Hírfolyam
Egyre népszerűbb a fenntarthatóság témája a műegyetemi TDK-n
2024. 12. 11.
Idén harmadik alkalommal volt karokon átívelő zöld szekció a műegyetemi TDK-n - a GTK saját fenntarthatósági szekciója mellett.
A zöld szekciónak otthont adó terem, ahogy eddig minden évben, most is megtelt érdeklődőkkel. Változatos témák és megközelítések bizonyították az önálló szekció életképességét, hiszen a fenntarthatóság interdiszciplináris megközelítést igényel. A zöld(ebb) energiatermelés kérdései, az energiatárolók szerepe a jövő piacán éppúgy szerepelt a témák között, mint az új hőszigetelési megoldások és anyagok vagy a vörösiszapból izolált mikroorganizmusok potenciális biotechnológiai hasznosítása. Az előadások után a BME a fenntarthatósági panel rektori megbízottját, Keglevich György egyetemi tanárt kérdeztük.
Mennyire elégedett a harmadik év TDK-dolgozataival?
Négy karról 13 dolgozat érkezett, egy ötödik, a Természettudományi Kar is érintett volt a Gépészmérnöki Kar két beadványa révén. Ennek a szekciónak a vonzereje az interdiszciplinaritás olyan értelemben, hogy a résztvevőknek a sajátjukhoz képest egész más témákat is meg kell értetniük. Összességében elégedett vagyok, bár már csak azért is nehéz az összehasonlítás, mert vannak elméletibb, irodalmazáson alapuló beadványok, illetve kemény laboratóriumi munkát igénylők. Ráadásul akadtak olyan prezentációk is, amelyeket 2-3 hallgató adott elő.
Lát tendenciát a résztvevők számának alakulásában?
Az előző évekhez képest nagyobb volt az érdeklődés, és ez tovább fog nőni. A mi szekciónkban kiemelt szempont a pozitív visszacsatolás, kifejezetten törekszünk a jó légkörre és arra, hogy a résztvevő hallgatók „megdicsőüljenek”.
Vannak kitűzött célok a jövő évi TDK-ra?
Igen, szeretnénk továbblépni, jövőre a Műszaki Fenntarthatósági Szekció mellett lesz Gazdaságtudományi Fenntarthatósági Panel is. Természetesen a GTK-n maradhatnak a már szokásos önálló szekciók is, más karoknál is előfordulnak párhuzamosságok.
Az első Fenntarthatósági TDK után említette, hogy mint minden kezdet, ez is szenvedett néhány gyermekbetegségtől. Sikerült kinőni ezeket?
Nyilván nő a rutinunk, és mindenképpen előrelépés, hogy Szilágyi Brigitta egyetemi TDK-felelős jóvoltából volt egy külön felületünk, mintha 9. kar lettünk volna, annak minden előnyével és hátrányával együtt. Sok problémát kellett megoldanunk, a legnagyobb az volt, hogy kicsit légüres térben voltunk pénz, paripa és fegyver híján.
A díjazottak: I.díj II: díj III: díj Rektori különdíj Pro Progressio Különdíj Bálint Analitika Kft. Különdíja |
Mochlár Virág és Huszár Kornélia építészmérnök hallgatók első alkalommal készítettek TDK-dolgozatot „Hőszigetelés térkép: hőszigetelések parametrikus rendszerezése" címmel, őket kérdeztük.
Miért vettek részt a TDK-n, mi volt a célkitűzésük?
A TDK számunkra a saját határaink megismeréséről és azok feszegetéséről szólt. A megszokott egyetemi projektjeinkhez képest másfajta produktumot állíthattunk elő és tapasztalalatot szerezhettünk a kutatómunkában, amivel a célunk, hogy a jövőben továbbfejlesztve esetleg a valós szakmai gyakorlatban is megállhassa a helyét.
Miért ezt a témát választották?
A témát Kapovits Géza tanár úr ajánlotta, amit ezúton is köszönünk. Már a kezdeteknél tudtuk, hogy a fenntartható hőszigetelések témájával szeretnénk foglalkozni, mert annak ellenére, hogy a piacon sok a lehetőség, úgy éreztük, szükséges felhívni a figyelmet a téma aktualitására. Fókuszálni kellett a témát, emiatt döntöttünk a szakértői rendszer feldolgozása mellett.
Miért ketten készítették el a dolgozatot?
Az építészkaron jellemző a csoport-, illetve páros munka ösztönzése a való élet szimulálására, így számunkra természetes volt, hogy ezt a projektet is csapatként fogjuk végigvinni. Mindkettőnk érdeklődik a low-tech építészet iránt, erre irányuló tanulmányaink és feladataink már korábban is voltak, így a téma a kezdetektől fogva közel állt hozzánk.
Mennyire tartják a gyakorlatban kivitelezhetőnek a kutatásaik eredményeit?
