Hírfolyam
A Duna vízgyűjtőjén kutató nemzetközi konzorciumot vezet a BME
2024. 10. 14.A folyó felborult hordalékegyensúlya csökkenti a biológiai sokféleséget és más gondokat is okoz - ezen segítenének az ÉMK szakemberei és külföldi kollégáik.
Szeptemberben a BME Építőmérnöki Kara Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének (VVT) vezetésével elindult a Horizon Europe iNNO SED nevű, a Duna - elsősorban emberi beavatkozások hatásaként - felborult hordalékegyensúlyának helyreállítására hivatott projekt.
Az 5 éves futamidejű, 8,7 millió euró költségvetésű program partnerei között a Műegyetem mellett olyan kutatóintézmények vannak, mint a Bécsi Agrártudományi Egyetem (BOKU), a Müncheni Műszaki Egyetem (TUM), a pozsonyi Vízgazdálkodási Kutatóintézet (VUVH), a Zágrábi Egyetem és a skót Stirling Egyetem. A nemzetközi konzorciumnak vízgazdálkodással foglalkozó szervezetek is tagjai, így az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), valamint természetvédelmi szervezetek, mint például a World Wide Fund for Nature (WWF), továbbá magáncégek, hajózási társaságok, vízenergia-termelők és nemzeti parkok.
A projekt előzményeit, céljait Baranya Sándor, a VVT tanszékvezetője foglalta össze a bme.hu érdeklődésére.
Az iNNO SED előzménye a szintén a VVT által vezetett DanubeSediment Interreg projekt volt, amelyben kimutatták, hogy a Duna vízlépcsőkkel duzzasztott szakaszain a folyóban természetes módon utazó hordalék lerakódik és jelentős része ott csapdázódik, míg az úgynevezett szabad folyású szakaszokon, így a Duna magyarországi részén, a meder hordalékhiányos és ezért kimélyül. Ez a felboruló hordalékegyensúly számos problémát okoz, egyebek mellett a talajvízszintek csökkenését, a folyó átjárhatósága és a hajózási viszonyok romlását, az árvízkockázat növekedését és a biológiai sokféleség csökkenését. Az alábbi videó egy jól érthető animáció segítségével mutatja be mindezt:
Az új projektben a feladat olyan innovatív folyó- és hordalékgazdálkodási megoldások kidolgozása, amelyek elősegítik a folyórendszeren belüli hordalékfolytonosság és hordalékminőség javítását, hozzájárulva a fenti problémákat mérsékléséhez. A kifejlesztett megoldások alkalmazhatóságát 8 demonstrációs területen mutatják be, ezek közül az egyik a Duna felső-magyarországi szakaszának mélyülő tendenciáját kezeli majd egy valós beavatkozás keretében.
A folyógazdálkodási módszerek értékeléséhez új mérési-modellezési eljárásokat is fejlesztenek, továbbá külön foglalkoznak a környezeti hatásokkal és a beavatkozások gazdaságossági aspektusaival. Fő célként a Duna Hordalék Tudásközpont (Danube Sediment "Lighthouse" Knowledge Centre) felállítását és egy hordalékgazdálkodási eszköztár (Sediment Management Toolbox) kidolgozását tűzték ki. A Tudásközpont olyan szolgáltatásokat nyújt majd, mint Duna-hordalékatlasz, oktatási és ismeretterjesztő tevékenységek, egy hordalék-akcióterv kidolgozása a Duna-vízgyűjtőre, illetve a társult régiók támogatása replikációs tervekkel.
A projekt a Horizon Europe öt missziója közül „Az egészséges óceánok és vizek helyreállítása” keretében valósul meg. Fontos feladata, hogy a végrehajtásba bevonja a különböző érdekelteket és a Duna vízgyűjtő területén élő állampolgárokat. A Duna Vízgyűjtő Világítótorony (Danube River Basin Lighthouse) program részeként kimondott küldetése, hogy a kifejlesztett megoldások más folyórendszereken is alkalmazhatók legyenek.
Rektori Kabinet, Kommunikációs Igazgatóság