Ugrás a tartalomra

Hírfolyam

„Nem nehéz, hanem érdekes és inspiráló” – rektori gondolatok ünnepi alkalmakról

2024. 06. 28.
Czigány Tibor rektor

Czigány Tibor, a BME leköszönő vezetője ez egyetemről, az ’56-os örökségről és a személyes jelenlét fontosságáról.

Június végén lezárul Czigány Tibor rektor hároméves mandátuma. A Széchenyi-díjas akadémikus nem indult újra a tisztségért, amelyet július 1-jétől a Szenátus által rektorjelöltnek megválasztott Charaf Hassan tölthet majd be. Egy vezetőt természetesen elsősorban a tettei, az eredményei minősítenek, de esetenként a beszédei is emlékezetesek lehetnek – a Műegyetem mindenkori rektorának pedig rendelkezésére állnak olyan ünnepi alkalmak, amikor nagy közönség előtt, fontos témákban megszólalhat.

Az alábbiakban a BME Youtube-csatornájáról kiválasztott három rektori beszédet idézünk fel az elmúlt három évből.

A 2021-22-es volt az első tanév, amelyet Czigány Tibor nyitott meg. A K épület aulájában ülő elsőéveseket mindenekelőtt azzal biztatta, hogy a statisztikák szerint az itt végzők jóval az átlagot meghaladó keresettel tudnak elhelyezkedni. Hozzátette azt is, hogy bár tanulni tényleg kell, a közhiedelemmel ellentétben

„a Műegyetem nem nehéz, hanem érdekes és inspiráló”, egyszersmind jövőformáló intézmény.

Ha ez nem győzte volna meg a frissen felvetteket, emlékeztette őket arra, hogy előttük kik tanultak az egyetemen. A 20. század magyar Nobel-díjasai közül hárman is, jelesül Gábor Dénes, Wigner Jenő és Oláh György, továbbá világhírű feltalálók, például Bánki Donát, Zipernowsky Károly, Kandó Kálmán, Kármán Tódor, Rubik Ernő. Az oktatók között pedig olyan szakemberek vannak, mint Gschwindt András, az első magyar műhold, a MASAT-1 megalkotója vagy Domokos Gábor, a Gömböc egyik atyja.

Remote video URL

A hazai egyetemek közül talán a BME számára a legfontosabb az 1956-os forradalom évfordulója, hiszen innen indult el az az eseménysorozat, amely végül a szovjet megszállás elleni szabadságharc kitöréséhez vezetett. 2022. október 23-án, 66 évvel a forradalom és 33-mal annak első szabad megünneplése után a BME rektora az egykori diáknagygyűlés még élő résztvevői előtt mondott beszédet. Annak a kilenc egykori műegyetemistának a sorsát idézte fel, akik életüket vesztették az 1956-os harcokban vagy a megtorlás során: két-két építőmérnök, gépészmérnök, építészmérnök és villamosmérnök, valamint egy vegyészmérnök hallgató. Albrecht Márton, Bartók József, Danner János, Havas József, Lajos Ferenc, Péch Géza, Rössler János, Szilágyi József és Vedrál Vilmos – nevüket ma emléktábla örökíti meg a K épület főbejáratánál, a Czigány Tibor által elmesélttörténetük pedig azoknak is mondhat újat, akik úgy gondolják, hogy jól ismerik 1956 krónikáját.

Remote video URL

A Szenátus tavalyi, két évvel a Covid-járvány lecsengése után megtartott ünnepi ülése a fellélegzésről szólt. Mint a rektor elmondta, nem sokkal korábban elképzelhetetlen volt ennyi ember összegyűlése egy légtérben, még az egy évvel azelőtti ülés is szellősebb volt a megszokottnál, sok ember maszkot viselt. Ezért is volt ott az ülésen díszvendégként Karikó Katalin, „akinek a munkássága nélkül otthon, monitoron követnénk az eseményt”, tette hozzá. Többek között azt is bejelentette, hogy a megelőző egy évben a magyar egyetemek közül csak a BME nyert ERC-pályázatot.

Remote video URL