Megkezdte munkáját a Műegyetem új vezetése

Sulyok Tamás köztársasági elnök Charaf Hassan egyetemi tanárt, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar eddigi dékánját július 1-jei hatállyal kinevezte a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) rektorává. Charaf Hassan rektori megbízatása 2024. július 1-jén kezdődik és öt évre szól. A köztársasági elnök határozata a rektori megbízásról a Magyar Közlöny június 28-án megjelent kiadásában szerepel.

Charaf Hassan a BME rektori tanácstermében rendezett eseményen július 1-jén délután vette át a rektori láncot Czigány Tibortól, a BME leköszönő rektorától.

A rendezvényen, amelyre a műegyetemi Szenátus tagjai kaptak meghívást, jelen volt Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter, valamint Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős államtitkár is. 

Czigány Tibor köszöntőjében a rektori lánc jelentőségéről beszélt: „Ez a jelvény a választott rektor egyetem kormányzására kapott felhatalmazását szimbolizálja.” Czigány Tibor idézte Wälder Gyula rektort, aki 1939. október 8-án adta át azt utódának, Zimmermann Ágostonnak rektori láncot és annak jelentőségéről így nyilatkozott: „Ez a lánc szimbólum, amely jelenti a hatalmat, a hatalommal együttjáró jogokat és kötelességeket. Ez a lánc figyelmeztet arra, hogy kifelé képviselni kell az Egyetem szervezeti és szellemi egységét, befelé pedig biztosítani kell a különböző karok lelki összhangját, működésüknek harmóniáját. Ez a lánc figyelmeztetés a hagyományos műegyetemi szellemre.”

Charaf Hassan köszönetet mondott Czigány Tibornak az elmúlt hároméves munkájáért, az egyetem szolgálatáért: „hisz olyan új helyzetekben is helyt kellett állnia, melyekre korábban nem volt példa.”

Beszédében megköszönte és jelzésértékűnek nevezte, hogy „Hankó Balázs miniszter úr és Varga-Bajusz Veronika államtitkár asszony első hivatalos útja a Műegyetemre vezetett.” 

Hozzátette: „Számunkra ez azt jelenti, hogy a fenntartó, illetve ágazatirányító is tudja és érti, hogy a BME a magyar felsőoktatás egyik legkiválóbb intézményeként közügy, amely a hazai gazdaság fejlődésének, az ország versenyképességének, szakember utánpótlásának nemzetközi beágyazottságú bázisa és letéteményese.” 

A rektori lánc a műegyetemi autonómia szimbóluma is, mint mondta: „Számomra az autonómia a függetlenségünket jelenti. A BME függetlensége nem egy szlogen, hanem a siker kulcsa. Az autonómia azt jelenti, hogy a sorsunkat a kezünkben tartjuk, magunk alakíthatjuk, folyamatos párbeszédben a fenntartóval, szűkebb és tágabb környezetünkkel, azzal a hazai és nemzetközi hálózattal, melyet volt és jelenlegi hallgatóink, a végzettjeinket alkalmazó munkáltatók, tudományos és szakmai szervezetek, testületek jelentenek.”

Beszéde végén Charaf Hassan ajándékot nyújtott át Czigány Tibornak, amellyel „azt szeretném megköszönni, hogy Rektor úr élete összefonódott a Műegyetemmel.” Mint mondta: „Ez a jelképes ajándék nem más, mint egy régi, 1882-es műegyetemi pecsét, amivel az elődök hitelesítették az okleveleket.”

Hankó Balázs is megköszönte Czigány Tibor munkáját és kiemelte: ,,Sok sikert kívánok az új rektornak, Charaf Hassan professzor úrnak, aki most öt évre kapta meg a bizalmat, hogy Magyarország egyik legnevesebb egyetemét vezesse, fejlessze és a kor kihívásainak megfelelő kereteket kialakíthassa. Meglátásom szerint az egyetemekkel foglalkozó szakembereknek manapság az egyik legfontosabb feladata, hogy magas színvonalú, modern és versenyképes tudást biztosítsanak a hallgatóik számára. Meggyőződésem szerint ez a mi közös célunk, amely végső soron egész Magyarország, a magyar nemzet boldogulását és felemelkedését szolgálja.”

Charaf Hassan bemutatta az új rektori vezetést is. Négy olyan közvetlen munkatárs segíti a munkáját, akik sok éve a BME sikeres oktatói és vezetői: Bihari Péter oktatási, Levendovszky János kutatási és innovációs, Nemeslaki András nemzetközi kapcsolatokért felelős és Zaránd Gergely tudományos rektorhelyettesi feladatok ellátására kaptak megbízást.

Bihari Péter 1995-ben végzett gépészmérnökként a BME-n, PhD-fokozatot 2007-ben szerzett. Több éven át tanszékvezető-helyettesként és tanszékvezetőként dolgozott a Gépészmérnöki Kar (GPK) Energetikai Rendszerek és Gépek Tanszékén, 2012-től a GPK oktatási dékánhelyettese is volt. 2019-től az egyetem oktatási igazgatója, rektorhelyettesi posztját 2021 óta tölti be.

Levendovszky János a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszékének egyetemi tanára. Több szemesztert töltött különböző külföldi egyetemek vendégprofesszoraként, kutatójaként többek között Belgiumban, az Egyesült Királyságban, Litvániában, az Egyesült Államokban, Japánban és Dél-Koreában. 2009-től vezeti a BME Informatikai Tudományok doktori iskoláját. Több éven át volt a Villamosmérnöki és Informatikai Kar tudományos és nemzetközi kapcsolatokért felelős rektorhelyettese. Az előző és az eggyel korábbi rektori ciklusban a tudományos és innovációs rektorhelyettes feladatkörét töltötte be.

Nemeslaki András a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszékének egyetemi tanára, tanszékvezetője. Szakterülete az információmenedzsment, a vállalkozások digitális transzformációja, valamint vállalalati innováció ösztönzésének kutatása. A BME és a Magyar Nemzeti Bank együttműködési programjának vezetője.  Korábban a CEU Business School oktatója, majd a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karának nemzetközi dékánhelyettese, ezután a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos és nemzetközi kapcsolatokért felelős rektorhelyettese és a nemzetközi, felsőoktatási mobilitási pályázatokért felelős Tempus Közalapítvány elnöke volt.

Zaránd Gergely elméleti fizikus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, 2015-től a BME Fizikai Intézetének igazgatója. Tanulmányait az ELTE-n illetve a párizsi École Polytechnique-en végezte. Diplomáját 1992-ben az ELTE-n, doktori fokozatát három évvel később a BME-n szerezte. Posztdoktorként, többek között, a Harvard Egyetem és az Argonne National Laboratory kutatója, később a Karlsruhe Institut für Technologie és a Freie Universität Berlinvendégprofesszora. A BME Természettudományi Karán a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium kutatásvezetője. 2011-ben elsőként alapított a BME-n Lendület kutatócsoportot a mikroelektronika fejlődése szempontjából kiemelkedő fontosságú parányi áramkörök vizsgálata témájában.

Rektori Kabinet, Kommunikációs Igazgatóság