Ugrás a tartalomra

Hírfolyam

Világos szabályok, infrastruktúra és edukáció – felmérik, mit akarnak az e-rolleresek

2024. 09. 05.
e-roller

A Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon zajló kutatás arra is keresi a választ, hogy mitől lehetne az eszköznek több használója.

Vélhetően még azok is belátják, hogy a városi közlekedésben jelentős szerepe lesz a mikromobilitási eszközöknek, akiknek vannak ellenérzéseik az úton-útfélen eldobált bérrollerekkel és a nem kellően elővigyázatos kerékpárosokkal szemben. Nem véletlen, hogy néhány hete tudható: az elektromos rollerek szabályozása a készülő KRESZ-módosításnak is része lesz.

Ahhoz, hogy ezek az eszközök jól integrálhatók legyenek a közlekedésbe, fontos megismerni a használók és a potenciális használók igényeit, elvárásait, problémáit. Szemere Dorottya, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszékének doktorandusza már mesterszakos hallgatóként is az integráció témájával foglalkozott, a kutatását pedig a PhD-értekezésében viszi tovább.

Nincs könnyű dolga, mert pár év alatt is formálódnak az igények, és maga a piac is gyorsan változik, amint újabb és újabb eszközök jelennek meg. A kutató és szerzőtársai kérdőívekkel igyekeznek felmérni, hogy hogyan, miért (vagy miért nem) használják a városiak az e-rollereket, és az önkormányzatok közlekedési tervezési osztályain dolgozókkal is készítettek interjúkat.

„Úgy tűnik, a legfontosabb teendő a rollerek kategorizálása lenne, hogy egyértelműek legyenek a szabályok olyan paraméterek mentén, mint a maximális sebesség vagy a teljesítmény.

Szintén nélkülözhetetlennek tartják a megkérdezettek a megfelelő infrastruktúra megteremtését, például a hozzáférési pontok sűrítését, a harmadik fő elvárás pedig a magas színvonalú edukáció” – mondta a bme.hu-nak Szemere Dorottya.

A csapatnak jelent már meg cikke a témában a Case Studies on Transport Policy nevű folyóiratban, nemrég pedig megnyerték egy EU-intézmény, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) pályázatát, így kiterjesztették a kutatást az Európai Unióra egy angol nyelvű kérdőívvel. Az EIT egyébként nem pénzt ad, hanem fókuszcsoportokat szervez a felméréshez, egy éven keresztül havonta egyet.

Bárki kitöltheti

Emellett továbbra is gyűjtik a kitöltött kérdőíveket – aki részt venne a kutatásban, ily módon a maga szerény eszközeivel is hozzájárulva a tisztább viszonyok megteremtéséhez, itt megteheti.

„A KRESZ-módosítás valóban napirenden van, de nincs még konszenzus, ezért nagyon reméljük, hogy a kutatás eredményei hozzájárulhatnak az új szabályozás kialakításához. Egyelőre az önkormányzatokkal van kapcsolatunk, ők is hozhatnak bizonyos szabályokat, de bízunk benne, hogy az állami szervekhez is sikerül utat találni” – tette hozzá Szemere Dorottya.

gp

fotók: Pexels.com