A gyakorlatban már léteznek hasonló adatbázisok, például a Fapedit, emiatt azt gondoljuk, hogy egy az általunk vizualizált algoritmus programozása nem jelentene kihívást annak ellenére sem, hogy ez egy sokkal egyedibben beállítható súlyozási és kiértékelési rendszerrel működik. Az eredmények továbbfejlesztésének következő lépése a gyártói oldal bevonása, aminek révén megbízható információáramlás jöhetne létre a felhasználók és a gyártók között az egyedi felhasználói igények optimális kielégítésére. Ezen a területen abban bízunk, hogy idővel és a környezettudatos gondolkodás beépülésével minden félnek érdekévé és előnyére válik ez a fajta együttműködés, így ez sem jelenthet megoldhatatlan akadályt.
Elégedettek a 3. hellyel?
Tekintve, hogy nagyon színes és szerteágazó kutatások készültek a fenntarthatóság témájában, büszkék vagyunk az elért helyezésünkre és arra, hogy a témánk megállta a helyét egy ilyen erős egyetemi szekcióban. Pozitív visszajelzésként éltük meg a teljes konferenciát a téma aktualitása és a dolgozat eredményeinek szempontjából is. Ebből motivációt nyerhetünk a dolgozat tovább fejlesztéséhez és az adatrengetegből kivezető utunk folytatásához.
Fenntarthatósági témák a GTK-nA hasonló profilú, A fenntarthatóság térségi és ágazati összefüggései nevű szekcióban hat hallgató mutatta be a munkáját. A zsűrit a Környezet-gazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék munkatársai alkották, a közönség főként a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar oktatóiból és hallgatóiból állt. A témák a gazdasági élet különféle területeinek és szintjeinek fenntarthatósági kérdéseivel foglalkoztak. Izgalmas előadások hangzottak el a vállalati környezetvédelem egyes aspektusairól, így szó esett a csomagolásmentes üzletekről, a vállalati fenntarthatósági jelentések átláthatóságának és elszámoltathatóságának kérdéséről. Technológiai vetületű témák is akadtak, így az elektromos járművek piacának elemzése és a fenntartható energiaellátás. A fenntarthatóság térközpontú vizsgálatáról szólt az egykori Budapesti Vegyiművek területének hasznosítását vizsgáló kutatás és az egyes ázsiai metropoliszok gyakorlatainak bemutatása. "Az előadások mindvégig színvonalasok voltak, kiválóan tükrözték a szerzők szakmai tudását, és a tudományos tevékenység iránti elhivatottságukat. Az előadásokat élénk szakmai vita követte, amibe olykor a hallgatók is bekapcsolódtak" - írta kérdésünkre Buzási Attila, a Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék vezetője. A díjazottak: I. helyezett I. helyezett III. helyezett Dicséret Dandelion Kft. Különdíja |
Fenntarthatósági témák az Építőmérnöki KaronAz ÉMK Fenntartható építés szekciójában szereplő dolgozatok a tartószerkezeti elemek újrahasznosíthatóságát járták körül, valamint az épületek energiafogyasztásának csökkentési lehetőségeit az ipari és panelépületekben. A Víziközmű- és környezetmérnöki szekcióban a természetes vizek szennyezettségével, szennyvízkezeléssel és vízgazdálkodással, ártéri rehabilitációval kapcsolatos dolgozatok szerepeltek, a Vízmérnöki szekcióban pedig tavaink és folyóink áramlási viszonyaival, hidrológiai vizsgálatával, valamint a csapadékmennyiség várható változásával foglalkoztak a dolgozatok. A kar két dolgozattal képviseltette magát az összegyetemi Műszaki Fenntarthatósági szekcióban – számolt be Szalay Zsuzsa, az Építőanyagok és Magasépítés Tanszék tanszékvezető-helyettese, kari TDK-felelős. A díjazottak: Fenntartható építés szekcióI. helyezett és a KÉSZ Csoport különdíja II. helyezett és a Market Építő Zrt. különdíja III. helyezett és Strabag Work On Progress különdíj Market Építő Zrt. különdíja Víziközmű- és környezetmérnöki szekcióI. helyezett és az Országos Vízügyi Főigazgatóság különdíja II. helyezett III. helyezett Vízmérnöki szekcióI. helyezett és Rektori különdíj II. helyezett és Dékáni különdíj II. helyezett és Dékáni különdíj és az Országos Vízügyi Főigazgatóság különdíja III. helyezett és Víziterv Environ-különdíj III. helyezett és az MMK Vízépítési és Vízgazdálkodási Tagozat különdíja |
Fenntarthatósági témák a Gépészmérnöki KaronA GPK Fenntartható energetika szekciójának dolgozatai főként az erőművi technológiák fenntarthatósági, a megújuló energiaforrások, zöld hidrogéntermelés, energiatárolók - több esetben gépi tanulási algoritmusokkal alátámasztott - elemzésére és ezen technológiák energiapiaci kapcsolataira fókuszáltak. Az Anyagtudomány és technológia, valamint Polimertechnika szekcióban szereplő dolgozatok a fenntartható alapanyagok és az újrahasznosítás témáját tárgyalták – számolt be Gere Dániel, a kar fenntarthatósági felelőse. A díjazottak: Fenntartható energetika szekcióI. helyezett I. helyezett I. helyezett II. helyezett III. helyezett III. helyezett |
KJ