MI-tévhitek, 6G-hálózatok és reménybeli műegyetemisták

„Elfoglaltságaim miatt sajnos kevés hasonló felkérést tudok elfogadni, de ezúttal úgy éreztem, mindenképp itt a helyem, mert remélhetőleg leendő műegyetemistákhoz is beszélhetek” – így kezdte a budapesti Teleki Blanka Gimnáziumban tartott minapi előadását Charaf Hassan, a BME rektora.

Hogy a zuglói középiskola dísztermében összegyűlő diákok közül hányan lesznek valóban műegyetemisták, természetesen még nem tudhatjuk – az biztos, hogy vannak, akik ambicionálják, de erről kicsit később. Mindenesetre a hallgatóság figyelmének szintje, amennyire a terem csendjéből ez kitapintható volt, bízvást elment volna egy egyetemi előadáson is.

A rektor kétségkívül jól választott témát. Mint az eseményt szervező MTA Alumni Programban részt vevő tudósok többsége, egy általa kedvelt és jól ismert területről, a mesterséges intelligenciáról beszélt, amely a diákok érdeklődésével is találkozhatott, ha másért nem, a Chat GPT-vel kialakított mély barátságok miatt.

Charaf Hassan először röviden beszélt saját életpályájáról és a BME eredményeiről, küldetéséről, majd rátért arra a tévhitre, miszerint a mesterséges intelligencia valami új dolog lenne. „Az MI van vagy 75 éves, sőt a most futó algoritmusok sem újak, én is ebből írtam a disszertációmat 1992-ben” – mondta, hozzátéve, hogy a 2020 óta tartó boomot nem valami jelentős kutatási eredmény idézte elő: „Finomodtak bizonyos módszerek, nagyon megnőtt az adatmennyiség és a számítási kapacitás, valamint sok pénzt fektettek be a robotizáció iránti társadalmi igény kézzelfoghatóvá válásával.”

Igyekezett eloszlatni még néhány félreértést, amely a Chat GPT-vel való megismerkedés nyomán esetleg kialakulhatott, kijelentette például, hogy az MI önmagában messze nem olyan okos, „adat nélkül vak és buta, adattal pedig mi etetjük”. Ha viszont jó adatokat kap, akkor rengeteg dologban a segítségünkre lehet az orvosi képfeldolgozástól a gyógyszerfejlesztésen és a vízhálózatok elemzésén át egészen a közúti járművek prediktív karbantartásáig.

„Sőt, a BME-n arra is használjuk, hogy mondja meg, a számonkérések eredményei alapján melyik hallgató miben szorul segítségre” – jegyezte meg. Azt is elmondta, hogy a 6G-hálózatok fejlesztése az ember-ember és ember-gép kommunikáció utáni, gépek közötti kommunikációhoz szükséges. Ettől pedig félni nem érdemes, de tudni kell, mi az adataink sorsa, hogy könnyebben elkerülhessük a visszaéléseket. Ahogy attól is fölösleges tartani, hogy az MI elveszi a munkánkat, hiszen a történelmi tapasztalatok szerint „minden technológiai váltás létrehoz újabb munkahelyeket”.

Az esemény talán legfesztelenebb pillanata az volt, amikor a BME által használt saját internetes hálózat hallatán az egyik diák azt a kérdést tette fel: jól érti-e, hogy erre azért van szükség, mert az egyetem a kutatásaival akár meg tudná fektetni a kereskedelmi hálózatot? Nos, tulajdonképen jól értette, de a rektor jelezte, hogy ilyen céljuk nincs a kutatóknak.

Az előadás után kiderült, hogy tényleg akadnak a jelenlévők között reménybeli BME-hallgatók. Egyikük, Nagy Anikó Napsugár az idei BME TDK-n első díjat nyert „Élesztőgomba metabolizmusának vizsgálata szén-dioxid gáz nyomásának mérésével” című dolgozatával, így ott lehet az idei OTDK-n. Ő könnyen kiköthet a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karon, de a bme.hu tudósítójának elárulta, hogy kémia-biológia tagozatos létére az Építészmérnöki Kar iránt is érdeklődik.

A középiskolás TDK-n korábban is voltak már telekis sikerek, így Zanathy Marcell a 2023-as BME TDK-n 2. helyezést ért el – tudtuk meg Jarosievitz Beátától, a gimnázium Természet I munkaközösségének vezetőjétől, aki Nagy Anikó Napsugár egyik TDK-konzulense (a Fizika Tanszék docense, Lagzi István László mellett). Hozzátette, a 11.-es Kovács Rozina Sára „A tavi horgászok szerepe az eutrofizációra (algásodásra)” című kutatásával dicséretben részesült szintén az idei TDK-n.

A jó eredmények a jelek szerint másokat is motiváltak. A BME Fizika Tanszékén készül TDK-zni - Szőke Benedekkel közösen - Nagy Dóra Mária, aki a rendezvényen felkonferálta Charaf Hassan előadását (a fenti képen). A dolgozat témája arany nanorészecskék kinyerése kávézaccból. Nem meglepő, hogy Nagy Dóra Mária a VBK-n szeretne továbbtanulni.

Jarosievitz Beáta azt mondta, az idén érettségiző diákok közül is sokan járnak a BME felkészítőire, sőt az alacsonyabb évfolyamokra járók között is vannak, akik a BME-re készülnek. A jelenlegi hallgatók közül pedig legalább tízen volt telekis diákok, ők mechatronika, közlekedésmérnök, vegyész és fizikus alapképzésre járnak.

gp