Építőtábori tapasztalatokból szakképzés és felzárkóztatás

Kemes Balázs, a BME Építészmérnöki Kar Középület-tervezési Tanszék egyetemi adjunktusa több mint másfél évtizede szervez építőtáborokat a hallgatóknak. Célja nemcsak a szakmai és gyakorlati tapasztalatszerzés, fontosnak tartja, hogy munkájuknak kiemelt társadalmi haszna is legyen. Építettek már közösségi teret elöregedő, elnéptelenedő kistelepülésen, újították fel fogyatékossággal élők otthonát, munkájukkal közvetlenül és közvetve javítottak mélyszegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők helyzetén. Azt mondja, fontos, hogy aki náluk végez, lehetőség szerint találkozzon egyetemi évei alatt ezekkel a társadalmi kérdésekkel, mélyebben lássa át a szakmánk társadalmi összefüggéseit.

Mi az építőtáborok szerepe az építészképzésben?

A BME építészmérnök-képzéséhez kapcsolódva, a Középülettervezési Tanszék oktatójaként 40 építőtábort szerveztem az elmúlt 16 évben, több helyszínen, különböző munkákkal. Az adott feladathoz kapcsolódó szakterületet oktató kollégák segítsége mellett mostanáig több mint 400 hallgató vett részt ezekben a táborokban, sokan közülük többször is. Az építészmérnök hallgatók az építőtáborok során kontrollált környezetben próbálhattak ki különböző szakmunkákat, szerezhettek összetett gyakorlati tapasztalatokat, miközben valamilyen rászoruló közösséget segítettek. A munkák során nyert értelmet a tervezés fontossága, a begyakorolt szabványok és különböző műszaki megfontolások pedig ekkor fedték fel érthető módon az összefüggéseiket. Az építőtáborok célja, hogy az egyetemi hallgatók az egyes helyzeteket arányosan felmérni képes, felkészült tervezőként indíthassák el szakmai pályafutásukat.

Milyen különösen fontos táborokat tudna kiemelni? 

Talán az egyik legfontosabb táborunk és később más irányba is továbbfejlesztett együttműködésünk a Málta Jelenlét program keretében volt. A 2004 karácsonyán elindult Monori Jelenlét Program azóta számos olyan programelemet fejlesztett ki, amely mostanra az ország legtöbb hasonló kezdeményezésében elérhető. Itt kezdte meg működését az egyik első Biztos Kezdet Gyermekház és Tanoda, de itt született a Máltai Sportprogram és a Máltai Szimfóniaprogram is, amelyek mostanra talán a legismertebbek. Egy építészmérnök-kutatócsoport tagjaként, 2012 februárjában kerültem kapcsolatba a Monori Tabán Teleppel, amelynek alakulását azóta is közelről követem. Két építőtábor alkalmával, 2014-ben a biobrikett-szárító építésekor és 2019-ben az Elfogadás Sütöde bővítésénél napi kapcsolatba is kerültem a telepi közösséggel, amikor építészmérnök hallgatókkal több hétre beköltöztünk a Tabánba. Rengeteg dolog változott az elmúlt 12 év alatt. Az akkor született gyermekek most már 12 évesek, az akkor 7 évesek fiatal felnőttek. Ekkora időtávot kutatva nyílik lehetőség a Jelenlét Program napi küzdelmei mellett a távlati összefüggések megfigyelésére. Egyértelműen kirajzolódik, hogy a Gyerekház és Tanoda Program, illetve a kapcsolódó többi programelem jelentősen hozzájárult az általános iskolai képzés eredményes elvégzéséhez. Jól látható a telepiek javuló munkapiaci elhelyezkedése is, amelyet a középiskolai tanulmányok tovább erősítenének.

Tabáni gyerekek segítenek a takarításban a munkanap végén, a 2014-es monori építőtáborban. Fotó: táborozók

Hogyan vált összetettebbé a monori együttműködés?

Építészmérnökként nemcsak az építőtáborokban, hanem a mindennapjainkban is találkozunk az égető szakemberhiánnyal. Mit érnek a tervek, ha nincsenek olyan szakmunkások, akik képesek megvalósítani őket?  A Monori Jelenlét Program természetesen nem értelmezhető önmagában, számos ponton közvetlenül csatlakozik a városhoz és intézményeihez, amelyek közül többel is kapcsolatba kerülhettem az elmúlt 12 év alatt. Az oktatási programelemek erősítését célzó egyeztetések miatt ismertem meg a Ceglédi Szakképzési Centrum Szterényi József Technikum és Szakképző Iskoláját és oktatóit. Az iskola névadója, Szterényi József báró és miniszter bölcs előrelátással szervezte újjá 1895-től a magyar ipari oktatást. Lipka Gabriella igazgató asszony vezetésével az iskola tanárai azóta is ennek a szellemi örökségnek a jegyében végzik munkájukat, szervezik a térség különböző szakképzéseit. Az összetartó oktatói közösség elhivatott munkáját a képzéseket eredményesen elvégző diákok magas száma mellett, a kiemelkedő tanulmányi versenyeredmények is jelzik. Az inkluzív, azaz a személyiségre orientált, a kirekesztés és kirekesztettség minden formáját megelőző napi működésnek köszönhetően az iskolában különösen jó, befogadó a közösségi légkör. Talán ez a legfőbb oka annak, hogy az intézmény nemcsak a tanulók, hanem az tanárok között is nagyon népszerű. Többen nagy távolságról ingáznak naponta csak azért, hogy itt tanulhassanak vagy oktathassanak.

