A specialisták mellett generalista mérnökök is kellenek

A BME októberben elindított rendezvénysorozata, az egyetem és az üzleti szféra találkozásának fórumot biztosító üzleti reggeli második felvonására már annyi cégvezető regisztrált, hogy át kellett alakítani a K épület dísztermének elrendezését – a körasztalok helyére feszes széksorok kerültek, az étkezésre pedig a hátul elhelyezett könyöklőknél maradt hely. Csak a lebonyolítás nem változott: bemutatkozó előadások, majd networking, kapcsolatépítés. Az eseményen a hazai energetikai szektor vezető vállalatai vettek részt, a legnagyobb piaci szereplők és kis- és középvállalkozások egyaránt.

Ezúttal a Gépészmérnöki Kar (GPK) volt az esemény házigazdája, a megnyitót azonban Charaf Hassan rektor tartotta. Azzal kezdte, hogy a Műegyetem szeretne olyan eredményeket elérni, amelyekből a magyar gazdaság profitálni tud, és erre csak akkor lehet képes, ha szoros a kapcsolata az ipari partnereivel. Tőlük ezért azt kéri, hogy segítsék az egyetem vezetése által megfogalmazott vízió megvalósítását.

Charaf Hassan egy egészen konkrét módot is említett erre: mivel a globális felsőoktatási rangsorokban nagyon fontos a reputációs komponens, arra biztatja a vállalatok képviselőit, hogy mondják el a véleményüket az egyetemről, a képzéseiről, az innen kikerülő szakemberekről. Annál is inkább megtehetik ezt, mivel a jelenlévők közül sokan itt végeztek, tehát első kézből származó tapasztalataik is vannak – jegyezte meg.

A rektor után Imre Attila, a GPK egyetemi tanára, az Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék vezetője Fenntartható energetikai mozaik – a Gépészkar rejtett energiái címmel tartott előadást. A tanszék tevékenységét – az alapkutatásoktól az ipari megbízásokon át a más karokkal való együttműködésig – az energetika aktuális kérdéseibe ágyazva mutatta be.

Így például elhangzott, hogy „ami zöld, nem mindig fenntartható” (lásd a hidrogénbányászat esetét), sőt „ami megújuló, nem feltétlenül zöld”, ha nagy károsanyag-kibocsátással jár – mint egyes nagy hidrogén-szulfid tartalmú biogázok.

Csoknyai Tamás egyetemi docens, az Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék vezetője a BME-n folytatott épületenergetikai és vegyipari energetikai kutatásokról beszélt. Egyebek mellett az Épületenergetika Kutatócsoport hazai és nemzetközi projektjeiről, a csoport laboratóriumi hátteréről és az energetikai nagyberuházásokban végzett tanácsadásról.

Ezután egy meghívott előadó következett, jelesül Molnár Szabolcs, az MVM termelési felügyeleti igazgatója, aki maga is a Műegyetemen diplomázott. Felhívta a figyelmet arra, hogy többé nem fókuszálhatunk egyetlen energiahordozóra, nincsenek jolly joker megoldások. „Az energiaipar jövője a diverzifikáció, a több lábon álló energiarendszer, az átmenetben pedig a specialisták mellett szükség lesz az együttműködő rendszerekben gondolkodni tudó generalistákra” – jelentette ki.

Zárásként Orbulov Imre dékán mutatta be az 1871-ben alapított GPK-t, amely ma 10 tanszéken, 198 oktató kutatóval 3200 hallgató képzését oldja meg 5 milliárd forintos költségvetésből – amiből ugyanakkor csak 1,5 milliárd az állami támogatás. Kitért a HUN-REN-BME és az MTA-BME Lendület kutatócsoportok tevékenységére, illetve a négy laboratóriumra, amelyek közül kettő önálló laborként, kettő pedig egy-egy kutatási hálózat tagjaként nyerte el a Kiemelt Kutatási Infrastruktúra minősítést, és amelyekre építve ipari megbízások kiszolgálására és így bevételszerzésre is képes a kar.

BME-Connect üzleti reggeli december 10-én lesz legközelebb, az Építészmérnöki Kar főszereplésével.

Rektori Kabinet, Kommunikációs Igazgatóság