A BME-vel tárgyalt a kínai techminisztérium MI-kutatóközpontjának delegációja

A Műegyetemen járt a kínai Tudományos és Technológia Minisztérium (MOST) ISTIC Kutatóközpontjának Liu Zhihui igazgató vezette négytagú küldöttsége. A BME részéről Charaf Hassan rektor fogadta a szakmai delegációt.

Liu professzor bemutatta az ISTIC kutatóközpont működését, majd egy prezentáció keretében a kínai nagyadat- és MI-innovációs ökoszisztéma felépítését, céljait és eredményeit. A felek azonosították azokat a potenciális stratégiai pontokat, ahol a magyar mesterségesintelligencia-stratégia egyes elemei hasonlóságot mutatnak a fejlesztési irányokkal. Szóba kerültek olyan futó együttműködések is, ahol a magyar kutatók sikeresen dolgoznak már együtt kínai partnerekkel.

Kína az elmúlt 15 évben az Egyesült Államok mellé felzárkózó technológiai szuperhatalommá vált és szervezett, koncentrált stratégia mentén építi ki azokat az infrastrukturális, technológiai és oktatási képességeket, amelyek a 21. század iparágainak elvárásait képesek kiszolgálni. Liu professzor előadása rávilágított arra, hogy ezek az erőfeszítések a központi irányítás és a helyi önkormányzatok által felvállalt innovációs központok mentén, részben versengő szereplők koordinált együttműködésen keresztül valósulnak meg, ahol a stratégiai célokat tartományi és helyi kiválósági központok hajtják végre.

Szuperszámítógépek

Az elhangzott adatok és információk alapján is egyértelmű, hogy Kína sok tekintetben felzárkózott az USA globálisan is kiemelkedő MI-, adat- és felhőipari képességeihez, egyes területeken a koncentrált fejlesztések akár stratégiai előnyt is jelenthetnek, más területeken a dinamikus felzárkózás jelei tapasztalhatók. Charaf Hassan megemlítette, hogy Magyarország sokat szeretne tenni az európai MI-felzárkózásáért.

Liu professzor kiemelte annak a szuperszámítógép-hálózatnak a jelentőségét, amelyet Kína országszerte épít és amely a kínai kutatások és iparágak MI-számítási igényeinek kiszolgálását támogatja. Hozzátette, az ország számos nyílt forráskódú projekteket is futtat és nemzetközi együttműködéseket alakít ki a területen. A BME rektora megjegyezte, hogy ehhez hasonló fejlesztések az Európai Unióban is vannak, magyar részvétellel (lásd a Komondor nevű magyar szuperszámítógépet).

A kínai vendégek meghívták a BME-t a novemberi pekingi innovációs fórumra, egyúttal 

segítséget ajánlottak abban, hogy az egyetem sikerrel azonosíthassa azokat a potenciális partnereket a nagy és szerteágazó kínai kutatási és technológiai ökoszisztémában, amelyekkel együttműködéseket alakíthat ki a jövőben.

Hassan Charaf köszönettel vette ezt a felajánlást és megerősítette, hogy a BME nyitott új tudományos és technológiai együttműködések kialakítására.

Azt is elmondta, hogy a biztonságos, megbízható és szuverén MI-technológiák kutatása és fejlesztése, illetve a meglévő módszerek ipari környezetbe helyezése nagy kihívás a magyar és az európai gazdaság számára. A BME ipari együttműködés rendszerével fontos tényezője a magyar gazdaság modernizációjának, nemcsak az MI hatékonyságnövelő, hanem minőségileg is új lehetőségeket nyitó mélytechnológiai (deeptech) alkalmazásainak kialakításában egyaránt. Kiemelt célja támogatni azokat a magyar hitech- és mélytechnológiai vállalatokat, amelyek a nemzetgazdaság modernizációjához képesek hozzájárulni. Ehhez a BME széleskörű nemzetközi partnerhálózatot és együttműködési rendszert épít.

A találkozón jelen lévő Kuthy Antal, az E-Group alapító-vezérigazgatója megerősítette annak fontosságát, hogy olyan nemzetközileg is versenyképes kutatási, infrastrukturális és technológiai együttműködések jöjjenek létre a BME és magyar innovatív vállalatok között, amelyek a magyar technológiai ipar globális kiválósági törekvéseit erősítik és versenyelőnyt jelenthetnek ezeknek a cégeknek.

A nyitóképen balról jobbra: Kuthy Antal, Li Xiuquan (ISTIC? igazgatóhelyettes), Charaf Hassan, Liu Zhihui, Wang Xiaoping (China-CEEC Innovation Center Budapest), Lei Xiaoping (ISTIC, MI-fejlesztési központ)

Rektori Kabinet, Kommunikációs Igazgatóság