Átok vagy áldás a mesterséges intelligencia a felsőoktatásban?

A mesterséges intelligencia alig több mint két évvel ezelőtti viharos gyorsaságú elterjedése - a ChatGPT-nek 5 nap kellett az első egymillió felhasználóhoz, két év után pedig már több mint 180 millióan használják - a tudományos világban is szélsőséges reakciókat váltott ki, olyanok is akadnak, akik a legszívesebben betiltanák. Levendoszky János, a BME kutatási és innovációs rektorhelyettese a kezdetektől az új technológia használata mellett érvelt: „A BME negyedik generációs egyetemként arra törekszik, hogy maximalizálja az egyetemen létrehozott tudás és technológiák társadalmi és gazdasági hatását, az MI-t pedig az oktatás hatékonyságának növelésére is alkalmazza” - mondta egy nyári konferencián.

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszékének egyetemi tanára, a mesterséges intelligencia nemzetközileg is elismert szakértője szerint a ChatGPT nem kizárandó, hanem integrálandó eszköz, amelyet alaposan meg kell ismerni és meglátni benne azokat a lehetőségeket, amelyekkel az emberi életminőség - vagy akár az egyetemi folyamatok - jobbá tehetők. A témával kapcsolatos tapasztalatait nemrég a Budapesti Corvinus Egyetem két oktatója is megosztotta a nagyközönséggel.

Az MI oktatásáról, a Műegyetemen szerzett tapasztalatokról Varga Pált, a Távközlési és Mesterséges Intelligencia Tanszék tanszékvezetőjét kérdeztük.

Az őszi szemeszter elején megjelent egy cikk, amelyben a Budapesti Corvinus Egyetem oktatói az MI-vel kapcsolatos, nem kimondottan pozitív meglátásaikat osztották meg. A Műegyetemen mifélék a tapasztalatok?

Mindenkinek világos kell legyen, hogy a mesterséges intelligenciát akkor is használják a hallgatók, ha megtiltjuk nekik. Nem volt ez másként akkor sem, amikor a számológép használatát akartuk betiltani. Az MI megjelenésére egyetlen helyes reakciónk lehet: tanítani kell a használatát. Ma már több, az új MI-technológiákkal és alkalmazásukkal foglalkozó tantárgyat is tanítunk, ezek nincsenek karhoz kötve, azaz bárki felveheti őket. A tanszékünkön már két éve van két ilyen tárgy, eddig is voltak gépész hallgatóink, ebben a félévben pedig a Természettudományi Karról is jöttek matematikus hallgatók. A számuk félévenként 70 és 100 között volt, köztük BSc-, MSc-, de még PhD-hallgatókkal is.

Melyik a szóban forgó két tárgy?

Harmadik szemeszterénél tart az Alkalmazott mesterséges Intelligencia modellek a gyakorlatban oktatása, idén tavasztól vehető fel a Prompt Engineering. Ez utóbbival úttörőnek számítunk, külföldi kollégákkal beszélve legalábbis úgy tűnik, Európában egyetemi szinten mi voltunk az elsők - több helyről el is kérték már a tananyagunkat. A képzés keretében azt tanítjuk, hogyan kell kérdeznünk az MI-t ahhoz, hogy használható válaszokat kapjunk. Ez sokkal bonyolultabb, mint például a Google-keresés, hiszen az információt nem a mindennapokban, hanem mérnöki munkában akarjuk használni. Nemcsak jól kell kérdezni, hanem fel kell építeni a kérdés kontextusát, ezzel különböző személyiségeket adni az MI-nek azért, hogy mérnökként vagy kutatóként dolgozzon nekünk. Az Alkalmazott MI-modellek a gyakorlatban azt a pluszt adja, hogy kicsit benézünk a motorháztető alá, de nem megyünk le egészen a neuronok szintjéig, csak annyira, hogy lássák, nincs itt semmilyen boszorkányság: matematikára, valószínűségszámításra és nagyon jó mérnöki modellekre épül az MI. A módszerek hátterétől jutunk el a beszédtechnológiában, a mérnöki gyakorlatban, az informatikai tervezésben, a programozásban vagy a képgenerálásban való alkalmazásig, így mindenki megtalálhatja a neki leginkább megfelelő módszereket. A tárgynak a keretében olyan házi feladatokat adunk, olyan témákat fogadunk el a hallgatóktól, amelyek feldolgozásához aktívan használják a MI-t.

A tapasztalat az, hogy a dolgozatok végül akár szakdolgozat-összetettségűek is lehetnek. Kétkredites a tantárgy, ennek ellenére azt tapasztaltuk, hogy a hallgatóink szívesen eljutnak ilyen mélységekbe is. Az alkalmazások használatát egyébként dokumentálják, így kiderül, az MI mit csinált jól és mit nem, hogyan kell ezeket a hibákat kijavítanunk. Ez egy folyamat, amelyben az egyetemisták tulajdonképpen megtanulják a közös munkát a géppel. Az MI egy eszköz, a használatához érteni kell, először ezt kell megtanítanunk.

Mennyire népszerűek az MI-tárgyak?

A hallgatók nemcsak azt érzik, hogy a téma nagyon trendi, hanem azt is, hogy ezek olyan eszközök, amelyek a mérnöki munkájukban segítik őket, legyenek építő-, jármű-, villamosmérnökök vagy gazdasági informatikusok. Lehet, hogy furcsa, de a házi feladatok kifejezetten népszerűek, mert megadják azt a sikerélményt, hogy egy új technológiából ki tudják hozni a maximumot, amit aztán be tudnak vinni a mindennapi ipari gyakorlatba.

A hallgatóink megértették, hogy ez a technológia nem tudja teljesen helyettesíteni őket, különösen ha két dolgot megszívlelnek: a kritikus gondolkodás elsajátításának fontosságát és azt, hogy a szakmájukban mindenkinél jobbak akarjanak lenni.

Ez a két képesség azt jelenti, hogy az MI nem lesz nálad jobb, hiszen kritizálni tudod: a saját szakterületeden te mondod meg, hogy az ő eredménye megfelelő-e vagy sem.

Ön szerint mely területeken tudjuk a legjobban használni a mesterséges intelligenciát?

A leghasznosabb alkalmazásnak a chatbot-jellegű megoldások használatát tartom: nagy tömegű tudás rendszerezése, átdolgozása, tehát tartalomkivonatok készítése vagy ezek alapján új, generatív tartalmak előállítása. Ez akkor kockázatos, ha a kérdésre kapott választ kritika nélkül elfogadjuk.

Az internetes alapképzések mintájára nem gondolkodtak el az egyetemi polgárok vagy külső cégek munkatársainak ilyen irányú képzésén?

De igen, az egyetemen működő Országos Műszaki Könyvtár és Információs Központ munkatársainak tartottunk már az ő mindennapi feladataikhoz illesztett tematikájú, nagyon sikeres workshop-ot.  A sikeren felbuzdulva most a karunkon szervezünk adminisztrációs témájú MI-használati kurzust. Cégeknek is tartottunk már képzéseket, az ipari szereplők részéről nagy az érdeklődés - ők elsősorban abban kérnek segítséget, hogy hogyan tudnák használni az MI-t fejlesztési, programozói munkákban.

Az illusztrációkat Varga Pál a DALL-E képgenerátorral készítette.

KJ