Kőfaragótanulók sikere az EuroSkills nemzeti válogatóján. Fotó: Szterényi József Technikum és Szakképző Iskola

Miért éppen a bádogos szakképzést karolták fel?

Az épületbádogos szakma a leglátványosabb építőipari mesterségek egyike. A bádogosszerkezetek az épületek külső felületein jelennek meg, a különböző műszaki rendeltetések mellett sok esetben díszítő funkciót is ellátnak. A jól látható, sokszor kézműves technikákkal készülő, összetett elemek okán a közvélekedés elismerő módon tartja számon a bádogosokat. Mindezek ellenére a bádogosság napjainkra az utánpótláshiány által leginkább érintett szakmák egyikévé vált. A Prefa Hungária Kft. évek óta támogatja alapanyagokkal, szaktudással és továbbképzésekkel azokat a kezdeményezéseket, amelyek a magyar bádogos szakma felkarolását és megerősítését célozzák. Az építőtáboraink egyik legrégibb támogatójával, Nemere Judit építőmérnökkel, a Prefa Hungária Kft. ügyvezetőjével határoztuk el, hogy megpróbáljuk előmozdítani és segíteni a szakképzés ügyét.

Erre a fontos alapra építve, a város kiváló adottságaihoz kapcsolódva és a kezdeményezésünkre nyitott iskolával szövetkezve határoztuk el 2021-ben egy nappalis középiskolai bádogosképzés létrehozását. Első lépésben az iskola társszakmákat oktató tanárainak kellett bádogos végzettséget szerezniük, amelyhez egy esti felnőttképzést szerveztünk a 2022-23-as tanévben. A képzés indításához szükséges létszám eléréséhez az iskola korábbi, más szakmában végzett, jó képességű tanulói közül toboroztunk, illetve érdeklődő építészmérnökök egészítették ki a csapatot. Magának a képzésnek a CSZC Szterényi József Technikum és Szakképző Iskola adta az akkreditált helyszínt, illetve szervezte magát a vizsgáztatást. Az elméleti órákat Geönczöl Erzsébet szakoktató, a gyakorlatokat Takács Tibor, Virth Csaba és Szigeti Gábor bádogosoktatók, a Prefa Hungária Kft. munkatársai tartották az iskola egyik e célra átalakított műhelyében. A Prefa bádogosképzéssel kapcsolatos elhivatottságát mutatja, hogy a monori gyakorlatok mellett többnapos kiegészítő gyakorlatot szervezett az anyacég ausztriai központjában, Marktl-Lilienfeldben, illetve egy másik, szintén többnapos gyakorlatot a cég hazai képzési központjában, Veszprémben. A képzés során felhasznált alapanyagok mellett a szükséges szerszámokat, illetve a külső gyakorlatok alkalmával a tanulók teljes ellátását is a Prefa biztosította. A többéves munka eredményeként sikeres bádogos vizsgát tett a nyolcfős csapat, köztük az iskola három oktató kollégája is. Az intézmény ezzel megfelelő akkreditációt szerzett, hogy a 2023-24-es tanévtől kezdve nappali rendszerben is bádogosképzést hirdethessen.

Felnőtt bádogos képzés a Prefa veszprémi oktatótermében. Fotó: Kemes Balázs

Hol tart most a projekt?

Nagy örömünkre Monoron elindult a nappali bádogosképzés. A következő feladat ennek a képzési lehetőségnek a hirdetése, illetve a létszám emelése. Az előbbiekkel párhuzamosan most egy középiskolás kollégium létrehozásán dolgozunk Monoron.

Nemzetközi Építőtábor, 2018: vietnámi és magyar hallgatók a Prefa budaörsi oktatótermében. Fotó: Kemes Balázs

Miért döntöttek a nappali képzés mellett?

Elsőre talán furcsának tűnhet a nappalis középiskolai forma, de meglátásunk szerint a szakma mélyebb elsajátítását teszi lehetővé ez a képzési mód, hiszen a tanulmányi időt nem terheli a munkavállalás. Fontos sajátosság még, hogy a diákok együtt tanulhatnak olyan társaikkal, akik építőipari társszakmák képzésére járnak. Egymás segítése mellett így betekintést nyerhetnek más szakmák összefüggéseibe, kialakulhatnak olyan szakmai kapcsolatok, amelyek későbbi eredményes munkájukat segíthetik. Természetesen az oktatás mellett a jó közösségi élet megtapasztalása is fontos szempont, amelyhez kiváló adottságokkal rendelkezik az iskola. Rengeteg kitartó munkával jutott el idáig ennek a bádogosképzésnek a létrehozása, a feladatoknak azonban még nincs vége, hiszen a bádogosszakma népszerűsítése mellett a diákok toborzása a következő kihívás. Hirdetni kell az újonnan indult bádogosképzés lehetőségét mind a környékbeli általános iskolákban, mind a középiskolai tanulmányok előtt álló fiatalok és szüleik körében.

Eredményes bádogos szakvizsgát tett csapat. Fotó: CSZC Szterényi József Technikum és Szakképző Iskola

A szakképzett munkaerő hiányát képesek ilyen kezdeményezések enyhíteni?

Mindannyian hisszük, hogy a minőségi oktatás és utánpótlás-nevelés jelenti a hosszú távú megoldást a szakmunkáshiány kezelésében! Bízunk benne, hogy folytatódik ez az együttműködés, valamint, hogy más szakmák esetén is indulnak hasonló összefogások!

KJ