A BME-n találkoztak az európai űrökoszisztéma szereplői

A Műegyetem nemcsak Magyarország vezető műszaki egyeteme, de a hazai űrökoszisztéma része: nyolc kar több mint 15 tanszéke foglalkozik űrtevékenységgel – hangzott el Charaf Hassan rektor beszédében, amellyel megnyitotta a BME-n szerdán és csütörtökön rendezett EU Space Days nevű konferenciát.

Az évente megtartott tanácskozáson ezúttal is ott volt mindenki, aki számít az uniós űriparban: iparági szereplők, döntéshozók és az EU űrprogramjának képviselői. Az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége alatt megvalósuló kétnapos rendezvényre 13 különböző országból több mint 300 szakember regisztrált.

A rektor felidézte, hogy a BME-n építették meg az első magyar dobozműholdat, a Masat-1-et, majd a világ első, 5*5*5 cm-es pikoszatelitjét, a SMOG- P-t, és a legutóbbi saját fejlesztésű kisműhold, az MRC-100 tavaly júniusban állt Föld körüli pályára. Közben az egyetem kutatói hozzájárultak az Európai Űrügynökség HERA missziójához, létrehozták az űrmérnök mesterszakot, amelynek első évfolyama idén nyáron végzett, és 21 egyetem együttműködésében elindult az UniSpace program.

„De végzett hallgatóink jóval az űroktatási programunk létrehozása előtt hozzájárultak az űrszektorhoz.

Űrcégeket alapítottak, különféle fejlesztésekben vettek részt a telekommunikáció, a dozimetria, a műholdgyártás, a Föld-megfigyelés területén” 

– tette hozzá Charaf Hassan.

Az eseményen köszöntő beszédet mondott Szolnoki Szabolcs, a Nemzetgazdasági Minisztérium technológiáért felelős helyettes államtitkára. Közölte, a magyar kormány szerint a gazdasági versenyképesség egyik kulcsa az űripar lehet, ezért igyekszik segíteni a magyar beszállítókat. Az érdekelt hazai vállalkozások sikere ugyanis más ágazatokban, így a telekommunikációban vagy a műholdas navigációban is érvényesülhet.

Rodrigo da Costa, az EU Űrprogramügynöksége (EUSPA) ügyvezető igazgatója egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy ma már sokféle szolgáltatás igényel űradatot, a kritikus infrastruktúrákat is védeni kell, az űriparnak tehát fontos szerepe van az unió lakóinak mindennapi életében. Guillaume de la Brosse, az Európai Bizottság űrpolitikai osztályvezetője megemlítette, hogy az új Bizottság jogalkotási tervében szerepel egy közös EU-s űrjogszabály kidolgozása.

A konferencián döntéshozók, cégvezetők előadásaival és panelbeszégetéseivel folytatódott a program. A fókuszban az EU űrprogramjai voltak, különösen a Galileo, a Copernicus és az IRIS, amelyek nemcsak az űrkutatás jövőjét formálják, hanem kulcsszerepet játszanak az európai zöldátmenetben és a digitális fejlődésben is. Szó esett az Európai Űrügynökség (ESA) jövőbeni prioritásairól is: a versenyképesség növeléséről, a fenntarthatóságról, valamint az új kutatási programok, például a Horizon Europe és a CASSINI támogatásáról.

Rektori Kabinet, Kommunikációs Igazgatóság