„Ők a kutatómunka motorjai” – külföldi és magyar építőmérnök-doktoranduszok a BME-n

„Világszerte a  tehetséges PhD-hallgató a legkeresettebb áru a kutatási piacon” – jelentette ki Levendovszky János kutatási és innovációs rektorhelyettes a Nemzetközi Betonszövetség (FIB) 15. doktorandusz-szimpóziumán, melyet 26 év után ismét a Műegyetemen rendeztek meg. Az építőmérnök PhD-hallgatókat a világ minden tájáról vendégül látó sorozat még 1996-ban indult a BME-ről, később volt a házigazdája bécsi, müncheni, zürichi, stuttgarti, karlsruhei, Quebec City-i, tokiói, prágai, párizsi és római egyetem is.

A kétévente megrendezett szimpózium koncepciója, hogy Brazíliától Ausztráliáig rengeteg egyetem doktoranduszai összegyűlnek és előadást tartanak a PhD-kutatásukról, majd közösen megvitatják. Ahogy Kövesdi Balázs, a BME Építőmérnöki Karának dékánhelyettese mondta róluk: „Ők a kutatási tevékenység motorjai, mert olyan kérdéseket tesznek fel, amilyeneket korábban még senki.”

Az egykor az ÉMK-n diplomázó Kollár László, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára azt emelte ki a megnyitón tartott beszédében, hogy a csapatmunka ugyan fontos, de „az egyén szerepe meghatározó egy kutatás során, mert az ötletek az emberi elmében születnek” – ezért kell ösztönözni a kritikus, független gondolkodást. Steven Foster, a FIB elnöke, az ausztráliai University of New South Wales professzora pedig úgy fogalmazott, ideális esetben egy kutatás eredménye egyszerre „fenntartható, kereskedelmileg életképes és társadalmi szempontból hasznos”.

Kollár László

A szimpózium főszervezője Balázs György László, az Építőanyagok és Magasépítés Tanszék egyetemi tanára. „A doktoranduszok a világon mindenütt hasonló nehézségekkel küzdenek tudományos eredményeik szintetizálásával és PhD-értekezésük beadásával kapcsolatban. Ezen a fórumon összegyűlhetnek az azonos témán dolgozó fiatal kutatók a világ minden részéről, nemzetközi környezetben megvitathatják az eredményeiket, amivel érettebbé tehetik a PhD-értekezésüket a beadásra” – mondta a megnyitó után bme.hu-nak.

Balázs György László emlékeztetett rá, hogy a PhD-kutatás minden egyetemen kiemelt folyamat, egyúttal a későbbi sikerek megalapozása és a kiugrás előfeltétele. „Majdnem 30 éve segítünk a doktoranduszoknak a nemzetközi Symposium sorozattal, szándékosan hosszú időt biztosítva az előadások után az eszmecserére, így egy nemzetközi plénum előtt kell megvédeniük az eredményeiket, ahogy majd a doktori védéskor is” – magyarázta a szakember. Hozzátette, olyan népszerű az esemény, hogy tíz évre előre megvan, hol lesznek a következő szimpóziumok. „Most 72 egyetemről jöttek doktoranduszok és professzorok a BME-re, vagyis egy élő kutatói közösséget sikerült kialakítani a három évtized során.”

Kérdésünkre azt mondta, a tapasztalatok szerint a kapcsolatok megmaradnak, a fiatal kutatók segítik egymást, sőt olyan esetről is tud, amikor egy álláslehetőséget köszönhetett valaki a részvételének.

Azok listája is hosszú, akik fiatal kutatóként előadtak, és ma már egyetemi tanárok.

A Műegyetem hangsúlyosan megjelenik a szervezés kommunikációjában, az e-mail-címektől az arculatig. „Minden érdeklődés a BME-n keresztül érkezik a külföldi egyetemek részéről, sokan vannak itt olyanok, akik korábban nem jártak Magyarországon, vagyis egyértelműen erősödik a Műegyetem ismertsége, illetve elhivatottsága a magas tudományos értékű értekezések készítése iránt, ami nekem, aki 40 éve tanítok itt, külön öröm” – mondta Balázs György László.

A megnyitó után a szakmai programra készülődő résztvevők közül megkérdeztük a hanoveri Leibniz Universitätről érkezett Markus Mahlbachert, mit vár a szimpóziumtól. „Visszajelzést szeretnék kapni a PhD-értekezésemről és kapcsolatba kerülni más PhD-hallgatókkal, hogy eszmét cserélhessünk, és lássam, ők min dolgoznak” – felelte. Azt mondta, a jelenlévők között akadnak, akiket más konferenciákról már ismer. „Jó újra találkozni velük, hogy láthassam, mennyit haladtak előre, milyen problémákba ütköztek, és képet kaphassak néhány olyan problémáról, amivel jelenleg én is foglalkozom. Különösen jó, hogy a többiek témavezető professzoraival is kapcsolatba kerülhetünk” – tette hozzá.

A kínai Qingdao Universityt képviselő Cuj Jifeitől azt tudakoltuk, hogy honnan szerzett tudomást a szimpóziumról. „Egy professzorunk hívta fel a figyelmünket, hogy itt sok új ötlettel találkozhatunk, mert szinte az összes nagy európai egyetem PhD-hallgatói itt lesznek, hogy megosszák egymással a kutatásukat” – válaszolta. És milyen benyomásokat szerzett a helyszínről? „Meglepett a campus mérete, és hogy milyen régi épületekből áll. Látszik, hogy van történelme, ahogy a városnak is. És az is váratlanul ért, hogy mennyire meleg van”.

gp