Tízéves a Knorr-Bremse virtuális tervezőlaborja a BME-n

Egytizedére redukált tömegű fékpanelalaplap, additív technológiával előállított prototípusok sora, 770 MSc-hallgató és 15 doktorandusz: így foglalható össze a Műegyetemen működő virtuális tervezőlabor és a Knorr-Bremse Budapest együttműködésének első tíz éve. A Gépészmérnöki Kar hallgatói és oktatói a vasúti fékrendszereket fejlesztő és gyártó vállalat mérnökeivel együtt olyan kutatási projekteken dolgoznak, amelyek a jövő lehetséges anyagait, technológiáit és módszereit adhatják az iparágnak.

A több mint tíz éve futó együttműködés során létrehozott kutatólabor számos projektben használható az egyetemen - leglátványosabban az additív gyártási technológiák területén, azaz a 3D-nyomtatásban. A cégnél már termékelőállításhoz is alkalmazzák a technológiát a kis darabszámú vagy speciális igényű alkatrészek előállításában. Az együttműködés keretében kifejlesztett prototípus kézzelfogható bizonyítékát adta a technológiában rejlő lehetőségeknek, ugyanakkor rávilágított annak korlátaira, ezzel segítve a vállalati alkalmazás további fejlesztését.

A piacvezető vasúti fékrendszereket fejlesztő és gyártó vállalat és az ország legmagasabban jegyzett műszaki egyeteme 2014-ben alapította meg a labort. Azóta 770 MSc-hallgató és 15 doktorandusz oktatása mellett részt vállalt az egyetemi versenycsapatok szakmai támogatásában is. A közös kutatás-fejlesztési munkának fontos szerepe van a Knorr-Bremse mérnökeinek utánpótlás-nevelésében, hiszen a hallgatók már a képzésük során megismerhetik a vasúti járműtervezés világát, miközben a modern tervezési technikákat alkalmazzák.

A Knorr-Bremse Budapest munkatársainak tudása és szakmai tapasztalata a fiatal mérnökhallgatók friss nézőpontjaival ötvözve számos kreatív, sikeres projekt megvalósulásához járult már hozzá nemcsak az additív gyártási technológiák, hanem a 3D-szkennelés és a geometriarekonstrukció, valamint a virtuális valóság és a kiterjesztett valóság területén is.

„Cégünk filozófiája, hogy nemcsak az eszközöket, hanem az emberi munkát is támogatni kell. Az a célunk, hogy maradjon ez a labor életképes, legyenek olyan témák, diplomamunkák, amelyeket tudunk használni. Tehát nem az eszköz, az ember a fontos” – mondta a tízéves évforduló kapcsán a Knorr-Bremse Budapest fejlesztési igazgatója, Kovács Attila.

„Feladatunknak tekintjük áthidalni azt rést, ami a legújabb MR/VR- és mesterségesintelligencia-eszközök kutatása és gyakorlati ipari hasznosulása között jelentkezik. Inspiráló létrehozni azokat a folyamatokat, amelyek során ezek bekerülnek a mérnöki tervezés eszköztárába, egy új szintre emelve azt” – jelentette ki Körtélyesi Gábor és Erdősné Sélley Csilla laborvezető.