Budapesten versenyeznek a világ ifjú fizikusai

A Műegyetemen rendezett csütörtöki nyitóünnepséggel megkezdődött a középiskolások legrangosabb nemzetközi fizikacsapatversenye, az International Young Physicists’ Tournament (IYPT). 39 ország több mint 350 résztvevője érkezett Magyarországra, a rendezvény vendége Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, Kiss László Széchenyi-díjas fizikus és Rubik Ernő.

Az Ifjú Fizikusok Nemzetközi Versenyén olyan nyílt végű kutatási problémákra kell megoldást találni, mint a gumiszalag repülési távolságának optimalizálása, egy doboz rázásának hangja alapján a benne található tárgyak mennyiségének becslése vagy nagy, vékony és rugalmas lemez hajlítása során keletkező hanghatások magyarázata. Az angol nyelvű csapatverseny nemcsak a fizikaoktatást és kutatást inspirálja, hanem a jövőbeli nemzetközi tudósközösség kiépülését is szolgálja.

A nyitóünnepségen a résztvevőket Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára, Rubik Ernő Kossuth-díjas építész, formatervező, feltaláló, valamint Charaf Hassan, a Műegyetem rektora és Kacskovics Imre, az ELTE TTK dékánja köszöntötte a BME K épületének aulájában.

Charaf Hassan

Charaf Hassan azt mondta, a BME azért is állt a kezdeményezés mellé, mert a fizikaoktatás hagyományosan az intézmény tevékenységének középpontjában áll. Emlékeztetett a friss hírre, miszerint a Műegyetem a QS európai rangsorában a régió 12. legjobb egyeteme és két mutatóban is a legjobb Magyarországon, valamint arra, hogy a BME-n végzett négy Nobel-díjas közül ketten – Gábor Dénes és Krausz Ferenc – fizikusként nyerték el az elismerést.

A rektor hozzátette, kivételes megtiszteltetés, hogy az ünnepségen megjelent Rubik Ernő, aki megalkotta az 50 éves Rubik-kockát – ő is a BME-n végzett, a kockája pedig világszerte a kreativitás szimbólumává vált.

Rubik Ernő

A verseny az ELTE lágymányosi kampuszán zajlik majd, csakúgy, mint a július 12-i Science Talk, amely online is követhető lesz. A tudományos programon Kiss László Széchenyi-díjas fizikus, akadémikus és a tavaly Nobel-díjjal kitüntetett Krausz Ferenc is részt vesz, előbbi „Where is everybody? The Fermi paradox and the hunt for extraterrestrial life” címmel, utóbbi „SUB-ATOMIC MOTIONS: from capturing electrons to protecting human health” címmel tart előadást. Az eredményhirdetés július 16-án a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon lesz.

„A magyar csapat felkészítését minden évben az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézet munkatársai és hallgatói végzik, a hazai versenyzők 2017-ben aranyérmet, 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban ezüstérmet, 2018-ban és 2019-ben bronzérmet szereztek” – mondta Hömöstrei Mihály, az ELTE TTK mesteroktatója, az IYPT2024 szervezőbizottságának vezetője.

Budapest mindig is a tudomány, a kreativitás és az innováció otthona volt, és ezzel a megmérettetéssel ezt most a világnak is megmutathatja 

– mondta Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért, szak- és felnőttképzéséért, fiatalokért felelős államtitkára. Hozzátette, a fiatalok a megszerzett nemzetközi tapasztalatot, tudást a karrierjük és a hazájuk javára tudják fordítani.

„A fiatalok a jövő innovátorai. Nagy szükség van az ifjú tehetségekre, hiszen közülük kerülhetnek ki azok a tudósok és szakemberek, akik innovációikkal előre viszik a világot. A Boschnál hiszünk a fiatalokban, és számos programmal segítjük a középiskolás korosztályt is. Örömmel támogatjuk a nemzetközi fizikusversenyt, mely fontos állomás lehet a versenyzők szakmai fejlődésében” – jelentette ki Kemler András, a Bosch csoport létesítménygazdálkodásért felelős régiós vezetője.

Helyzetfelismerés, érveléstechnika, csapatmunka

Az IYPT azzal emelkedik ki a tudományos diákversenyek sorából, hogy a résztvevők papíralapú munka helyett kutatási problémákat mutatnak be és vitatnak meg az előadó, az opponens és a bíráló szerepében. A problémák megértése mellett fontos a gyors helyzetfelismerés, a meggyőző érveléstechnika, az angol nyelvtudás és a csapatmunka. Ahhoz, hogy valaki bekerüljön az 5 fős nemzeti csapatba, a hazai fordulón kell sikeresen szerepelnie, majd több hónapos kísérleti és elméleti kutatómunkát, kommunikációs tréninget is magába foglaló intenzív felkészülési időszak során kivívnia a részvétel jogát.

Egy évig készülnek a versenyre

A csapatok tagjainak csaknem egy évük van arra, hogy a megadott kutatási problémákon dolgozzanak. A bonyolult fizikai rendszereket tartalmazó feladatoknak nem létezik publikált megoldása, a versenyzők dolga a jelenségek minél jobb megértése, kutatási módszerek keresése, hipotézisek megfogalmazása és vizsgálata, végül minél tágabb érvényességű közelítő formulák és elméleti értelmezések felállítása és megvédése.

A világverseny az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem együttműködésében, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a magyarországi Bosch csoport, a Grundfos, a Jane Street és további partnerek támogatásával valósul meg.

További információ és a részletes program a verseny magyar, illetve nemzetközi honlapján olvasható.