Hogyan alakítjuk folyóink sorsát? – indul a Jövőtervező.BME

A Műegyetemen szeptember 25-én Jövőtervező.BME címmel új, közösségi tudománnyal foglalkozó rendezvénysorozat indul, melynek keretében a tervek szerint az egyetem mind a 8 kara közérdeklődésre számot tartó témákban tart a kutatásait ismertető előadásokat. Első alkalommal hat előadás járja körül éltető elemünket, a vizet. A vízfolyások kulcsfontosságú és igen sokrétű szerepet töltenek be az emberi civilizációban, a velük való gazdálkodás szükségszerűen megannyi különböző igényt szolgál ki, miközben megőriz, helyreállít és fenntart.  A rendezvényről Baranya Sándorral, a BME Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének vezetőjével beszélgettünk.

Hogyan választották ki az előadások témáit, az előadókat?

Baranya Sándor: A víztudományok rendkívül széles területet ölelnek föl, amiből a tudománynépszerűsítő program keretében egy szűk, de annál fontosabb témát, a folyók kérdéskörét választottuk ki. Ennek egyik oka, hogy napjainkban egyre több problémával szembesülünk, ami folyóinkhoz kapcsolódik és közvetett módon kihat az életünkre. Gondoljunk csak a sajtóban időről időre megjelenő hírekre a kiszáradó vízfolyásokról, villámárvizekről, a túlmelegedő vagy szennyezett vizekről vagy éppen a folyókban utazó sok műanyag hulladékról. A témaválasztás másik, tulajdonképpen az előbbiekből következő oka, hogy a BME-n számos hazai és nemzetközi kutatási együttműködésben veszünk részt, amelyek fókuszában a vízfolyások vannak, azon belül is elsősorban a Duna-vízgyűjtő problémái. Az előadókat számos együttműködés kapcsolja össze, ezek egy része konzorciális felállásban megvalósuló kutatási programokban, mások tudományos érdeklődésből indított közös vizsgálatokban öltenek testet.

Az előadók között van Józsa János, az MTA rendes tagja, a Műegyetem korábbi rektora és Reich Márton, aki pár hónapja még a Toldy Ferenc Gimnázium diákja volt. Szokatlannak tűnő felállás, mi ezzel a szándékuk?

A tudománynépszerűsítő program célközönsége reményeink szerint, széles spektrumot fed le. Meghívtunk középiskolás tanulókat, a tanáraikat, egyetemi hallgatókat, oktatókat, a vizes szakterületen dolgozókat és döntéshozókat is. Szeretnénk, ha a változatos hallgatóság változatos előadásokat és előadókat hallgathatna meg, mert a programnak ugyanúgy célja a pályaorientáció és a BME attraktivitásának növelése a fiatalok körében, mint az egyetemen folyó kutatások rövid bemutatása szakmai-ipari szereplőknek. Azt gondoltuk, hogy az előadás-kínálatból a fiatalok könnyebben kapnak kedvet a BME-re jelentkezéshez, ha látják, hogy akár már középiskolásként is tudományos kutatásokhoz csatlakozhatnak, ahogy azt Reich Márton középiskolásként TDK-zó hallgatónk tette. Fontos azonban, hogy láttassuk azt is, a tudományos pályán elérhető egyik legmagasabb elismerés az akadémiai tagság. Józsa János személyében egy Széchenyi-díjas professzorunkat hallhatják majd a résztvevők. A többi előadónk a tudományos pálya különböző állomásain van, így az általuk bemutatott eredmények is eltérő mélységben és tartalommal jelennek majd meg.

A problémák felvetése mellett megoldási javaslatokat is hallgathat majd az esemény közönsége?  

Mindenképpen. Lesz olyan előadás, amely a folyókhoz kapcsolódó legrelevánsabb problémákat ismerteti, de kimondott cél, hogy bemutassunk olyan innovatív megoldásokat, amelyek a problémák megoldásához járulnak hozzá közvetett vagy közvetlen módon. Számos olyan kutatási témával foglalkozunk a BME-n, amely új vizsgálati módszerek kifejlesztésére összpontosít, például különböző folyami mérési és szimulációs eljárások, legyen szó az éghajlatváltozás miatt változó Duna-vízhozamokról, a folyó hordalékáról, folyó menti élőhelyek vizsgálatáról vagy a műanyag hulladékról. Mutatunk példát a kutatás-fejlesztési eredményeink gyakorlati hasznára is, például Verbőczyné Füstös Vivien előadásában arra, hogy folyók helyreállítását hogyan tudjuk támogatni összekapcsolt fizikai és biológiai elemzésekkel.

Ön szerint melyik a legnagyobb érdeklődésre számot tartó téma a laikus közönség körében?

A szervezés talán legnehezebb része volt a hat téma kiválasztása, hiszen rendkívül sok fontos és érdekes kutatásban vesz részt az Építőmérnöki Kar két vizes tanszéke, a Vízépítési és Vízgazdálkodási és a Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék. Érzékeny és a sajtó által mostanában nagyon felkapott – így a laikusok körében talán a legismertebb – téma, hogy hogyan lehetne folyóink vizét hatékonyan visszatartani azzal a céllal, hogy az egyre gyakoribbá váló rendkívül meleg és száraz időszakokban ne égjen ki a táj, és az aszály ne okozzon jelentős károkat a mezőgazdaságban. Kozma Zsolt docens úr ezzel a kérdéssel foglalkozik majd előadásában. Szeretnénk egyúttal bemutatni, hogy a folyóink állapotának javítása messze nem pusztán mérnöki feladat. Samu Andrea, a WWF képviseletében, a tudományterületeken átívelő vizsgálatok szükségességét támasztja alá és illusztrálja az együttműködésben rejlő hatalmas potenciált. Emellett bízom abban, hogy a halvándorlás vizsgálatához kapcsolódó látványos, mesterségesintelligencia-témájú fejlesztésünk is felkelti majd a hallgatóság érdeklődését.

KJ