„Új trendekre új képzések” – üzleti reggelin találkoztak a Műegyetem és az építőipari cégek vezetői

„A célunk, hogy 2030-ra legyen a BME a világ legjobb száz műszaki egyeteme között!” – egyebek mellett ezzel a kijelentéssel vezette fel Charaf Hassan rektor a Műegyetem új rendezvénysorozata, a BME-Connect partnertalálkozó és üzleti reggeli első eseményét, melyen az Építőmérnöki Kar mutatkozott be a meghívott vállalatvezetőknek. A részt vevő mintegy 80 vállalatvezető és szakértő a meghatározó hazai építőipari tervező és kivitelező vállalatokat, valamint építőanyag-gyártó cégeket képviselte. Az eseményen ott volt Határ Renáta, az Építési és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára is.

Charaf Hassan nyitó előadásában egyebek mellett elmondta, hogy a BME oktatási, kutatási és innovációs tevékenysége már most is beköti a magyar felsőoktatást a nemzetközi térben zajló, a jövőt meghatározó műszaki-technológiai együttműködésekbe, de hangsúlyozta, hogy az intézmény el akarja mélyíteni a gazdasági szereplőkkel fenntartott kapcsolatait.

A szakmai gyakorlatok, projekttárgyak, közös K+F projektek és dedikált céges laborok mellett új lehetőségként ajánlja fel a BME Partner brandet, amely elismeri az egyetemmel folytatott együttműködést. Ez magában foglalja a rendszeres konzultációkat a karokon folyó tevékenységről, a szakemberek bevonását az oktatásba, céges ösztöndíjakat, PhD-Induktor program bevezetését – sorolta a rektor.

Egyúttal jelezte, hogy az egyetem megújuló, egységes menedzsmentjének sajátja a vízióvezérelt megközelítés, egyértelmű törekvése pedig 

az ipari bevételek növelése, az új fenntartói modell kidolgozása, teljesítményindikátorok rögzítése, valamint a működési és vezetési modell újragondolása.

Charaf Hassan után Rózsa Szabolcs dékán mutatta be az Építőmérnöki Kart (ÉMK), amely a legnagyobb hazai építőmérnöki képzőhely a maga 250-300 BSc- és 80-90 MSc-hallgatójával. Elhangzott, hogy a kar 115 oktatója közül 91 százalék rendelkezik PhD-vel, és 14-en az MTA doktorai.

A Kar és az ipar együttműködésének fontos mutatószáma az ÉMK évi 1,2 milliárd forintos kutatási-szakértői bevétel​e. A szakértői szerződések kiterjednek a tervellenőrzésre, a numerikus modellezés​re, a kivitelezésellenőrzésre (például hidak terheléspróbája, geodéziai mozgásvizsgálatok), termékfejlesztésre (például robbanásálló ajtó, napelemes tetőcserép, különleges betontechnológiai megoldások)​ és különféle mérnöki problémák szakértésére. (A kar szakértői kompetenciáit ismertető kiadvány itt érhető el.)

Az együttműködés további területei közül Rózsa Szabolcs kiemelte a laboratóriumi és az infrastruktúraszolgáltatások, a közös KFI- projekteket, a V-Híd, a Swietelsky, a CÉH és a Duna Csoport nevével fémjelzett gyakornoki programokat, illetve nyári egyetemeket, valamint a kooperatív képzési lehetőségek​et.

Rózsa Szabolcs, Lovas Tamás és Joó Attila László prezentációja itt tekinthető meg.

„Új trendekre új képzésekkel válaszol az építőkar​” – ezzel a címmel tartott előadást Lovas Tamás, a Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék vezetője. Bemutatta, hogy hogyan érvényesülnek a BME képzéseiben a társadalmi és ipari igények​, valamint a munkaerőpiac és az új generációk elvárásai​ – a 2020 utáni tantervfejlesztésben például a BIM-specializáció​, a nukleáris szakmérnöki képzés, ​ a 2025 utániban pedig a fenntarthatóság, a digitalizáció és a transzverzális kompetenciák fejlesztés​e.

Az „Építőmérnök 2028” néven ismertetett víziónak része, hogy egy négy év múlva az ÉMK-n végző mérnök felkészült lesz nemcsak az építőmérnöki, hanem az IT-kompetenciákban is, amellett erősségei lesznek a gazdasági és humán ismeretek, valamint ​a nyelvismeret​.

Joó Attila László, a Hidak és Szerkezetek Tanszék egyetemi docense az építőipar digitalizációjáról beszélt, így a lézerszkennelés, a mesterséges intelligencia, a kiterjesztett valóság és a valós idejű digitális ikrek alkalmazásáról, majd ismertetett több olyan innovációt, amely a BME oktatóihoz fűződő kutatási eredmények révén valósulhat(ott) meg.

Ilyen példa a LabSahre Kft. BetonCT-szabadalma, melynek lényege egy orvosi CT-berendezés használata szemcsés anyagok élettartamának meghatározására; a Fugro Consult Kft. automatizált cölöptervező és​ geotechnikai modellalkotó rendszere; a hálózatba kötött IoT távadó eszközök fejlesztése​; az okos vízmintavevők és online ​vízminőségi monitoringrendszerek alkalmazása​.

Zárásként Tóth Attila, a CÉH Zrt. elnök-vezérigazgatója beszélt a vállalat kapcsolatáról az oktatással. Hangsúlyozta, hogy az oktatást az építőipari értéklánc részének tekinti „a gyakorlatnak be kell mennie az egyetemre, az egyetemnek ki kell jönnie a gyakorlatba” – e hozzáállás jegyében támogatja a CÉH egyebek mellett a BME Baráti Köre által szervezett pályaorientációs programokat és hozott létre saját alapítványt.

Több javaslatot is megfogalmazott, így azt, hogy a piaci szereplők műszaki vezetői látogassák meg az egyetemi laborokat, a cégek segítsenek a kutatási témakörök kiválasztásában, biztosítsanak bejárási lehetőséget egyetemi csoportoknak és oktassák az élő gyakorlatot az egyetemen.

Tóth Attila prezentációja itt tekinthető meg.

Az előadások után svédasztalos reggeli és kötetlen networking következett. A bme.hu által megkérdezett résztvevők azt mondták, hogy hasznos és hiánypótló kezdeményezésnek tartják a programot, különösen ha valóban sikerül elindítani a Charaf Hassan által említett konzultációkat, ily módon élővé téve a kapcsolatot a szakmával.

A BME-Connect üzleti reggeli következő, novemberi felvonásán a Gépészmérnöki Kar látja vendégül az ipar képviselőit.

Rektori Kabinet, Kommunikációs Igazgatóság