Hírfolyam
Rozsdát lélegző baktériumokkal a zöldebb jövőért
2025. 01. 27.
Félidejéhez érkezik a Műegyetem tudománynépszerűsítő előadássorozata, a Jövőtervező.BME. Január 28-án az 1873-ban alapított Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar mutatja be kutatásait az érdeklődőknek.
„Molekuláról molekulára jobb holnapot építünk” – január 28-án 17 órakor a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar tartja a Jövőtervező.BME előadássorozat negyedik epizódját az egyetem K épületének (Műegyetem rakpart 3.) dísztermében. Keserű György Miklós a gyógyszerek és a gyógyszerkutatás világáról, Tardy Gábor a bioenergiáról – vagyis az (ős)baktériumokkal folytatott megújulóenergia-termelésről –, Höfler Lajos pedig az energiatárolás jövőjéről beszél majd.
A levezető elnököt, Hornyánszky Gábort, a VBK dékánhelyettesét kérdeztük a részletekről.
Miért éppen ezeket a témákat választották, kiknek szól a rendezvény?
Azt tartottuk szem előtt, hogy aktuális és izgalmas témák legyenek, amelyek felkeltik a fiatalok érdeklődését. Szeretnénk szólni a középiskolásokhoz, az egyetemistákhoz, de természetesen várjuk a tapasztalt kollégákat is.
Az ismeretterjesztés mellett, tekintettel a felvételi időszakra, cél a középiskolás fiatalok megnyerése is?
A felvételi időszak már nagyon a végén jár, így valószínűleg az érintettek már meghozták a döntést. De úgy gondoljuk, fontos cél minél inkább felkelteni az érdeklődést a természettudományok és a mérnökség iránt, felvillantani néhány témát, amelyekkel a kar kutatói foglalkoznak.
| A Műegyetem az első vegyészmérnöki oklevelet 1907-ben adta ki. Ma öt tanszéken folyik a három mérnöki alapszak képzése, melyek közül a biomérnöki 1976, a környezetmérnöki pedig 1999 óta működik. Többek között itt kezdte a végül az 1994. évi kémiai Nobel-díjhoz vezető kutatásait Oláh György. A Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar tudományos tevékenysége számos területen a nemzetközi élvonalba tartozik, ilyen a gyógyszerszintézis, a polimerfizikai kémia és műanyag-feldolgozás, a műszeres analitika, a zöld kémia és technológia, a szennyvíztisztítás, az intelligens anyagok, az élelmiszer-minősítés, a számításos kémia, a bioinformatika, a molekulaspektroszkópia vagy az ipari katalízis. |
Milyen érdeklődést felkeltő gondolatot érdemes kiemelni a három előadásból?
Keserű György Miklós, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Szerveskémiai Intézete Gyógyszerkémiai Kutatócsoportjának vezetője a napjaink egyik központi témájáról, a gyógyszerkutatásról ad elő. A Covid-járvány rámutatott, hogy mennyire sérülékeny az ember, így nem lehet hátradőlni. A gyógyszerkutatók igyekeznek újabb és újabb molekulákat találni, amelyek minél kevesebb mellékhatással járó megoldásokat adnak a betegségek gyógyítására, illetve megelőző vagy fenntartó kezelésekre.
A klímavédelem és a fenntarthatóság egyik kulcskérdése a megújuló energiaforrások arányának növelése az energiatermelésben és -felhasználásban. Élő baktériumsejtek segítségével, biotechnológiai módszerekkel szennyező anyagokból és hulladékokból is lehet energiát nyerni. Tardy Gábor, az Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszer-tudományi Tanszék oktatójának előadása betekintést nyújt a szerves hulladékokból történő biogáztermelés és -metánelőállítás mikrobiológiájába és technológiájába, valamint felvillantja, hogy rozsdát lélegző baktériumok segítségével hogyan lehet elektromos energiát előállítani mikrobiális üzemanyagcellákban.
Ma már olyan eszközöket hordhatunk a zsebünkben, amelyeket néhány évtizeddel ezelőtt még csak sci-fikben láthattunk. A lítium-ion-akkumulátorok azt is lehetővé tették, hogy egyre több elektromos autó közlekedjen az utakon. Az energia kémiai formában történő tárolása megoldást nyújthat abban, hogy a megtermelt energiát a nap bármely szakában felhasználhassuk, amikor szükségünk van rá, és nem csak akkor, amikor süt a nap vagy fúj a szél. Höfler Lajos, a Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék docensének előadása bepillantást nyújt a lítium-ion-akkumulátorok alapvető működésébe.
| Már most érdemes beírni a naptárba, hogy a sorozat következő eseménye március 5-én lesz, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar szervezésében. A négy előadás témája: A kiberbiztonság kihívásai: Internet-of-Things, mesterséges intelligencia és kvantumszámítógépek Elektronika és cirkularitás – környezetbarát anyagok, fenntarthatóbb szemlélet Az ellátásbiztonság jövője Generatív mesterséges intelligencia és digitális ikrek az infokommunikációban |
KJ