Hírfolyam
Algebra nélkül magyarázni a relativitást
2025. 01. 16.
A BME docense, Bokor Nándor könyvével arra vállalkozott, hogy a geometria segítségével beszél az elméletről, amelyről Einstein miatt mindenki tud, de kevesen értenek.
Kicsit több mint egy éve jelent meg Bokor Nándor, a Természettudományi Kar oktatójának könyve Téridő-geometria címmel, és mint a szerzőtől megtudtuk, egyszer már újra is kellett nyomni. Ami azért is nagy szó, mert a Fizika Tanszék docense bizonyos értelemben a senkiföldjére merészkedett, amennyiben a könyv
se nem egyetemi tankönyv, se nem mesélős ismeretterjesztés, hanem valahol e kettő között helyezkedik el.
„Van egy szabadon választható kurzusom 15 éve a relativitáselméletről, elég népszerű, évente 30-40 hallgató veszi fel, ezért sok anyagot összegyűjtöttem már. Korábbi lektorálási munkáim révén jó a kapcsolatom a Typotex kiadóval, így amikor felvetették, hogy írhatnék a témáról, örömmel vállaltam” – mondta Bokor Nándor a bme.hu-nak.
Bokor Nándor (középen) 2022-ben, a Műegyetem Kiváló Oktatója díj átvételekor, Czigány Tibor akkori rektorral
„Volt egy pillanat, amikor rájöttem, hogy minden könyv, ami a relativitáselmélettel kicsit komolyabban foglalkozik, algebraalapú, viszonylag kevés ábrával – holott lényegében a téridő geometriájáról van szó, tehát az egészet könnyebb elmagyarázni a geometrián keresztül” – magyarázta Bokor Nándor.
| "Eljuthatunk-e egymilliárd fényév távolságra néhány évtized alatt? (Igen.) Lehetünk-e fiatalabbak a gyermekünknél? (Igen.) Megegyezik-e egy test tömege az őt alkotó atomok együttes tömegével? (Nem.) Tudnánk-e a múltba utazni, ha gyorsabban repülhetnénk a fénynél? (Igen.) Mit jelent az, hogy a téridő görbült? Hogyan élhetjük át a súlytalanság élményét a szobánkban? Létezik-e egyáltalán gravitációs erő, és pontos-e a híres E = mc² képlet? Életünk színhelye a négydimenziós téridő, amelyre sajátos geometriai szabályokat ír elő a természet." - írja a könyv fülszövege. |
A koncepció tehát az volt, hogy túl sok algebra nélkül, szemléletes diagramokkal szülessen egy tulajdonképpen egyetemi színvonalú, mégis széles körben érthető kiadvány. A szerző megjegyezte, hogy ez nem teljesen eredeti elgondolás, hiszen példaként egy hetvenes években megjelent könyv (Edwin F. Taylor és Archibald John Wheeler: Téridő-fizika) lebegett a szeme előtt.
A végeredményt ennek megfelelően forgathatják egyetemisták és laikusok is. „Van filmrendező ismerősöm, aki saját bevallása szerint nagyon élvezte, tényleg nem kell tehát szakmabelinek lenni, de a középiskolai matek azért szükséges hozzá. Azon túl egy-egy helyen fordul elő benne integrálás, deriválás” – mondta Bokor Nándor, hozzátéve, szerinte fizikatanárok is ötleteket meríthetnek belőle.
Lesz meglepetés
A többiek pedig, ha a mindennapi életre nem is kapnak praktikus tudnivalókat – leszámítva, mondjuk, a GPS működésével foglalkozó részt –, azért néhányszor meg fognak lepődni olvasás közben.
A BME oktatójának egyébként eredetileg az optika kutatási területe, de „annyira megszerettem a relativitáselméletet, különösen a tanításmódszertani kérdéseit, hogy ez lett a szívem csücske”. Így szívesen nekiállna a görbült téridő feldolgozásának is, csakhogy az „két év megfeszített munka és 1000 oldal lenne”. Ráadásul Taylorék arról is írtak, mégpedig olyat, hogy nehéz lenne felülmúlni.
gp