogy rengeteg időt fordítottam az itteni projektekre. Ehhez sokszor az egyéb szabadidős tevékenységektől kell elvenni az időt, de akit érdekel a rakétaépítés, annak megéri az áldozat. Az időmenedzsment elsajátítása szerintem az első egyetemi év nagy kihívása, ha sikerül, akkor sok minden belefér a hallgatói évekbe.

Befejezte a BSc-képzést, hogyan tovább?

Elkezdtem el a gépészmérnöki mesterképzést. A csapatelnöki megbízatásom tavaly júliustól az idei októberi, portugáliai European Rocketry Challenge versenyig tart. A csapatunk idén nagyon fontos állomáshoz ér, most fogunk először saját fejlesztésű hajtóművel repülni. Ehhez több hazai tesztrepülést is beterveztünk, számos eseményünk lesz az év során, és a szezont egy remélhetőleg sikeres szerepléssel zárjuk majd Portugáliában.

KJ