Ki lesz a BME 20. olimpiai bajnoka?

Nem szeretnénk túl nagy terhet rakni a BME Tokióban olimpiai ezüstérmes fizikushallgatója, a Párizsban is aranyesélyes Varga Ádám vállára rakni, de most, hogy elkezdődött a XXXIII. nyári olimpia, ideje felidézni, milyen erős a Műegyetem és az olimpiai aranyak kapcsolata.

Nem kevesebb, mint 19 olyan olimpiai bajnok van, aki kötődik az egyetemhez, többségük itt szerzett diplomát. Közülük a legidősebben ez alighanem a magyar cselgáncs első (és e sorok írásakor továbbra is az egyetlen) bajnokának, Kovács Antalnak sikerült. Amikor Atom Anti 1992-ben, a barcelonai játékokon felért a csúcsra, a BME hallgatója volt, de egyetemi pályafutása fordulatosan alakult.

Edzés, egyetem, edzés

„Inkább mérnöknek készültem, mint sportolónak, ehhez képest a sport miatt akadt néhány bukásom. Egyszer például eltört a kezem, és számítógép híján – 1990-ben járunk – az összes vizsgámat a vizsgaidőszak utolsó két hetére kellett időzítenem. Majdnem mindet megcsináltam, de a gépelemek nem sikerült, csak másodikra” – idézte fel a bme.hu kérésére a Paksi Atomerőmű jelenlegi kommunikációs igazgatója.

„Az sűrű időszak volt az életemben, mert heti negyven óránk volt az egyetemen, négyórás előadásokkal, úgyhogy már reggel 6-ra elmentem edzésre, aztán amikor vége lett az utolsó órámnak, 5-kor megint irány az edzőterem. Esténként készültem a zh-kra, el lehet képzelni, mennyi erőm maradt addigra” – jegyezte meg Kovács Antal.

Aztán 1992-ben jött az olimpia, ezért félévet halasztott, és akkor végül nem fejezte be a Műegyetemet. „Ezt mindig is a lezáratlan ügyeim között tartottam számon, afféle tartozásként, és végül 30 évvel később, 50 évesen elvégeztem a nukleáris szakmérnöki szakot.

Emlékszem, nagy dolog volt látni, hogy bekerültem azon sportolók sorába, akik elvégezték a BME-t és olimpiát is nyertek.”

Kérdésünkre, hogy nézi-e az olimpia cselgáncsversenyeit, igennek válaszolt. „A paksi Pupp Réka, akit kicsi kora óta ismerek, nagyon közel volt az éremhez, remélem, hogy a többieknek nagyobb szerencséjük lesz” – tette hozzá. (Pupp Réka 5. helye óta Ungvári Miklós és Özbas Szofi kiesett, szerdán Tóth Krisztián, a nőknél 70 kilogrammban az Atomerőmű SE Eb-bronzérmese, Gercsák Szabina lép tatamira, és Vég Zsombor is ott lesz a 100 kilósok között.)

De lássuk BME-s olimpiai bajnokok listáját, időrendben visszafelé haladva:

Molnár Tamás háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó (2000, Sydney; 2004, Athén; 2008, Peking) 2004 és 2009 között járt a Master of Business Administration szakra.

Szécsi Zoltán szintén háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó (2000, Sydney; 2004, Athén; 2008, Peking) 2002-ben szerzett oklevelet műszaki menedzser szakon.

Kovács Antal az 1992-es olimpián (Barcelona) szerzett aranyérmet cselgáncsban. Ugyanebben az évben lett a Műegyetem energetikai mérnök hallgatója.

Cservenyák Tibor vízilabdázó az 1976-os olimpián (Montreal) szerzett aranyérmet Magyarország színeiben, 1975-ben pedig vegyészmérnökként végzett a Műegyetemen.

Kulcsár Győző, a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett négyszeres olimpiai bajnok vívó (1964, Tokió; 1968, Mexikóváros (egyéni és csapat); 1972, München) 1968-ban végzett gépészmérnökként.

Dömötör Zoltán vízilabdázó 1964-ben, Tokióban szerzett olimpiai aranyérmet. A Műegyetemen 1963-ban volt villamosmérnök hallgató.

Felkai László ugyancsak az 1964-es tokiói olimpián lett első a vízilabdacsapat tagjaként. 1967-ben villamosmérnök szakon szerzett diplomát.

Nagy Imre öttusázó 1960-ban a római olimpián szerzett aranyérmet. 1957 és 1968 között a Műegyetem munkatársa volt.

Delneky Gábor 1954-ben kapott mérnöki oklevelet, majd 1960-ban a római olimpiai játékokon aranyérmet szerzett kardvívóként.

Fábián László az 1956-os melbourne-i olimpián szerzett olimpiai aranyérmet kajak kettes 10 ezr méteren. 1957 és 1960 között volt a Műegyetem hallgatója gépészmérnök szakon.

Keresztes Attila 1950-ben kapott diplomát gépészmérnök szakon. Az 1956-os melbourne-i olimpiai játékokon szerzett aranyérmet a kardvívócsapat tagjaként.

Kovács Aladár 1950-ben lett a Műegyetemi AFC (MAFC) csapatának tagja, majd 1952-ben Helsinkiben olimpiai aranyérmet szerzett öttusában.

Rajcsányi László háromszoros olimpiai bajnok vívó (1936, Berlin; 1948, London; 1952, Helsinki) okleveles gépészmérnök, diplomáját 1930-ban kapta a Műegyetemen.

Tarics Sándor 1936-ban Berlinben szerzett olimpiai aranyérmet vízilabdában, és ugyanabban az évben kapta meg mérnöki oklevelét a Műegyetemen.

Barta István vízilabdázó az 1932-es olimpián Los Angelesben szerzett aranyérmet Magyarország színeiben. 1913 és 1915 között volt a Műegyetem gépészmérnök hallgatója.

Glykais Gyula kétszeres olimpiai bajnok vívó (1928, Amszterdam; 1932, Los Angeles) 1912-ben a Műegyetem gépészmérnök hallgatója volt.

Pósta Sándor a MAFC versenyzője volt, 1924-ben a párizsi olimpiai játékokon kardvívás egyéniben arany, csapatban ezüst, míg a tőrcsapattal bronzérmet szerzett.

Werkner Lajos kétszeres olimpiai bajnok kardvívó (1908, London; 1912, Stockholm) 1906-ban szerzett oklevelet a Műegyetem gépészmérnök szakán.

Hajós Alfréd úszó az 1896-os athéni olimpián két számban (100 m és 1200 m gyorsúszás) nyert olimpiai aranyérmet. 1899-ben szerezte meg oklevelét a Műegyetem építészmérnök szakán.

Rektori Kabinet, Kommunikációs Igazgatóság