Légszennyezési vizsgálatok: a népegészségügy és az áramlástan találkozása

Pándics Tamás laboratóriumi és módszertani igazgató meghívására a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) Kertai Pál termét november 20-án megtöltötték az intézmény kutatói, dolgozói. A referáló ülésen két előadást hallgattak meg: a BME tanársegédje, Papp Bálint „Hogyan építhetünk jó levegőjű városokat? – A városi átszellőzés és a szennyezőanyag-terjedés modellezése numerikus áramlástani szimulációk segítségével” címmel, a hatóság Közegészségügyi és Laboratóriumi Módszertani Főosztályának kutatója, Szigeti Tamás pedig „Különböző belső terek levegőminőségének jellemzése” címmel tartott prezentációt.

A lakosság környezeti eredetű betegségterhe Magyarországon a teljes betegségteher 16-20 százaléka, és a legnagyobb részét az épített környezet adja. A modern népegészségügyi-közegészségügyi megközelítésben az lenne kívánatos, ha az épített környezetet oly módon terveznék, úgy történne a kivitelezése és ezt követően az üzemeltetése, hogy egészségre kedvezőtlen hatás a lehető legkisebb mértékben, illetve valószínűséggel keletkezzen. Ennek megvalósítása multidiszciplináris együttműködést és együttgondolkodást igényel.

Papp Bálint elmondta, hogy a skálafelbontó turbulenciamodellek, például a nagyörvény-szimuláció segítségével lehetőség van a bonyolult városi áramlási és szennyezőanyag-terjedési folyamatok nagy pontosságú vizsgálatára. A numerikus áramlástani szimulációkban alkalmazott terjedésmodellek segítségével pedig képesek vagyunk mind a gáz halmazállapotú légszennyező anyagok (CO, CO2, NOx, SO2), az aeroszolok, valamint a szálló por (PM2.5, PM10) terjedésének pontos modellezésére, ideértve a koncentrációk időbeli ingadozásait is - sőt, egyes modellek a levegőben lezajló kémiai reakciók figyelembevételére is alkalmasak. Az áramlástan fontosságával kapcsolatban emlékeztetett a görög mondásra, „panta rhei,” azaz minden áramlik – a legkisebb méretektől kezdve a legnagyobbakig, az ereinkben folyó vértől a Földünk légkörzését alakító atmoszferikus áramlásokig.

Ilyen értelemben a numerikus áramlástani szimulációk valóban fontos részei annak, hogyan hatunk a minket körülvevő világra. Városaink átszellőzéséért és a légszennyező anyagok szállításáért az atmoszférában, az épületek körül és az azokon belül kialakuló légáramlatok felelősek. Ha kísérletek vagy éppen a numerikus szimulációk útján megértjük a kültérben és a beltérben lejátszódó transzportfolyamatokat, akkor máris jelentős lépést tettünk a levegőminőség javítása és végső soron egészségünk megóvása felé. Pándics Tamás az esemény után válaszolt a bme.hu kérdéseire.

Mi volt a mai rendezvény célja?

A mi feladatunk, hogy a lakosságnak egészségtanácsokat fogalmazzunk meg azzal kapcsolatban, hogy az emberek milyen módon tudják megvédeni az egészségüket. Fontos ezeknek az ajánlásoknak a hatékonysága, relevanciája és alkalmazhatósága. Időnk közel 90 százalékát beltérben töltjük, de ennek a levegőnek a szennyezői hozzávetőleg 50 százalékban a kültérből érkeznek.  A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ és jogelődei 1927 óta vizsgálják az épített környezet egészséghatását, azon építészeti és épületgépészeti kérdéseket, településrendezési szempontokat, amelyek érdemben befolyásolják a lakosság környezeti betegségterhét. Ennek keretében azonosítottuk azt a jelenséget, hogy egy-egy forgalmas helyen álló épület esetében a forgalmas és nem forgalmas oldali helyiségek levegőminősége érdemben eltér egymástól, ami lehetőséget ad tervezési és üzemeltetési oldalról számos megelőző intézkedésre és az épületben élők, tanulók egészségének hatékony megóvására. Ezt a jelenséget igazolta és részleteiben magyarázta a Műegyetem Áramlástan Tanszékének átszellőzési és szennyezőanyag-terjedési modellezése, amely a pontosabb tervezési kereteket is mutatja egy egészséges lakó- és munkakörnyezet, település kialakításához. Ezen a példán keresztül jól látható a műszaki és közegészségtudományi területek együttműködésének és együttgondolkodásának hasznossága és szükségessége, amit szeretnénk a tudományos referáló ülés és workshop keretében a kollégáinknak bemutatni. Emiatt a kettőnk munkája kiegészíti egymást, sokkal hatékonyabb tanácsokat tudunk adni a lakosságnak az egészségük megóvásával kapcsolatban. A mai rendezvény fő célja az volt, hogy a közegészségügyi szempontból érdekes szennyezők hatását és az ezzel kapcsolatos tényezőket különböző szempontból vizsgáljuk meg.

Mikor indult az együttgondolkodás, és mi a következő lépés?

Az első találkozás egy évvel ezelőtt volt, amikor szűk körű beszélgetésen megismertük Papp Bálint modelljét. A mai találkozó célja az volt, hogy intézet óriási szakmai közönsége – az igazgatóságunkon 40 különböző szakma képviselői dolgoznak – megismerhesse ezt a tanulmányt, a kutatás eredményeit, és a legszélesebb körben keressük a kooperációs lehetőségeket. A mai napon egyértelművé vált, hogy több területen is elképzelhető az együttműködés az NNGYK és a BME kutatói között.  A szakértő kollégák átgondolják, hogyan tudják hasznosítani a hallottakat, illetve milyen témákban látnak lehetőséget a közös munkára, majd újra találkozunk a BME képviselőivel.

Az esemény végén Papp Bálint is válaszolt kérdéseinkre.

Mennyire tartja sikeresnek a mai eseményt?

A tudományos referáló ülés és az azt követő workshop akár egy hosszabb távú kollaborációt is megalapozhat az NNGYK, valamint az Áramlástan Tanszék között, így kifejezetten eredményesnek tartom. Az NNGYK munkatársaival még az idei évben folytatni tervezzük az egyeztetést, hogy minél előbb konkretizálni tudjuk együttműködésünk következő lépéseit.

Volt olyan felvetés az NNGYK-s kollégák részéről, ami meglepetést okozott?

Az Áramlástan Tanszék több évtizedre visszatekintő, szerteágazó kutatási és ipari szakértői tapasztalattal rendelkezik a hazai és a nemzetközi színtéren egyaránt. Ezért aztán ha meglepetést nem is okozott, de nagy örömömre szolgált, amikor a beltéri terjedésvizsgálatok, illetve az épületgépészethez kötődő modellezési feladatok igényét vetette fel az NNGYK, ugyanis ezek klasszikusan azon gyakorlatias, életközeli problémák közé tartoznak, amilyenekhez hasonlókkal mi gépészmérnökként – természetesen számos más szakterület mellett – rendszeresen foglalkozunk. Így már körvonalazódni is látszanak azok a területek, ahol kölcsönösen előnyös együttműködést alakíthatunk ki a szervezeteink között.

KJ