Hírfolyam
Ötletbörze Budapest fenntartható megújítására
2024. 10. 09.
A lakossággal közösen vitatták meg a főváros tudatos, fenntartható közlekedésével kapcsolatos javaslatokat a BME közlekedésfejlesztési szakemberei.
Műegyetemi közlekedésfejlesztési szakértőket is meghívtak a lakosság aktív részvételével zajló RAKPART közösségi programra. Csonka Bálint és Földes Dávid, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (BME KJK) Közlekedéstechnológiai és Közlekedésgazdasági Tanszék tudományos munkatársai a minden városlakót érintő közlekedés- és várostervezésről, valamint a megváltozó funkciójú közterületek helyzetéről tartottak workshopot és ötletbörzét az eseménysorozaton.
„Bemutattuk a nagyvárosokra jellemző közlekedési problémákat, majd azt is, hogy ezek hosszú távú kezelésére miért alkalmatlanok az egyéni gépjárműforgalmat előnyben részesítő fejlesztések. Több nemzetközi példát hoztunk arra is, hogy milyen negatív hatásai vannak a nagyobb megengedett sebességű városi úthálózatnak (például térelválasztás, zaj- és légszennyezés, baleseti kockázat)” – számoltak be a találkozóról a BME KJK szakemberei.
Már bevált példákat is megosztottak az érdeklődőkkel, többek között 15 perces város nevű, egyre szélesebb körben elterjedő városfejlesztési koncepciót. „Lényege, hogy a napi szükségletekhez nélkülözhetetlen szolgáltatások és intézmények 15 percen belül elérhetők legyenek, méghozzá fenntartható módon, tehát gyalog, kerékpárral, tömegközlekedéssel.” A műegyetemi kutatók a workshop résztvevőivel közösen megvitatták az újszerű koncepcióval kapcsolatos leggyakoribb tévhiteket is. Ilyen sztereotípia például, hogy az utcai parkolóhelyek számának csökkentése ellehetetleníti az üzleteket. A szakemberek kifejtették, hogyan érdemes a különböző közlekedési szolgáltatásokat és megoldásokat (kerékpár- és autómegosztók) alkalmazni a még élhetőbb városok érdekében. Végül pedig a Nyugati tér és környékének közlekedésfejlesztési lehetőségeit gondolták át kisebb csoportokban a workshop résztvevőivel, majd az egyes ötletek előnyeit és hátrányait együtt vitatták meg.
A RAKPART projekt keretében nyaranta a pesti alsó rakpart Lánchíd és Erzsébet híd közötti szakaszán, egykori raktárak helyén, a Jane Haining rakparton időszakosan pihenőparkot alakítanak ki: egy olyan ideiglenes közteret, amely közelebb hozza a lakókat a városi terekhez és a folyóhoz. A kezdeményezés az ún. „téralkotás” (angolul placemaking) nevű urbanisztikai irányzat jegyében született azzal a céllal, hogy elősegítse a városlakók által nem vagy kevésbé használt területek újraértelmezését, ideiglenes eszközökkel, illetve szabadidős tevékenységekkel mutassa meg a lehetséges használati módokat. A szervezők olyan programokat hívnak életre, amelyek elősegítik azt is, hogy a pesti alsó rakpart hosszú távú felújításával egy élhető és emberközpontú rehabilitált fővárosi terület jöjjön létre. Teret kaptak zenei programok, művészeti kiállítások, közös jógaóra – és a műegyetemi oktató-kutatók részvételével megvalósult várostervezési workshopok. |
„Szerettük volna megmutatni egy olyan élhető város képét, ahol autó használata nélkül megoldható az utazás, mivel fenntartható közlekedési módokkal, kis távolságon és rövid időn belül elérhetők a fontos szolgáltatások. Kíváncsiak voltunk arra is, mely trendekkel kapcsolatosan merülnek fel kétségek, és mire érdemes még nagyobb hangsúlyt fektetni a tervezés és társadalmasítás során” – mondta a fórummal kapcsolatos célokról Csonka Bálint és Földes Dávid.
Egyre többen gondolják, hogy a lakosság számára nyújtott felszíni parkolási kedvezmény mértékét és a parkolóhelyek számát érdemes felülvizsgálni ott, ahol a közelben vannak parkolóházak, mert az utcai parkolóhelyek értékes területet foglalnak el a közterületekből a zsúfolt belvárosban. Szintén gyakori tévhit, hogy a forgalmi torlódások csak az utak kapacitásbővítésével – új sávok, felüljárók építésével – csökkenthetők, holott ez általában csak még nagyobb forgalmat generál.
„A megoldás az alternatív közlekedési lehetőségek kínálata, valamint az egyéni autóforgalom külvárosokban, városhatáron történő »megfogása« úgy, hogy támogatjuk a közösségi közlekedésre való átszállást. A forgalomcsillapítás általános igénye csak a közösségi közlekedés fejlesztésével valósulhat meg” – állítják a BME kutatói, akikkel sok hasznos észrevételt osztottak meg a workshopon résztvevő városlakók. „A tapasztalatok és visszajelzések alapján folyamatosan frissítjük az előadásainkat, a résztvevők számára érdekes helyszíneket pedig felvesszük a közösen megtervezhető lokációk listájára.”
A műegyetemi szakemberek szerint a workshop legnagyobb értéke a közös gondolkodás és a párbeszéd elindítása volt. „Rendszeresen tapasztaljuk, hogy a döntéshozók félmegoldásokat alkalmaznak a közterületek átalakításakor, mert félnek a társadalmi ellenállástól. Pedig az emberek megértik, hogy azok a megoldások, amelyek miatt szükséges lehet a megszokott közlekedési szokásokon változtatni, hosszú távon növelik a városok élhetőségét, csökkentik az utazási távolságot és a közlekedés környezetre gyakorolt hatását. Azonban ehhez széleskörű társadalmasításra van szükség.”
TZS
Fotók: Csonka Bálint és Földes Dávid, pixabay.com