Kevés olyan egyetem van a világon, ahol egy egész nemzet történelmét írták

Kedd délután öregdiákok és családjaik, '56-os szervezetek képviselői és állami vezetők jelenlétében megtartották a Műegyetemen az 1956-os forradalom emléke előtt tisztelgő hivatalos ünnepséget.

A ceremónia előtt a Műegyetem rakparton, a Központi épület mellett található 1956-os emlékműnél főhajtással emlékezett a forradalom és szabadságharc hőseire Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója, M. Kiss Sándor, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja, Sömjéni László, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke, Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Charaf Hassan, a BME rektora, Verseghi-Nagy Miklós, az egyetem kancellárja és Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke.

Az ünnepséget a Műegyetem aulájában tartották, azon a helyen, ahol 68 évvel ezelőtt elkezdődött a forradalomhoz vezető eseménysorozat. Itt gyűltek össze október 22-én a diákok, hogy 16 pontban megfogalmazzák a követeléseiket és másnap délután innen indult el a lengyel munkásokkal szolidaritást vállaló néma tüntetés.

A Himnusz közös eléneklése után Charaf Hassan, a BME rektora mondott beszédet. "Legyünk nagyon büszkék arra, hogy annak a Műegyetemnek a polgárai vagyunk, amelynek az 1956-os forradalom és szabadságharc történetében kezdeményező szerepe volt. A világon több ezer egyetem van, ahol mérnököket képeznek, de csak kevés, amelynek egy egész nemzet történelmét tekintve ilyen meghatározó szerepvállalása lett volna" – mondta egyebek mellett a rektor.

Felidézte, hogy 1990-ben az akkori oktatók, öregdiákok, az 1956-os események egykori résztvevői azonnal célul tűzték ki az 1956-ban itt történtek emlékének ápolását, erre jött létre a Műegyetem 1956 Alapítvány. A kuratórium első elnöke Kollár Lajos lett, akit a forradalmi bizottsági tevékenysége miatt 1957-ben a karról elbocsátottak. Az ő fia, Kollár László professzor mondta a következő beszédet, de a közönség előtte megnézhette az egyetemi polgárság 1956-os eseményekben való szerepvállalását ábrázoló animációs videó első, hivatalos bemutatóját. A rövid animációs film műegyetemi munkatársak kreatív szakmai munkája, és a Miniszterelnökség, a Lechner Tudásközpont, illetve a Nemzeti Örökség Intézete támogatásával valósulhatott meg.

„Nem hiszem, hogy apám forradalmi alkat lett volna, egyszerűen csak becsületes volt és tette a dolgát, ami rá szabatott” – mondta édesapjáról Kollár László. Ehhez kapcsolódva Jevgenyij Alekszandrovics Jevtusenko költőt idézte: „Volt egy furcsa kor, amiben a becsületességet bátorságnak nevezték.”

A professzor azzal folytatta, hogy a világban, ahol a diktatúra prése alatt éltünk, egy kicsit mindannyian meg voltunk nyomorítva, ’56 volt az az igazodási pont, amely mindvégig mutatta számunkra, hogy a diktatúra győzelme csak időleges, az igazságot el lehet takarni, de megsemmisíteni nem lehet. „Üzenet volt a hatalom kiszolgálóinak is, hogy a kommunizmusnak egyszer vége lesz.”

Végezetül felsorolta, hogy milyen tanulságokat fogalmazott meg magának az ’56 utáni évtizedek során: ne sértődjünk meg, ne sajnáljuk magunkat, még ha lenne is rá okunk; legyünk kiválók a szakmánkban, a hivatásunkban; állítsunk magunk elé egyértelmű erkölcsi mércét, bizonyos elveket semmilyen körülmények között ne hágjunk át; legyünk tájékozottak, ismerjük meg a világot; adjuk át a tudásunkat, még ha kockázatos is; hagyjuk magunk mögött a vagy-vagy gondolkodást, a „mi” és az „ezek” megbélyegzését, mert az emberek nem angyalok vagy ördögök.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely beszédében emlékeztetett, hogy az ’56-osok a Műegyetemen bontották ki a szabadság zászlaját és szabtak új irányt a magyar, sőt a világtörténelemnek. „Ami itt történt, az nemcsak a világ folyását változtatta meg, de újra összekapcsolta a diktatúrák által széttört nemzetet. (…) 

Az út a Műegyetemtől a Bem térig a forradalom útja” 

– tette hozzá.

Gulyás Gergely köszönetet mondott a BME-nek, amiért ezen a napon minden évben megnyitja a kaput, hogy meg lehessen ünnepelni a forradalom évfordulóját. „A szabadság megéri az árát, érdemes küzdeni érte” – jelentette ki, megjegyezve, hogy kevés nemzedék hozott akkora áldozatot a magyar szabadságküzdelmekért, mint az ’56-osoké.

Az ünnepség zárásaként Gulyás Gergely, Charaf Hassan, Verseghi-Nagy Miklós, Csáky Csongor, Sörös Andor, Móczár Gábor, Sömjéni László Géza és Lévai Imre megkoszorúzta az egyetem hősi halottainak emléktábláját.

Az 1956-os történelmi évfolyamok hallgatói ezután a díszteremben találkoztak.

Rektori Kabinet, Kommunikációs Igazgatóság